Tisztelt Soltész Miklós államtitkár úr!

Ez a cikk több mint 10 éves.

Tisztelt Soltész Miklós államtitkár úr!

Megdöbbenéssel értesültünk, hogy Ön ún. túlélőpontokból álló hálózat kialakítását tervezi, arra biztatva a települési önkormányzatok vezetőit, hogy rendészeti intézkedésekkel kezeljék az utcán élő hajléktalan embereket is érintő lakhatási válságot.

Ez a megközelítés sem szakmailag, sem emberi jogi szempontból nem elfogadható: Ön a rendőrség bevonásával, „szabálysértési előállítás” útján akarja kényszeríteni a hajléktalan embereket a túlélőpontok igénybevételére, melyek – Ön által is hangsúlyozottan – „nem szociális intézmények”. Javaslatait a fővárosi hajléktalanellátó-szervezeteket tömörítő Tizek Tanácsa 2011. február 24-én nyílt levelében ítélte el.

Öntől mint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) államtitkárától azt várjuk, hogy a már évtizedek óta tartó lakhatási válságot nem a szegénység kriminalizásálával, és nem is az ellátórendszer kiterjesztésével szünteti meg. A hajléktalanságot a lakhatáshoz való jog érvényesítésével, a legszegényebbek érdekeit is szolgáló lakáspolitikával, kiterjedt lakhatási támogatásokkal, szociális bérlakás-rendszerrel, valamint a szükséges munkahelyek megteremtésével lehet felszámolni.

Ezért a jelenleg készülő, „Az utcai hajléktalanság kérdésével összefüggő Középtávú Intézkedési Terv” kidolgozásakor a minisztériumnak jóval tovább kell mennie az ellátórendszer minőségi javításánál. A Város Mindenkié csoport véleménye szerint a középtávú stratégia elengedhetetlen elemei közé tartozik:

•    a (szociális) bérlakások számának növelése használt ingatlanok felvásárlásával és bérlakás-rendszerbe történő beforgatásával;
•    a (szociális) bérlakások számának növelése üres ingatlanok újrahasznosításán keresztül, új szemléletű (innovatív) projektek támogatásával;
•    azon önkormányzatok és ingatlan-befektetők megadóztatása, akik üresen tartják az ingatlanjaikat;
•    a lakhatási támogatás kiszélesítése (jelenleg az ellátórendszer számára kifizetett egy főre jutó normatíva kb. 60 000 Ft, a lakhatási támogatás pedig csupán ennek töredéke);
•    a hajléktalan emberek érdekvédelmi képviseletének erősítése, hogy az érintettek is érdemben hangot tudjanak adni igényeiknek és véleményüknek.

A NEFMI a hajléktalanság felszámolását célzó rövid távú stratégiájába – többek között csoportunk javaslatára – beépítette a páros elhelyezés biztosítását, zárható szekrények elhelyezését és kutya-kennelek kialakítását az éjjeli menedékhelyeken. Mindezek alapvető feltételei annak, hogy a kormány az utcán élő hajléktalan emberek életkörülményeihez igazodó ellátórendszert teremtsen. A hajléktalan emberek tisztában vannak a hajléktalanság okaival és következményeivel, ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a közép és hosszú stratégia megalkotásánál is beépítsék A Város Mindenkié csoport véleményét, amely az utcán élő és az ellátórendszert használó (és nem működtető) emberek érdekeit képviseli.

Ön több európai fórumon is hangoztatta a civil részvétel fontosságát a szakpolitikai döntésekben. Ennek jegyében kérjük, biztosítson lehetőséget a személyes egyeztetésre, hogy megteremthessük a hajléktalan emberek részvételének kereteit a közép- és hosszú távú hajléktalan- és lakásügyi stratégia kidolgozásában.

Törvényi kötelességének eleget téve kérjük 15 napon belüli válaszát.

Tisztelettel,

A Város Mindenkié csoport
Budapest, 2011. március 13.

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.