A parlament döntése alapján – a választások miatt – tavaly korábban kezdődött a kilakoltatási moratórium, és idén tovább, április 30-ig tartott. A meghosszabbított moratórium végeztével újra elkezdődnek a kilakoltatások, mivel továbbra sincsen olyan lakáspolitika Magyarországon, amely segítséget nyújtana a kilakoltatás által fenyegetett embereknek.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar tavalyi adatai alapján 2018 április 30-tól november 15-ig közel 4000 kilakoltatásra lehet számítani. Fontos, hogy a statisztikában nem szerepelnek azok a kilakoltatások, amelyek albérletbe kiadott lakásokból, végrehajtási eljárás nélkül történnek. A számok alapján világos, hogy a kilakoltatások halogatása önmagában nem megoldás, hiszen idén pont ugyanannyi ember – köztük kisgyerekes családok – kerülhetnek az utcára, csak rövidebb idő alatt.
Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta nem hajlandó érdemben foglalkozni a lakáspolitikával, sőt a korábbi kormányok még elégségesnek sem nevezhető intézkedéseit is megszüntette: 2015 március elsejével eltörölte az országos lakásfenntartási támogatást – ahelyett, hogy jelentősen növelte volna az összegét, ami az érdemi segítséget jelentene a rászoruló háztartásoknak. A korábban a nagyobb települések önkormányzatai számára kötelezően előírt adósságcsökkentési támogatást is megszüntették – ahelyett, hogy az ország minden településén elérhetővé tették volna.
A Város Mindenkié a kormányzati szándék hiányára is reagálva 2018 elején törvénymódosítási kampányt indított annak érdekében, hogy soha ne lehessen többé gyerekes családokat elhelyezés nélkül kilakoltatni. A kampány célja az volt, hogy a kilakoltatás ne eredményezhesse családok szétszakítását, és a gyerekek állami gondoskodásba vételét, amivel legalább a legkiszolgáltatottabb, legsérülékenyebb csoport esetében érvényesülhetett volna a lakhatáshoz való jog. A FIDESZ beszélni sem volt hajlandó az AVM és az ellenzéki pártok közös törvényjavaslatáról, ami három bizottsági ülést, és a parlament rendkívüli ülését is megjárta.
A hatalom gyerekes családokkal szembeni közömbössége is jól mutatja, hogy az államtól semmilyen segítségre nem számíthat az a több ezer ember, akit a kilakoltatás veszélye fenyeget. Az AVM azért indítja el a #stopkilakoltatás kampányát, hogy minél több embert tájékoztasson azokról a jogi és érdekvédelmi lehetőségekről, amelyekkel a kilakoltatások megelőzhetőek, megállíthatóak, vagy amelyekkel a végrehajtási folyamat a lehető leghosszabb ideig elhalasztható, hogy az érintetteknek több ideje legyen az alternatív lakhatás megtalálásában. A tájékoztatás egyik eszköze az AVM által készített kilakoltatási kisokos, amely egyszerű, közérthető nyelven nyújt információt, az egyébként bonyolult és jogi tudással nem rendelkeznek a kilakoltatás folyamatáról.
Fotók: Vörös Anna és Kovács Gábor Tamás
