Korábban egy, a Székely Mihály utcában lakó hajléktalan pár keresett meg bennünket azzal, hogy a rendőrtől egy órát kaptak, hogy elhagyják a közterületet. A párt azzal fenyegették, hogy elveszik ruháikat, személyes tárgyaikat sőt élelmüket is. Annak ellenére tervezték őket előállítani a 11. kerületi szabálysértési pont alapján, hogy már kapcsolatban voltak hajléktalanellátó intézményben dolgozó önkéntessel, aki segített nekik megfelelő szállást találni. Hiszen azt akarták, mint a legtöbb pár: együtt maradni. Viszont a hajléktalanság diszkriminációja miatt egyszerűbbnek tűnt gépkarabályos embereket küldeni rájuk.

Zsuzsa és Pál története egy a sok olyan történet közül, melyet a hajléktalanság diszkriminációja szül. Nem véletlen mondjuk, hogy legyen mindenkinek hol lakni. Hiszem mi azt gondoljuk, hogy a lakhatás alapvető emberi jog. Egy társadalmi problémát nem gépkarabélyos emberekkel, rendőri-katonai fellépéssel kellene megoldani, hanem a minimum az volna, ha elérhető volna a megfizethető lakhatás. Ehelyett a kormánypárt uralta Parlament 2013 óta sorozatosan hoz olyan törvényeket, amelyekkel lehetővé teszi a hajléktalan emberek hatósági üldözését: az Alaptörvénybe, majd a szabálysértési törvénybe is beleírták, hogy az önkormányzatok által kijelölt helyeken büntethető a közterületi hajléktalanság, 2018-ban pedig már az egész országra kiterjesztették a szabálysértési törvényt, ma már akár elzárással is büntethető az „életvitelszerű közterületen való tartózkodás”, azaz börtönnel is büntethető az ember, ha lakhatás hiányában az utcán kényszerül élni.  

De lehet más a világ. 

Az Európai Parlament keddi plenáris ülésén egy olyan állásfoglalást szavazott meg, mely épp ellentétes irányú, és azt mondja, hogy elképzelhető egy olyan világ, amelyben a hajléktalanságot nem büntetni akarják, hanem megelőzni. Az Európai Parlament plenáris ülésén egészen pontosan egy olyan állásfoglalást szavazott meg, mely a hajléktalanság felszámolásáról szól.

A plenáris [összes részt vevőt érintő] ülés azt jelenti, hogy az európai parlamenti képviselők ezen keresztül részt tudnak venni a döntéshozatalban. Hogy érvényre tudják juttatni álláspontjukat az Európa Bizottságnál és a Tanáncsnál. Fontos, hogy ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az Európai Unió tagállamainak, így Magyarországnak is innentől kezdve meg kell szüntetniük azokat a hajléktalan embereket sújtó intézkedéseket, melyek ellen A Város Mindenkié csoport is küzdött.

Fellépnie ezel kapcsolatban viszont az Európai Bizottságnak kell, azaz az unió döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szervének. Egészen pontosan: hogy 2030-ra megszűnjön a hajléktalanság. Az ülésen azonban nem csak emellett foglaltak állást, hanem egy sor társadalmi lépés egy elemeként: a hajléktalanságot megelőzni kell, nem büntetni, segíteni kell az egészségügyhöz és az oktatáshoz való hozzáférést és segíteni kell a hosszú távú lakhatási tervek végrehajtását. A végleges szöveg a következő javaslatokat tartalmazta a tagállamokra vonatkozóan:

• vállaljanak felelősséget a hajléktalanság nyomon követésében, és dolgozzák ki a megelőzés és a korai beavatkozás lehetőségeit
• osszák meg egymással a jó gyakorlatokat
• vessenek véget a hajléktalanság kriminalizációjának [büntethetőségének]
• biztosítsanak egyenlő hozzáférést a közszolgáltatásokhoz mint az egészségügy, az oktatás és a szociális szolgáltatások
• speciális segítséggel, képzésekkel, célzott programokkal segítsék, hogy munkát tudjanak találni
• fogadjanak el olyan szabályokat, melyek lehetővé teszik a releváns [lényeges] és összehasonlítható adatok gyűjtését annak érdekében, hogy felmérhető legyen a hajléktalanság mértéke
• segítsék a nem kormányzati szervezeteket pénzügyileg, és támogassák a helyi hatóságokat, hogy biztonságos tereket tudjanak létesíteni a hajléktalanoknak, valamint, hogy meg tudják előzni a kilakoltatásokat (főként a COVID-19 világjárvány idején)
• fogadjanak el olyan nemzeti hajléktalanság stratégiát, mely hosszú távon gondolkozik, közösségi alapú és lakhatás-központú
• átmeneti megoldásként, biztosítsanak folyamatos hozzáférést a sürgősségi menedékhelyhez
• támogassák azokat a társadalmi vállalkozásokat és tevékenységeket, melyek segítek az aktív részvételt.

Ezek a javaslatok, homlokegyenest eltérnek attól, amit a Fidesz gondol a hajléktalanságról és a lakhatásról. Ugyanakkor a Parlament azt mondja magáról, hogy „mióta az európai parlamenti képviselőket közvetlen és általános választójog alapján választják, és hála a képviselők tevékenységének, az Európai Parlament hatalma megnőtt”. Ezért a Fidesz Magyarországának biztosán is múlik, hogy érvényesíti-e az emberek által megválasztott képviselők akaratát. Hiszen a hatalom és a jog a néptől származik. Nem egy miniszterelnök irodájából vagy cégek igazgató tanácsaiból. Ezért követeljük, hogy amennyiben valóban fontos az egészség és az élet védelme, akkor a magyar fél tegyen meg mindent, hogy a plenáris ülésen elfogadottak törvényekké válhassanak.

Jó gyakorlatként a magyar fél oldaláról akár megoszthatóak volnának a mi gyakorlataink vagy az Utcajogász és az Utcáról Lakásba! Egyesület tevékenysége.  Ráadásul, az AVM munkája hajléktalan emberek és szövetségeseik részvételével történik, tehát az aktív részvételre is jó példaként hozható. Hiszen nem csak beszélni kell a problémáról, be kell vonni a döntéshozatalba azokat is, akiket érint: magukat a hajléktalan embereket. Ráadásul nem is kellene sokat keresniük: jelenleg is készen van egy törvénymódosító javaslat, mely bármikor elfogadható, mely előírná, hogy a minimum minimumaként legalább a gyermekes családokat ne lehessen kilakoltatni közös elhelyezés nélkül. Amíg a többi jogszabály nem kerül megalkotásra, nyugodtan használhatnák az AVM és az Utcajogász Egyesület közös javaslatát, melyet korábban leszavaztak. Ez a javaslat előírná, hogy„a települési önkormányzatoknak kötelezettsége megfelelő együttes elhelyezést biztosítani a kilakoltatás által fenyegetett vagy lakhatásukat elvesztett helyi kötődésű gyermekes családoknak”. Emellett az önkormányazati bérlakások valamint a lakáthiteles ügyekben a lakáskiürítéseket megtiltaná, amennyiben ez egy gyermekes család elhelyezés nélküli kilakoltatását vonná magával. Nyilván ez nem teljesítené az Európa Parlament kívánalmait, de a javaslat évek óta készen van, bármikor megszavazható.

Viszont nem mástól kell várnunk, hanem mi magunknak kell előidézni a változást. Amíg eldől, hogy az Európai Parlament döntése csak egy kedves szólam marad, hogy megnyugtassa a képviselők lelkiismeretét, vagy valóban lesz belőle valami, addig támogassuk azokat a konkrét lépéseket, melyek az itt és mostban tudnák segíteni a hajléktalan emberek és a közösség érdekeit. Jelenleg Budapesten minden huszonötezredik budapestire egy darab közvécé jut, ezért támogassátok kampányunkat egy aláírással, hogy legyen több közvécé Budapesten. Hiszen ma Magyarországon semmilyen törvény nem kötelezi sem az önkormányzatokat, sem az államot, hogy nyilvános illemhelyeket tartsanak fenn. Továbbá szintén támogassátok egy aláírással, hogy ellensúlyozni tudjuk azt a jelenséget, hogy a lakások turisztikai célú használata miatt növekedjenek a lakbérek, de csökkenjen az elérhető bérlakás-állomány.