Ezen az Ökopolitikai Nyári Egyetemen több, mint negyven hazai és külföldi előadóval, Európa zöld pártjainak vezetőivel, szakértőkkel, aktivistákkal zajlottak beszélgetések, előadások az ökopolitika jelenéről és jövőjéről, rendszerkritikáról, a sikeres kampány elemeiről, a társadalom kettészakadásáról és arról, hogy merre van előre.

SZEMINÁRIUM: KÖZÖSSÉGI ÖNRENDELKEZÉS

Ferge Sándor, Lázi István Benő, Dombóvári László, Erdősné Csurika;

Moderátor: Misetics Bálint

Mit tehet az, aki nem akar politikus lenni, de tenne valamit az élhetőbb világért? Közösségi önvédelem a hajótörés előtt, közben és után. Szerveződések és önszerveződések a szegény emberekért, az emberi méltóságért és a társadalmi igazságosságért.

Azok határozzák meg a megoldásokat, akik közvetlenül érintettek.

Így hangzik a közösségi önrendelkezés szerveződési elve, melyet három közösség képviselői mutattak be saját tapasztalataikon keresztül közel harmincfős hallgatóságnak. A beszélgetésen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajókazán 2008 októberében alakult Segítőkéz Asszonygyülekezet és Hátrányos Helyzetű Embereket Támogató Asszonygyülekezet, a Budapesten alakult A Város Mindenkié csoport, valamint a Szécsényi Kistérségben szervezett Szociális Szövetkezet képviselői vettek részt.

Sajókazáról egy helyi fiú, Lázi István Benő érkezett, aki szociális munkásnak tanul és aktívan részt vesz a helyi problémák megoldására tett kísérletekben, a romák érdekképviseletében, a megélhetésért való küzdelemben, az uzsora-rendszer megszüntetésében, a legális áramért való harcban, az oktatás hozzáférhetővé tételében. Benő elmesélte, hogyan az önkormányzattal folyamatos állnak harcban különböző újításaik kapcsán – pl. a szemétnek hozzanak megfelelő méretű konténert, illetve megfelelő mennyiségű utcai kukát, hogy az emberek tudják, mibe tenni és ne kelljen a konténer körül szeméthegyet építeniük. Benő ezen kívül elmesélte, hogy az asszonygyülekezet létrehozott egy önsegélyező alapot, ahova ezer forintot fizet be mindenki, és akinek szüksége van, kap belőle és apránként visszaadja. Ez nem váltja ki ugyan az uzsora-rendszert, de fontos kezdeményezés a problémák kezelésére.

A Város Mindenkié csoportot két hajléktalanságot megtapasztalt ember – Erdősné Csurika és Dombóvári Laci – képviselte. Laci bemutatta a csoportot megalapozó találkozót az amerikai Picture The Homeless tagjaival, akik néhány hete egy hosszú hétvége keretében interaktív módszerekkel adták át tapasztalataikat az ez iránt érdeklődő budapesti csoportnak, melynek fele hajléktalan ember, fele a hajléktalan emberekért felelősséget érző szociális vagy egyéb területen dolgozó ember volt. Csurika hangsúlyozta, hogy csoport egyik legfőbb célja megmutatni, hogy a hajléktalan emberek nem mindig koszosak és büdösek és azt is, hogy akarnak dolgozni, azonban nincs lehetőség sem legálisan elhelyezkedni, sem fedélhez jutni. Ennek az előítéletnek a leépítéséhez három lépést emelt ki:

    * a hajléktalanok vegyék emberszámba társaikat;
    * magukat is tekintsék embernek, kiállásuk javulásához szükségük van önbizalmuk fejlesztésére,
    * demonstrálni kell a megfelelő lakhatási megoldások megteremtéséért – fel lehetne újítani elhagyatott, használaton kívüli épületeket; a lakók szívesen fizetnének lakbért a felújított épületért.

Csurika elmondta, hogy 11 éve hajléktalan, azóta, hogy eljött otthonából gyermekével, mert a férje rájuk akarta gyújtani a házat, és még most is hajléktalannak tartja magát – bár már albérletben lakik – mert még mindig nincsen saját lakása. Szó volt még arról is, hogy a lakcím hiánya mekkora problémahalmazt generál a hajléktalan emberek számára. Többek között ennek köszönhető, hogy nem tudnak/akarnak munkaszerződést kötni velük a munkáltatók, nem tudnak bankszámlát nyitni, ahol gyűjthetnék a pénzüket, nem tudják kiváltani a jogosítványt, nehezen jutnak a nyugdíjhoz.

Ferge Sándor a szécsényi kistérségben végez közösség- területfejlesztést egy ún. szociális szövetkezet segítségével, ami a Gazdálkodj okosan elvén működik. A szövetkezetnek három üzemegysége van:

    * a Szövetkezet-fejlesztő Üzemegység,
    * az IT + IT Üzemegység (információtechnológiai és irodatechnikai), mely irodahelyiségeket tart fenn, ahol lehet számítógépet használni, ezek pályázati pénzből állnak rendelkezésre;
    * Hulladék- és szemétkezelési Üzemegység, a szövetkezet közszolgáltatóként működik négy településen

Emellett a szövetkezet alapvetően háromféle tevékenységet végez, az egyik a profittermelés – ez az építésből és a szolgáltatások eladásából történik, a másik a tagok egymás felé történő segítségnyújtása, ami leginkább a kaláka működéséhez hasonlít; a harmadik tevékenységük pedig egy olyan rendszer megalkotása, mely a kistérségen belül a meglévő erőforrásokat a szükségletekhez rendeli, nem profitra tör, hanem egy működő, használható és fenntartható rendszert alakít ki. Az önkormányzatok témája kapcsán Ferge Sándor elmondta, hogy ők inkább partnerként tekintenek az önkormányzatokra, amikkel a lehető legtöbb együttműködést kell megvalósítani.

A meghívott vendégek a bemutatkozás után arra a körkérdésre válaszoltak, hogy Mit várnának a különböző csoportok az államtól céljaik megvalósítása érdekében?

Ferge Sándor a társadalmi szolidaritás megvalósítását, erősítését emelte ki, ami véleménye szerint a különbségek csökkentésével lenne mérhető. Ehhez a jövedelmek megfelelő újraelosztása szükséges, amelyért nagyrészt az állam felelős.

Lázi István Benő adósságkezelést vár, aminek keretében az állam és az önkormányzat a család adósságának egy részét átvállalja. Az adósságok csapdája az, ami a sajókazai családokat arra kényszeríti, hogy az uzsorásokhoz forduljanak.

A Város Mindenkié Csoport a hajléktalanok lakhatásának megoldását és az ellátórendszer önmagát fenntartó jellegének átalakítását várja az államtól, hogy megszűnjön a hajléktalanszállók és lakások közötti szakadék és legyen lehetősége a hajléktalan embereknek olcsóbb, szociális bérlakásokhoz jutni. Emellett a hajléktalanszállókban tapasztalható visszásságok dokumentálása és megszüntetése is nagyon fontos a csoport számára.

Babusa Helga