H. Ágnest és 85 éves édesanyját az ügy jelenlegi állása szerint 2019. július 31-én – vagyis most szerdán – lakoltatják ki a gyáli otthonukból. 2006 óta élnek a településen, egy devizahitelből vásárolt ingatlanban. Az eredetileg 10 millió forintos hitel törlesztőrészlete néhány év alatt a háromszorosára nőtt: volt olyan hónap, amikor több volt a fizetendő részlet, mint Ágnes teljes fizetése.
A törlesztőrészleteket ezért nem tudták fizetni, majd az OTP Faktoring Zrt. kezdeményezte az ingatlan elárverezését. A szerdai kilakoltatást az árverési vevők kezdeményezték. Noha Ágnesnek van munkahelye, a magánbérleti szektorban az elmúlt években lezajlott szélsőséges mértékű lakbér-emelkedés miatt erősen kérdéses, hogy találnak-e megfizethető lakhatást – főleg úgy, hogy jövedelmük végrehajtás alatt van.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 10. pontja szerint a települési önkormányzat kötelező feladata „a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása”. Erre tekintettel, azzal a kéréssel fordultunk Gyál Város Önkormányzatához, hogy – legalább átmeneti jelleggel – biztosítson elhelyezést Ágnesnek és 85 éves édesanyjának egy támogatott lakbérű önkormányzati bérlakásban.
Emellett a következő kérdésekre várunk választ az Önkormányzattól:
- Mit tett az Önkormányzat család hajléktalanná válásának a megelőzése érdekében azt követően, hogy a település jegyzője – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 138/C. §-a szerint – értesítést kapott arról, hogy a családnak otthont adó ingatlant a végrehajtó lefoglalta?
- Milyen szempontok mentén és miért döntött az Önkormányzat úgy, hogy nem él a lakóingatlanok kényszerértékesítése esetén az önkormányzatok számára – a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 85/F. §-ával – biztosított elővásárlási joggal?
- Mit tett az önkormányzat család hajléktalanná válásának a megelőzése érdekében azt követően, hogy a végrehajtó a jegyzőt – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 154/A. § (11) bekezdése szerint – tájékoztatta arról, hogy az árverési vevő az ingatlan kiürítésére irányuló kérelmet terjesztett elő?
Noha az első, nem nyilvános megkeresésünkre elutasító választ kaptunk, továbbra is reméljük, hogy az Önkormányzat betartja az önkormányzati törvény fentebb idézett rendelkezését, és – amennyiben az azzal kapcsolatban felmerült eljárásrendi aggályok ellenére is sor kerülne a szerdai kilakoltatásra – legalább átmeneti elhelyezést biztosít H. Ágnesnek és 85 éves édesanyjának.
A nyilvánosság hatására a kilakoltatáson jelenlévő árverési vevővel sikerült megegyeznie H. Ágnesnek és 30 nap haladékot kaptak a kiköltözésre, ezen időszakra 80 ezer forint lakbért kötelesek fizetni. Az Önkormányzat továbbra sem válaszolt a feltett kérdéseinkre és nem ajánlott fel segítséget az érintett lakosoknak.
Ágnes és idős édesanyja lakhatása továbbra sem megoldott ezért a segítségeteket kérjük!
Ha tudtok olyan megfizethető (100ezer forint+rezsi) albérletről, ami ideális esetben az alábbi paramétereknek megfelel, kérünk Benneteket jelentkezzetek a [email protected] emailen, vagy a 06 30 167 2588-as telefonszámon!
- legalább 50 nm körüli (1+ félszoba)
- kis udvar(rész) tartozik hozzá (3 kutya is érintett a kilakoltatásban)
- villany, víz van, ha gáz fűtéses az szuper, mert az idős hölgy nehezen rakna kályhát
- tömegközlekedés elérhető a közelben (Gyál, Felsőpakony, Ócsa, Inárcs, Vecsés, Üllő, Monor, Soroksár, Csepel, XVIII.kerület előnyben)
Köszönjük a segítséget Ágnes nevében is!
A Város Mindenkié csoport