Nyílt levél Áder Jánosnak a szabálysértési törvény módosításáról

Ez a cikk több mint 7 éves.

ader_kicsi.jpgTisztelt dr. Áder János Köztársasági Elnök Úr!

Arra kérjük, hogy ne írja alá a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosítását, amely egyrészt szabálysértésnek nyilvánítja a világörökségi területeken és a kijelölt közterületeken a hajléktalanságot, másrészt külön szabálysértéssel büntetné azokat a hajléktalan embereket, akik kunyhó építésével igyekeznek kitörni a fedél nélküli helyzetből. 

Az Alkotmánybíróság 38/2012 határozata megállapította, hogy „Az Alaptörvény II. cikkében szabályozott emberi méltóság védelmével összeegyeztethetetlen önmagában azért társadalomra veszélyesnek minősíteni és büntetni azokat, akik lakhatásukat valamely okból elvesztették és ezért kényszerűségből a közterületen élnek, de ezzel mások jogait nem sértik, kárt nem okoznak, más jogellenes cselekményt nem követnek el. Sérti az egyén emberi méltóságából folyó cselekvési szabadságát az is, ha az állam a büntetés eszközeivel kényszerít a szociális szolgáltatások igénybe vételére.”[1] Ez az érv épp úgy vonatkozik az Országgyűlés által szeptember 30-án elfogadott törvényre, mint arra a korábbi szabályozásra, amit az Alkotmánybíróság tavaly novemberben semmisített meg.

Bizonyára Ön is tisztában van azzal, hogy ma Magyarországon a hajléktalan emberek száma messze meghaladja a hajléktalanellátó-rendszerben rendelkezésre álló férőhelyek számát. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 2013. szeptemberi tájékoztatása szerint összesen országszerte 10 355 férőhely van, míg óvatos becslések szerint is 17 ezer, de valójában inkább 30 ezer hajléktalan ember él ma Magyarországon. A meglévő szálláshelyek túlzsúfoltak (különösen télen) és sok esetben embertelen körülményeket biztosítanak. Ráadásul a szociális bérlakások száma és az elérhető lakhatási támogatások összege olyan alacsony (a lakásfenntartási támogatás átlagos havi összege háztartásonként 4-5000 forint), hogy ma Magyarországon szinte lehetetlen kijutni a hajléktalanságból.

Álláspontunk  szerint a hajléktalan emberek üldözése, bírságolása és elzárása helyett a kormányzatnak arra kellene felhatalmazását és a rendelkezésére álló erőforrásokat felhasználni, hogy elősegítsék a rászoruló emberek megfizethető lakhatáshoz jutását, többek között a szociális bérlakás rendszer fejlesztésével, a rászorulóknak kedvező érdemi lakhatási támogatás bevezetésével, és az üres ingatlanok felhasználásának különböző módszerekkel való ösztönzésével.

A büntetéssel csak azt érik el, hogy a hajléktalan embereknek még kevesebb esélyünk van a talpra állásra.

A törvénymódosításnak ráadásul veszélyes hatása is lehet a szociális szakma szerint, mert a közterületen élő emberek kénytelenek lesznek bujkálni a hatóságok elől, amely következtében a szociális munkások vagy az együtt érző emberek által nyújtott segítség még nehezebben jut el hozzájuk, ami különösen a tél közeledtével járhat súlyos következményekkel.

A törvénymódosítás ellen a Szent Egyed katolikus közösség is felszólalt, korábban pedig a hajléktalanság kriminalizációját szintén elítélte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Munka- és Szociálpolitikai Tanszéke, a Habitat for Humanity magyarországi szervezete, a Társaság a Szabadságjogokért, a budapesti hajléktalanellátó szervezetek fóruma (Tízek Tanácsa), az európai hajléktalan ellátó szervezeteket tömörítő FEANTSA, illetve az ENSZ két különmegbízottja is. A Város Mindenkié által szervezett szeptember 30-i parlament előtti tüntetésen több százan tiltakoztak a törvény ellen. 

Tisztelt Köztársasági Elnök úr! Arra kérjük, hogy ne a hajléktalan emberek üldözése, hanem a hajléktalanság elleni küzdelem mellé álljon, és ne írja alá ezt a törvénymódosítást, amely a legszegényebb emberek ezreit taszíthatja még kiszolgáltatottabb helyzetbe. Ön márciusban amellett érvelt, hogy az Alaptörvény módosításával kapcsolatban a köztársasági elnöknek nincsen mérlegelési jogköre, ezért nem volt választása azzal kapcsolatban, hogy aláírja-e az Alaptörvény 4. módosítását, ami lehetőéve tette a hajléktalan emberek hatósági üldözését. Most viszont van mérlegelési jogköre: arra kérjük, hogy hallgasson a szociális szakma egyöntetű álláspontjára, hallgasson a szívére, és ne hagyja jóvá a politikai közösség legszegényebb tagjainak a megbélyegzését és üldözését.

A Város Mindenkié

avarosmindenkie@gmail.com

www.avarosmindenkie.blog.hu

 

2013. október 3.


[1]      AB 38/2012 A közterület életvitelszerű használata szabálysértéssel összefüggő egyes jogszabályok tekintetében benyújtott utólagos normakontroll, 2012. november 12. http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/1C19F4D0CFDE32FBC1257ADA00524FF1?OpenDocument

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.