„Szegény sorsú, györgytelepi romákat költöztetne üres pécsi lakásokba Mellár?” címmel közölt írást az OKPécs! internetes újság 03.20-án. A szerkesztőség által „vad ötletnek” minősített hír hamar meg is futotta szokásos köreit az internet erre alkalmas bugyraiban (például itt, és itt), majd péntek reggel már a Dunántúli Napló 4. oldalán köszöntött ránk az öblös szalagcím: „ Mellár cigányokat telepítene be Pécsre?”, arra késztetve a gyanútlan olvasót, hogy önkéntelenül a drága papírra löttyintse reggeli kávéját. A finom kávé pazarlását pedig esetemben nem a „vad ötlet” váltotta ki, hanem az a teljesen nyílt „nemzetvédő” rasszizmus, amely 2018-ban, néhány héttel a választások előtt büszkén virít az egyetlen pécsi nyomtatott napilap hasábjain.

Fotó: ATV

Az egész történet tartalmában és retorikájában is rettenetes és kristálytiszta szummája az elmúlt hetek választási kampány narratívájának, érdemes beleásni magunkat a jelenségbe:

Kezdjük a legegyszerűbb ténnyel: „megvádolni” egy országgyűlési képviselői székért induló politikust azzal, hogy a roma kisebbség lakhatási problémáit szeretné megoldani, amellett, hogy nevetséges, mélyen elszomorító is.  Az érintett sajtótermékek meg sem próbálják megmagyarázni, hogy miért is tekintik problémának, ha egy képviselő, pozíciója céljának megfelelően, társadalmi problémákra keres megoldást. Faék egyszerűségű rasszizmussal az üzenet ennyi: „Cigányokat…?! „

Hiába, a miskolci miniszerelnöki retorika veszélyesen közel hozta, amitől régóta félünk, a migránsozás bizony megágyazott az intézményesített rasszizmusnak, már nem okoz nehézséget saját társadalmi csoportjaink ellen felszólalni és fel sem merül a felelősség, vagy képviselet kérdése.

Az egyébként mezei politikuslejáratásnak induló cikk eredeti forrásként és bizonyítékként egy ATV-n megjelent riportra hivatkozik, ezzel csalogatva egyre veszélyesebb vizekre a kávéját elvesztegető olvasót. Mellár Tamás Györgytelepen járt (a videó 15. percétől). Kezdjük akkor itt:

Miért pont Györgytelep?

Érdekes már önmagában az a tény is, hogy az ATV riportere miért kérte Mellár Tamást a györgytelepi látogatásra, ha magától egyébként nem feltétlenül menne oda?

A riportban el is ismeri, hogy nem volt itt ajánlást gyűjteni, sajnálatát is fejezi ki, hiszen „ez is hozzá tartozik ahhoz a valósághoz, amivel szembesülni kell”. (Ebből nem tudok nem kihallani némi rácsodálkozást is…) Azt már nem említi, hogy a kampányolás telepi hiánya talán abból is fakad, hogy az 1-es választókerület, amelyben indul, nem foglalja magába Györgytelepet. De hát legyünk előzékenyek, talán ő sem gondolja, ahogy mi sem, hogy a Kökörcsin utca 2/B után (képzeletbeli választókerületi határ) véget érne a világ, elvégre ugye országgyűlési képviselőjelöltnek indul a választásokon…

Így persze nem lenne haszontalan a látogatás, ám kevésbé érthető, hogy miért pont ide szervezte az ATV lelkes stábja a „Szavazz rám!” műsorának forgatását?  Megtekinteni a szegénységet? Ezt éppenséggel megtehették volna Mellár saját körzetében, például a Zsolnay úton, a Lánc utcában, a Siklósi úton, a Csaba utcában, vagy akár Pécsbányán.

De lépjünk is túl ezen az apróságon…

Mit látunk/hallunk Györgytelepen?

1. jelenet:

A tanácstalanul álldogáló Mellár Tamás néz szembe egy hasonlóan értetlen helyi lakossal, majd a közöttük álló riporter instrukciói alapján megkérdezi az illetőt:

„Tudja, mikor lesz a választás?”
„Hú, én azt nem tudom, ne haragudjon.” – hangzik a válasz, majd miután gyorsan kiderül, hogy sem nem érdekli a dolog, sem nem remél változást bármennyire is szeretné ezt hallani Mellár Tamás, véget is ér a jelenet.
Ha ez volt a kötelező elem a „szegregátumban élők nem tudnak semmit semmiről” típusú tartalom tömegkommunikációs megjelenítésében, akkor az ATV szépen felmondta a leckét.

2. jelenet:

Következik a második (és utolsó) utca embere, akit megtalál a kamera. Új alanyának egykori drogfüggősége remek alkalmat ad Mellárnak arra, hogy a hit fontosságát rendkívül lelkesen kifejthesse. Eszmefuttatását csak az zavarja meg, amikor beszélgető partnere teljes természetességgel számol be arról, hogy lakásába a helyi közterület felügyelő vitte be az aláírásgyűjtőt: „Zoltán, kell a lakcímkártyád”. Hogy miért? „Választásokhoz kell, jobb lesz az emberek élete”.

Érdekes. Így gondolhatta az ATV stábja is, majd gyorsan észbe kapott és elvágta a jelenetet. Elvégre mégsem holmi választási csalások felderítése miatt merészkedtek ide.

3. jelenet:

Elérkezünk a „családlátogatási rész”-hez, melyet valamiért így, idézőjelben látott indokoltnak az OKPécs! újságírója leírni. Hogy mi indokolta az idézőjelet az nem derül ki a felvételből, Mellárt ugyanis valóban egy család invitálja be otthonába, nem is akármilyen: apa, anya, gyerekek, őket még az Alaptörvény is családnak tekinti, ezt pedig nem minden család mondhatja el magáról.  A stáb meghallgatja a panaszokat (kitérő a háziorvoshiányra), kedélyesen elbeszélgetnek a választásokról, a családi hangulat láthatóan megérinti a látogatókat.

4. jelenet:

Dobpergés: újra kint állunk a hóesésben és végre elhangzik a várva várt mondat..

„Nyilván külső segítség nélkül nem is lesznek képesek ebből kijönni. És ahol most voltunk, ott tulajdonképpen azt lehetett látni, hogy őket egy kis segítséggel, egy-két lökéssel egy olyan pályára lehetne rakni, ami néhány év alatt őket akár egy stabil életvezetésre is vihetné.”

– És mégis, hogyan képzeli el mindezt Mellár Tamás?
– Hát mondjuk lakhatási programokkal.
– Milyen programokkal?
– Hát kérem például nonszensz, hogy mennyi jó állapotú lakás áll üresen Magyarországon, a városokban és vidéken is.…

— filmszakadás a helyi sajtó kormányközeli lapjainak szerkesztőségeiben —

Majd a rövid sokkhatásból felocsúdva meg is született a „kerítésszaggattó Mellár” után a „cigánysimogató”, aki most éppen bevándorlók hadai helyett „cigányokat telepítene be Pécsre”!

• Ezúton tájékoztatom a média képviselőit, hogy Györgytelep bizony még mindig Pécs része, így onnan BEtelepíteni bárkit is, elég reménytelen vállalkozásnak tűnik, még egy ellenzékinek is.

• Ezúton jelzem a média képviselői felé, hogy a cifra szóval antiszegregációnak nevezhető jelenség sajnos nem Mellár agyszüleménye. Olyannyira nem, hogy az Önkormányzatnak konkrét Antiszegregációs Terve is van, hasonló elképzelésekkel. Ez felháborító!

• Arra is szeretném felhívni továbbá figyelmüket, hogy az általuk nevetségesnek beállított üres lakások meglétének ténye, melyet Mellár Tamás merészelt a szájára venni, olyannyira valós, hogy csak az önkormányzat tulajdonában 2016-ban 406 üres lakás állt, a teljes állományuk 10%-a. Hozzáadva az elmúlt évben a várost elhagyók számát és ismerve a magyar magánbérlet-piac szabályozásának kiadást nehezítő tényezőit, a végösszeg valóban nem csekély. Éppen ezért lehet alkalmas a Mellár által is felemlegetett komplex lakhatási programok befogadására. Már persze megfelelő döntéshozatali szándékkal…

• Végül had tegyem szóvá, hogy az ATV kamerája előtt Györgytelepen elhangzó történet egy teljesen egyértelmű választási csalást ír le, amelyben az áldozat által nevesített hatósági személy segítette az egyik (melyik?) aláírás gyűjtőt! Tájékoztatásul: ezen a ponton kellett volna megállítani a kamerát (vagy az OKPécs! szerkesztősége esetén: a videót) és jelenteni azt a hivatalos szerveknek.

Hát így jár az, aki manapság a reggeli kávé mellett még kezébe veszi a megyei napilapot… A sokkoló tartalmak mellett roppant informatív abból a szempontból, hogy milyen irányzatok jelennek meg a kormánypolitikában, A miskolci beszéd, amely párhuzamot vont a migráció és a romák avasi lakótelepre költözése között, megadta a kezdőlökést és a kormánymédia láthatóan vette a lapot.

Ezúttal nem merek belegondolni, hogy mi lehet a folytatás, hogyan fog mindez lecsapódni a szociálpolitika területén. Azt eddig is láttuk, hogy a kormány nem tudja és nem is akarja megoldani a szegénység kérdését, de hogy a későbbiekben a leszakadó rétegek felzárkóztatását, ehhez új szociálpolitika kidolgozását, a lakhatási jog elismerését választja-e (amiről egyébként valójában Mellár Tamás is beszél) vagy egy társadalmi előítéletekre építő, áldozathibáztató kampánnyal körített lesöprését a problémának, az most kezd körvonalazódni az utóbbi javára.

Addig is azért próbáljuk meg nem elfelejteni, miért fontos mégis, hogy szavazzunk!

Aradi Fanni Sarolta

A Város Mindeniké – Pécs aktivistája