Ahogy arról korábban beszámoltunk, a 68 éves Károly azért fordult segítségért az AVM-hez, mert arról tájékoztatták, hogy 2024. július 16. kedd reggel kilakoltatják. A csepeli nyugdíjas férfit azért fenyegette kilakoltatás, mert az önkormányzat tavaly ősszel felmondta a bérleti szerződését. A felmondás indoka az „együttélés követelményeivel ellentétes” magatartás volt.  Az AVM önkéntesei az elmúlt napokban a társasház minden lakásába bekopogtattak, becsöngettek, hogy feltárják a szerződés felmondására okot adó, az „együttélés követelményeivel ellentétes” magatartás mibenlétét. A társasházból 16 lakás tulajdonosai, bérlői írták alá azt a nyilatkozatot, hogy: 

„nem támogatjuk Szalai Károly kilakoltatását, továbbá arra kérjük a végrehajtást kérő önkormányzatot, hogy keressen olyan megoldást a problémára, amely nem jár a szomszédunk lakhatásának az elvesztésével”. 

Egyetlen szomszéd sem számolt be a közösségi együttélést kirívóan sértő olyan viselkedésről, amely indokolta, igazolta volna Károly kilakoltatását és hajléktalanná tételét. Az önkéntesek által elért szomszédok túlnyomó többségének egyáltalán nem volt panasza Károlyra. A nyilatkozatot olyan szomszéd is aláírta, akinek voltak ugyan panaszai, de mégsem gondolta arányos vagy igazságos lépésnek, ha emiatt utcára teszik. 

Az AVM a szomszédok nyilatkozatát eljuttatta a csepeli önkormányzat vezetőinek is, ezt követően telefonon is többször egyeztettek a döntéshozókkal, és ennek során felajánlották segítségüket a kialakult helyzet rendezésében. 

Károly videóüzenetben maga is kérte a Csepel polgármesterét, hogy függessze fel a kilakoltatást. Az AVM levélküldő kampányt is indított az idős férfi lakhatásának megőrzése érdekében, melyet pár óra alatt több mint 150-en írtak alá. Az aláírók levelükben arra kérték Borbély Lénárd polgármestert és Ábel Attila felelős alpolgármestert, hogy tartsák be a hajléktalanná válás megelőzésének biztosításával kapcsolatos törvényi kötelezettségüket (2011. évi CLXXXIX. törvény, 23. §, (5) bekezdés, 12. pont), és függesszék fel a kilakoltatás végrehajtását. 

Az Mérce élő közvetítéséből is kiderül, hogy volt olyan szomszéd, aki még a kilakoltatás napján is kiállt az idős úr mellett, és elmondta, hogy nincs is tartozása, a felesége nemrég halt meg, kérte a rendőröket, hogy ne lakoltassák ki. 

Borbély Lénárd  polgármester és Ábel Attila alpolgármester mindezek ellenére sem voltak nyitottak a helyzet emberséges megoldására. A csepeli ingatlangazdálkodás által kiadott közlemény szerint egy 5 éve elhúzódó probléma miatt volt indokolt megoldás a kilakoltatás végrehajtása. A közleményben azt írják, hogy a volt bérlőt sokszor „megkérték”, „felszólították”, hogy hagyja abba a kifogásolt viselkedést, de érdemi segítő munkát az illetékes intézmények tudomásunk, illetve Károly elmondása szerint nem végeztek. Meggyőződésünk, és a hasonló helyzetek rendezésében szerzett tapasztalataink szerint ezek a problémák – akár a lakóközösségi konfliktusok, akár a vélelmezett poloska-fertőzöttség – odafigyeléssel, segítséggel orvosolhatóak. Most is orvosolhatóak lettek volna,

ha az önkormányzat nem azon dolgozik, hogy hajléktalanná tegye egy rászoruló polgárát, hanem azon, hogy körülményeinek, korának és egészségi állapotának megfelelő támogatást biztosítson a számára, és egyúttal eleget tegyen a hajléktalanná válás megelőzésének a biztosításával kapcsolatos kötelező törvényi feladatának. 

Az AVM aktivistái által megismert dokumentumok szerint a Csepel Önkormányzat Humán Szolgáltatások Igazgatósága a lakáskiürítés foganatosításáról kapott végrehajtói tájékoztatást követően időpontot adott az érintett idős úr számára, ahol ő megjelent, és részére a kilakoltatás kitűzött időpontja előtt három héttel átadtak egy példányt a Menhely Alapítvány Diszpécserszolgálata által összeállított tájékoztató kiadványt – arról, hogy hova mehet hajléktalanként. Ez nem a hajléktalanná válás megelőzésének a – vonatkozó törvényi szabályozás által a kerületi önkormányzat számára előírt – biztosítása. 

Érdemi szociális munka és családsegítés, házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, esetleg közösségi szociális munka, mediáció – néhány azok közül a szolgáltatások közül, amelyek a helyzet rendezéséhez és fenntartásához hozzájárulhattak volna. Ezt az odafigyelést, segítséget mulasztotta el megadni Károly részére az önkormányzat. Ehelyett jött a felszólítás, a felmondás, a végrehajtó és a rendőrség, majd az önkormányzat által éppen kisemmizett és földönfutóvá tett embert becsmérlő sajtóközlemény. 

Az önkormányzat a közleményben méltánytalan módon előrángatta még a sérülékeny, idős férfi egy korábbi jogi ügyét, mintha az bizonyítaná, hogy Károly kibírhatatlan szomszéd volt, hogy négy évvel ezelőtt fenyegető hangnemben beszélt egy közjegyzővel (aki nem a szomszédja). Ez az ügy a büntető igazságszolgáltatásra tartozott, és a büntető igazságszolgáltatás keretei között Károlyt meg is büntették érte: pártfogó felügyeletet kapott, melyet a szabályoknak megfelelően teljesített. Még hajléktalanná is tenni őt ezért: felesleges kegyetlenség volt. A büntetőügyek a büntető igazságszolgáltatásra tartoznak – az önkormányzat feladata itt más volt, illetve más lett volna: hogy segítse egy rászoruló lakosát, és megelőzze, hogy hajléktalanná váljon. 

A szomszédokra hivatkozni ebben az ügyben a felelősség áthárítása: a Károly hajléktalanná válásához vezető végrehajtási eljárást nem „a szomszédok” indították el, hanem az önkormányzat; és nem „a szomszédok” ragaszkodtak ahhoz, hogy  minden észérv ellenére, és minden emberséges megoldást elutasítva, csak azért is utcára tegyék Károlyt, hanem az önkormányzat vezetése.

 A Város Mindenkié csoport és a Szikra önkénteseit a rendőrség – kétséges jogi alappal bíró intézkedés nyomán – feltartóztatta, és ellehetetlenítette, hogy feljussanak Károly otthonához. Így csak a végrehajtónak a társasházba való bejutását tudták akadályozni egy ideig. A rendőrség a sajtó helyszínen megjelent munkatársait sem engedte feljutni a lakáshoz (ami alapvető jogok sérelmét veti fel). A rendőrség végül lehetővé tette, hogy Jámbor András országgyűlési képviselő, és az AVM egyik önkéntese (akit a végrehajtóval való egyeztetésre Károly írásban felhatalmazott) felmenjen a lakásba, és támogassa a kilakoltatásra ítélt idős urat.

Károlyt valamivel 10 óra után utcára tette az a csepeli önkormányzat, amely továbbra sem a hajléktalanság csökkentésén, hanem a hajléktalanság bővített újratermelésén dolgozik.

* * *
Címlapkép: Erdős Dénes