Sikerült! A pénz összegyűlt, a tulajdonosnak átadtuk, aki azt ígérte, hogy a család 2019 márciusig maradhat. Mindenkinek nagyon köszönjük a segítséget!
Rostás Magdolna, élettársa és öt gyermeke egy 25 négyzetméteres lakásban laknak Budapest XX. kerületében, amiért havonta 140 ezer forintot fizetnek. A lakás tiszta és rendezett, minden bútor a tulajdonosé, ezekre Magdolna és családja nagyon vigyáznak. Az áram és a gáz előre fizetős órával megy, elmaradásuk a bérleti díjjal nincs. A család öt évvel ezelőtt költözött ide, szerződésük nincs, de eddig jó volt az együttműködés a tulajdonos és közöttük.
Most viszont a helyzet megváltozott: a tulajdonos az eddigieknél pár nappal korábban kéri a bérleti díjat, amit a család nem tud teljesíteni addig, ameddig János fizetése és a gyermekek után járó támogatások megérkeznek – ez legkorábban december első hetének közepe. A tulajdonos viszont nem enged: ha december 2-a vasárnapig nem teszik le a 140 ezer forintot, azonnal menniük kell.
A család hosszú évek óta pályázik önkormányzati lakásra a kerületben, ahol élnek, eddig minden eredmény nélkül. Pedig a férfi szintén sok éve a helyi önkormányzatnál dolgozik karbantartóként, így havi bevételük is megbízható forrásból származik. A kilakoltatás veszélye miatt felkerestük a kerületben található családok átmeneti otthonát is, de ott nincs akkora szoba üresen, ahol a családot el tudnák szállásolni – a várólistára felkerülhetnek, de senki sem tudja, meddig kell majd várni a bekerülésig. A vasárnap pedig nemsokára itt van.
Ne engedjük, hogy Magdolna és családja az utcára kerüljön!
Segíts, hogy 2018. december 2. vasárnapig összegyűjtsük a 140 ezer forintot!
De hogyan lehetséges mindez a kilakoltatási moratórium alatt? Az nem vonatkozik mindenkire? A válasz: elvben mindenkire vonatkozik, de a gyakorlatban ez végrehajtási és nem kilakoltatási moratórium, így csak azokat védi meg a téli hónapok alatt, akiket jogszerű eljárásban akarnak kilakoltatni, vagyis ahol az ügy megjárja a bíróságot és a végrehajtóhoz kerül. A legtöbb magánalbérlet azonban nem ilyen. Itt nemcsak bíróság eljárás és jogszerű végrehajtás, de még szerződés sincs, ami védené a bérlő és a bérbeadó jogait. A hivatalos adatok szerint ebben az évben legalább 2500 kilakoltatás történt, de ebben csak azok az esetek vannak benne, ahol a lakóknak végrehajtási eljárás során kellett elhagyni az otthonukat. Az albérletből vagy szívességi lakhatásból informálisan kilakoltatott – lényegében elküldött – emberek semmilyen statisztikába nem kerülnek be.
A Város Mindenkié 2018 elején törvénymódosítási kampányt indított annak érdekében, hogy soha többé ne lehessen gyerekes családokat elhelyezés nélkül kilakoltatni. A kampány célja, hogy kilakoltatás miatt egyetlen családot se szakítsanak szét és a gyerekek ne kerüljenek állami gondoskodásba- Így legalább az emberek legkiszolgáltatottabb és legsérülékenyebb csoportja – a gyermekek – esetében érvényesülhetne a lakhatáshoz való jog. A FIDESZ beszélni sem volt hajlandó az AVM és az ellenzéki pártok közös törvényjavaslatáról, ami három bizottsági ülést és a parlament rendkívüli ülését is megjárta. Pedig egy nemrég készített felmérés alapján ennek a kezdeményezésnek nagyon széles a támogatottsága Magyarországon: a magyarok 69%-a ellenzi, hogy olyan családokat lakoltassanak ki, akiknek nincs hova menniük.
A törvénymódosítást ismét be fogjuk nyújtani a parlamentnek, ezért kérjük, csatlakozz a petícióhoz, amit már több mint 5000 ember írt alá. Célunk, hogy 2019. április 30., vagyis a kilakoltatási moratórium lejárta után legalább a gyermekes családokat meg tudjuk védeni attól, hogy az utcára kerüljenek.
Csatlakozz a #stopkilakoltatás kampányhoz, írd alá a petíciót! Segíts, hogy sikerüljön!
Fotó: Vörös Anna
