Az újpesti polgármester szeptember végén megszavazta azt a fővárosi közgyűlési határozatot, amely az önkormányzati bérlakásokból történő kilakoltatások azonnali leállítását kezdeményezte. Most szerdán azonban mégis kilakoltatna egy rászoruló újpesti polgárt. Az AVM a kilakoltatás leállítására szólítja fel az önkormányzat vezetőit, és élőláncot szervez a kilakoltatás ellen. 

Már korábban felhívtuk a figyelmet az újpesti önkormányzati lakásgazdálkodás rendszerszerű hibáira: arra, hogy az nem a hajléktalanná válás megelőzését, hanem a rászoruló újpesti lakosok hajléktalanná tételét szolgálja. Az indokolatlan, gondatlan kilakoltatásokat szorgos munkával, és kellő politikai nyomással alkalmanként meg lehet – több alkalommal mi is meg tudtuk – akadályozni, de ez nem a rendszer működéséből, hanem az annak való ellenállásból következik. Néhány hete A Város Mindenkié csoport fellépése nélkül az önkormányzat anélkül tett volna utcára egy súlyos fogyatékossággal élő, közfoglalkoztatott újpesti nőt az otthonából, hogy bárki a polgármesteri hivatal szociális osztálya vagy a kerületi családsegítő szolgálat részéről akárcsak egyetlen egyszer is felajánlotta volna a segítségét a kilakoltatás megelőzésében.

A pénzbeli ellátásokról és a lakások bérbeadásáról szóló helyi rendelet a 23 kerület közül egyedülálló módon kifejezetten és szándékosan hátráltatja a kilakoltatás által fenyegetett családok hátralékának és jogcímének a rendezését. Az önkormányzat visszatérően olyan újpesti polgárokat is kilakoltatással fenyeget, akik részesei voltak annak a VEKOP-pojektnek, amiben az önkormányzat éppen a résztvevők lakhatási körülményeinek a javítására kapott 2 milliárd forintot.

Az újpesti lakásgazdálkodás gyakorlata alapján azt kellene gondolnunk, hogy az önkormányzat népjóléti politikáját az elmúlt években Kocsis Máté alakította, nem pedig egy olyan párt, az LMP politikusa, amelyik elvben elkötelezett a lakhatáshoz való jog és a kilakoltatások visszaszorítása mellett – sőt, ezekben a témákban korábban az AVM-mel is közösen kampányolt.

 

Jövő héten Újpest Önkormányzata egy rászoruló, kiemelkedően sérülékeny polgárt lakoltatna ki. A kilakoltatás leállítását számos alkalommal kértük – írásban, telefonon vagy személyesen – Déri Tibor polgármestertől és Perneczky László népjóléti alpolgármestertől.

Érveink a következők:

1. Déri Tibor vállalta a kilakoltatások leállítását.

A kilakoltatás leállítása egyenesen következik abból a Fővárosi Közgyűlés 2022. szeptember 28-i ülésén Déri Tibor polgármester által is megszavazott 733/2022. (IX. 28.) Főv. Kgy. határozatból, amely téli kilakoltatási moratórium önkéntes meghosszabbítását, és így a lakáskiürítési eljárások felfüggesztését kezdeményezte a köztulajdonú bérlakások esetében.

Függetlenül az ügy részleteitől, Újpest Önkormányzatának sem lehet érdeke ennek a kilakoltatásnak a foganatosítása, és mindaz a kár, amit az – a hivatkozott közgyűlési határozat tükrében – okozna a közös intézményeinkbe vetett bizalommal és mindenekelőtt a polgármester szavahihetőségével kapcsolatban.

2. Az Újpesti Önkormányzat kötelező feladata a hajléktalanná válás megelőzése.

A kilakoltatás leállítása ugyancsak következik az Újpesti Önkormányzat hajléktalanná válás megelőzésére vonatkozó – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) 12. pontjában rögzített – kötelező feladatából.

A rászoruló polgár elhelyezésével kapcsolatban az önkormányzat által javasolt „megoldás” szerint ügyfelünknek a nagykorú lányával és kiskorú unokájával együtt kellene családok átmeneti otthonába költöznie. Azon kívül, hogy ez nem „megoldás”, hiszen a rászoruló polgár ebben az esetben is elveszítené az otthonát és lényegében egy hajléktalanná vált gyermekes családok átmeneti elhelyezésére szolgáló intézménybe kényszerülne, háromgenerációs családok együttes elhelyezésére családok átmeneti otthonában nincsen törvényes lehetőség, amint ezt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 51. § (1) bekezdése egyértelműen tisztázza.

3. Az Újpesti Önkormányzat 2 milliárd forintot kapott a VEKOP projektben részt vevő rászoruló lakosok, köztük ügyfelünk lakhatásának a biztosítására.

A kilakoltatással fenyegetett újpesti polgár résztvevője volt annak VEKOP-projektnek, amiben az önkormányzat – mások mellett – éppen az ő lakhatási körülményeinek a javítására kapott 2 milliárd forintot, és egyebek mellett vállalta a program azon kötelező előírásait, hogy „amennyiben lakófunkció bontására, megszüntetésére kerül sor, minden esetben kötelező a lakók, bérlők számára a projektben biztosítani a lakhatást”, továbbá „minden, a projektben résztvevő személy lakhatását kötelező megoldani, úgy hogy a lakhatási körülményei javuljanak”. Ügyfelünk kilakoltatása és hajléktalanná tétele magától értetődő módon sértené ezeket az előírásokat.

A kialakult helyzet azért is az Önkormányzat felelőssége, mert meg sem próbált eleget tenni az integrált lakókörnyezetbe való költöztetéshez kapcsolódó, „szoft” elemként definiált, az integrációt segítő felkészítési kötelezettségének.

4. A kilakoltatással fenyegetett polgár bizonyítottan rendezni tudja a hátralékát, ha az önkormányzat eláll a kilakoltatásától.

Ügyfelünknek az önkormányzat vagyonkezelő szervezete tájékoztatása szerint 420 477 Ft lakbér-, illetve lakáshasználati díj-hátraléka van a kamatokkal és egyéb költségekkel együtt. Megjegyezzük, hogy ügyfelünk kilakoltatását követő ellátása egy hajléktalan személyek átmeneti szállásán már néhány hónap alatt is többe kerülne az adófizetőknek, mint a hátralék összege.

Ügyfelünk azonban bizonyítottan rendezni tudja az adósságát. A Hálózat Alapítvány és a Menhely Alapítvány által – a polgármesternek megküldött nyilatkozatok szerint – biztosított támogatásokon keresztül a kilakoltatással fenyegetett, rászoruló polgár azonnal, egy összegben rendezni tudná az önkormányzati vagyonkezelő felé fennálló tartozása egészét – ha az önkormányzat leállítja a kilakoltatását, és hajlandó együttműködni jogviszonyának a rendezésében.

A kilakoltatás leállítása tehát – a fenti fővárosi közgyűlési határozat és az önkormányzat hajléktalanná válás megelőzésének a biztosításával kapcsolatos törvényi kötelezettsége mellett – a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás alapelvéből is levezethető. A kilakoltatás leállítása pénzügyileg is érdeke az önkormányzatnak, amennyiben ezáltal tudná garantálni, hogy az önkormányzat vagyonkezelő szervezete bizonyítottan, rövid időn belül hozzájusson a kintlévősége egészéhez.

5. A lakóközösségi konfliktusok nem indokolják, és nem igazolják a rászoruló újpesti polgár kilakoltását és hajléktalanná tételét.

Részletesen és gondosan tájékozódtunk ügyfelünk lakóközösségében kialakult konfliktusokról, és ennek során lényegében minden, a házban lakó szomszéd tapasztalatait megismertük. Ennek során megalapozottan állíthatjuk, hogy

• a panaszok egy része érthető, de a családnak nem felróható (így pl. az önkormányzat felelőssége, hogy egy eredetileg öttagú családot egy egyszobás, kicsi lakásba költöztetett, ezzel maga állította elő a szomszédsági konfliktusok egy részét);
• a panaszok egy része kifejezetten rasszista indulatokból fakad (amelyeknek az Önkormányzatnak így alapvető erkölcsi és törvényi kötelessége nem hitelt adni);
• a panaszok egy része megalapozott, azonban ügyfelünk olyan hozzátartozóira vonatkozik, akik már vagy nem élnek vele egy háztartásban és lakásban, vagy (nagykorú lánya esetében) rövid időn belül egy családok átmeneti otthonába költöznek, tekintettel a kiskorú gyermek családból való kiemelésével kapcsolatos félelmekre.

A szomszédok mindegyikére kiterjedő információgyűjtésünk során a kilakoltatással fenyegetett újpesti polgárral kapcsolatban egyetlen szomszéd sem számolt be semmilyen olyan tapasztalatról vagy panaszról, ami megalapozná a közösségi együttélés szabályainak a megsértését.

A hátralékhoz hasonlóan, a szomszédsági konfliktusok sem idokolják tehát ügyfelünk kilakoltatását. Az előzmények okán elmérgesedett szomszédsági viszonyokra tekintettel azonban indokolt lehet számára egy másik lakóházban lévő, hasonlóan kicsi (vagy akár a jelenleginél is kisebb) alapterületű önkormányzati bérlakás bérbeadása.

6. Ügyfelünk pszichiátriai sérülékenységére tekintettel a kilakoltatás életveszélyes lehet.

Ügyfelünk a szegénysége és kiemelkedően nehéz eddigi életútja mellett pszichiátriai értelemben is kiemelkedően sérülékeny. Néhány héttel ezelőtt öngyilkossági kísérlete volt, életét csak sürgősségi kórházi ellátással sikerült megmenteni. Megélése szerint az öngyilkossági kísérlet kiváltó oka a kilakoltatás fenyegetése volt, ami az elmúlt hónapokban őt közelebbről megismerő önkénteseink laikus véleménye szerint is valószerű magyarázat. Nemzetközi kutatások szerint (ld. pl. itt és itt) a kilakoltatás, illetve a kilakoltatással való fenyegetettség többszörösére növeli az öngyilkosság kockázatát, és a magyarországi híradások is gyakran számolnak be olyan esetekről, amelyekben az öngyilkosságot a kilakoltatás vagy annak közvetlen fenyegetése előzte meg.

Ügyfelünk esetében a kilakoltatással való további fenyegetettség, valamint a kilakoltatás, a lakhatás elvesztése és a hajléktalanná válás traumája a közvetlen életveszély jelentős kockázatát veti fel.

* * *

Mindezek alapján – miután eddigi megkereséseink és kéréseink nem vezettek eredményre – immár a nyilvánosság előtt szólítjuk fel Déri Tibor polgármestert és Perneczky László alpolgármestert, hogy soron kívül intézkedjenek ügyfelünk kilakoltatásának az azonnali leállításáról!

Újpest Önkormányzata jelenleg kiemelkedően gondatlan, kilakoltatás-párti politikát folytat. Épp itt az ideje ennek a szegényüldöző gyakorlatnak a leállítására, felülvizsgálatára, és egy gondos, emberséges és az önkormányzat törvényi kötelezettségeivel összhangban lévő lakásgazdálkodási és szociálpolitikai rendszernek a kialakítására!

Amint a konkrét ügy megoldásában, úgy a helyi lakásgazdálkodási és szociálpolitikai gyakorlat szakmai javaslatoknak megfelelő átalakításában is készséggel állunk az önkormányzat rendelkezésére. Erre vonatkozó, részletes és konkrét javaslatainkat már korábban közöltük.

Továbbra is bízunk benne, hogy Déri Tibor tartja a szavát, hogy a polgármester és Perneczky László népjóléti alpolgármester komolyan veszi az általuk vezetett önkormányzat hajléktalanná válás megelőzésével kapcsolatos törvényi kötelezettségét, és hogy általában az önkormányzat döntéshozói meghallják a lelkiismeretük szavát, és elállnak egy rászoruló újpesti polgár kilakoltatásától, ami esetében az életét is veszélyeztetné.

Ugyancsak bízunk benne, hogy számíthatunk – a kilakoltatással fenyegetett újpesti lakos számíthat – Trippon Norbert alpolgármester, a Demokratikus Koalíció újpesti elnöke, és a párt újpesti helyi képviselői, köztük Cinke Sára népjóléti bizottsági elnök (a párt újpesti alelnöke) támogatására, tekintettel a DK budapesti polgármesterei által a fővárosi közgyűlési határozat alapján bejelentett kilakoltatási moratóriumra, amely egyelőre a  III., a VII., a XI., a XV. és a XVIII. kerületre terjed ki.

Ha az önkormányzat vezetői mégsem állnak el a kilakoltatástól, A Város Mindenkié aktivistái és szimpatizánsai, valamint a kilakoltatással fenyegetett rászoruló polgártársunkkal szolidaritást vállaló országgyűlési képviselők polgári engedetlenséggel – élőlánccal – fogják akadályozni annak végrehajtását.

Egyúttal minden jóérzésű embert arra bíztatunk, hogy az aHang felületén keresztül küldjön emailt a polgármesternek: kérjük minél többen Déri Tibort, hogy állítsa le a kilakoltatást!