2017. október 11-én került sor A Város Mindenkié „Lakhatási 6×6” című eseményére, amelyen 6 politikus mondta el pártja álláspontját az AVM 6 kiemelkedően fontos követeléséről. Válaszaik alapján a DK, az Együtt, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd egyaránt egyetért az AVM követeléseivel, így többek között a lakhatáshoz való jog alkotmányba foglalásával, a támogatott bérlakás-szektor újraszabályozásával és jelentős bővítésével, az országos lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatás bevezetésével, a magánbérleti szektor biztonságosabbá és megfizethetőbbé tételével, a gyermekes családok lakhatáshoz való jogának az intézményesítésével, valamint a hajléktalanság és az „önkényes lakásfoglalás” kriminalizációjáról szóló jogszabályok azonnali hatályon kívül helyezésével.

 Az AVM korábban is foglalkozott a pártok programjainak a lakáspolitikáról és hajléktalanságról szóló részeivel: 2010-ben értékeltük a pártok országos és fővárosi választási programjait, 2014-ben pedig külön értékelést írtunk a DK, az Együtt-PM, a Liberálisok, az LMP és az MSZP országos választási programjáról (a Fidesznek nem volt programja, nekik a politikájukról írtunk). A 2018-as választásokra készülve ezúttal mi fogalmaztunk meg 6 olyan követelést, amelyek képviseletét és érvényre juttatását elvárjuk a pártoktól. 

Az október 11-i eseményen az AVM 6 pontját a csoport lakásszegénységben élő aktivistái, Balog Gyula és Lakatosné Jutka, továbbá a téma elismert szakértői ismertették: Győri Péter (lakásszociológus), Kováts Bence (a Habitat for Humanity Magyarország kutatója), Kovács Vera (az Utcáról Lakásba Egyesület munkatársa) és Somogyi Eszter (a Városkutatás kutatója). A lakásszegénységben élő emberek mellett a külső szakértők meghívását azért is tartottuk fontosnak, hogy rámutassunk: egy értelmes és igazságos lakáspolitika alapvető irányairól lényegében konszenzus van a magyarországi szakértők körében. 

A beszélgetésen a Demokratikus Koalíciót Niedermüller Péter (elnökségi tag), az Együttet Szigetvári Viktor (választmányi elnök), a Lehet Más a Politikát Szél Bernadett (társelnök és miniszterelnök-jelölt), a Magyar Szocialista Pártot Korózs Lajos (elnökségi tag), a Momentumot Orosz Anna (elnökségi tag), a Párbeszédet pedig Karácsony Gergely (társelnök és miniszterelnök-jelölt) képviselte. 

A résztvevő 6 párt képviselői mindannyian egyetértettek az AVM következő 6 pontjával:

A lakhatás alapvető emberi jog

„A lakhatáshoz való jogot nevesíteni kell az alkotmányban, továbbá Magyarországnak el kell fogadnia a Módosított Európai Szociális Karta lakhatáshoz való jogról szóló 31. cikkelyét. A magasabb jövedelmű és vagyonosabb rétegek lakásvásárlásának és lakásépítésének a támogatása helyett a lakáspolitika forrásait elsősorban a lakhatás való jog biztosítására, a lakhatási szegénység csökkentésére, valamint a hajléktalanság megelőzésére és felszámolására kell fordítani.”

Szociális bérlakásokat!

„Ki kell alakítani egy a jelenleginél jóval kiterjedtebb támogatott bérlakás-szektort, ideértve a szociális lakásügynökségek vagy nonprofit lakástársaságok által kezelt lakásokat is. A lakások elosztási szempontjairól szóló keretszabályozásnak biztosítania kell, hogy a támogatott bérlakásokban valóban arra rászorulók lakhassanak; egy központi lakbér-támogatási rendszernek pedig biztosítania kell a lakás-állomány fenntarthatóságát. Az önkormányzati bérlakásokból nincs helye az elhelyezés nélküli kilakoltatásoknak, és ezt már az előbbi reformok előtt is rendeletbe kell foglalniuk az önkormányzatoknak.”

Országos lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatás

„Be kell vezetni egy az ország minden településén egységes feltételek mellett igénybe vehető (normatív), és a korábbinál jóval magasabb összegű lakásfenntartási támogatást. Szintén az ország minden településén elérhetővé kell tenni az adósságkezelési szolgáltatást és adósságcsökkentési támogatást. A fővárosban vissza kell állítani a rezsitámogatási programot.”

Biztonságos, megfizethető magánbérleti szektort!

„Vissza kell szorítani az árak nagymértékű emelkedését és meg kell erősíteni a lakhatás biztonságát a magánbérleti szektorban. A lakástörvény módosításával és adózási ösztönzőkkel kell előmozdítani a megfizethető és biztonságos magánbérlemények elterjedését. Minden bérlő számára a gyakorlatban is biztosítani kell a lakcímhez való jogot.”

A gyermekes családok lakhatáshoz való jogának az intézményesítése

„A lakhatáshoz való jog intézményesítésének az első lépéseként törvénybe kell foglalni, hogy a hajléktalan családok támogatott bérlakásra, illetve átmeneti elhelyezésre jogosultak – és ezáltal érvényre kell juttatni a gyermekvédelmi törvény azon rendelkezését, hogy gyermekeket tilos kizárólag anyagi okokból elválasztani a szüleiktől. A gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatása tilos.” 

Kriminalizáció helyett célzott lakhatási támogatás a hajléktalan embereknek

„Azonnal hatályon kívül kell helyezni hajléktalanság és az önkényes lakásfoglalás kriminalizációjáról szóló jogszabályokat. A szegénység büntetése helyett célzott lakhatási programokat kell bevezetni a hajléktalan emberek számára, hogy senkinek ne kelljen hosszú ideig utcán, éjjeli menedékhelyen vagy átmeneti szálláson élnie.” 

Jelentős sikernek tartjuk, hogy a hat legjelentősebb nem-szélsőjobboldali párt mindegyike kiállt a fenti követeléseink mellett.  

Ez a pártok egy részénél nem volt meglepetés. Az LMP volt az első parlamenti párt, amely elköteleződött a lakhatáshoz való jog mellett, és részletes programot dolgozott ki egy igazságos lakáspolitikai reformra. Szél Bernadett az AVM-mel együttműködve 2016-ban törvényjavaslatot is benyújtott a hajléktalanság kriminalizációjáról szóló jogszabályok hatályon kívül helyezéséről. A Párbeszéd társelnöke, Karácsony Gergely Zugló polgármestereként a gyakorlatba is igyekszik átültetni az AVM követeléseinek egy részét: a zuglói önkormányzat rendeletbe foglalta az elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalmát az önkormányzati bérlakások esetében, példamutató lakásfenntartási támogatást és adósságkezelési szolgáltatást működtet, és nem élt a hajléktalanság kriminalizációjának a lehetőségével (a zuglói szociálpolitikai törekvésekről szóló értékelésünket ld. itt). Ezzel együtt, ebben a kerületben sem sikerült minden tekintetben előre lépni a lakhatási válság megoldásában. Ahogyan az eseményen Karácsony Gergely is megjegyezte, a zuglói önkormányzatnak mindeddig nem sikerült bővítenie az önkormányzati lakásállományát, noha erre hatalmas szükség volna a kerületben. A polgármester ezzel kapcsolatban az MSZP-s vezetésű XIII. kerület bérlakás-építési programját méltatta. 

Az Együtt nemrég nyilvánosságra hozott programjában is visszaköszön az AVM több pontja (így például az elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalma vagy a lakástámogatások igazságosabb elosztása), és noha a Momentum csak később hozza nyilvánosságra a programját, a lakhatásról szóló „víziójukban” már ők is több előremutató javaslatot fogalmaztak meg, például egy a korábbinál „jelentősen magasabb összegű lakásfenntartási támogatás” bevezetését. 

Felmerül ugyanakkor, hogy miként értékeljük azoknak a pártoknak a pozitív válaszait, amelyek korábban – amikor politikusaik kormánytagok, kormánypártok parlamenti képviselői és polgármesterek voltak – nem az AVM 6 pontjának, és nem is az eseményen kifejtett álláspontjuknak megfelelően jártak el. Kérdés továbbá, hogy a jelenleg is döntéshozói pozícióban lévő politikusok pártjuk álláspontjának megfelelően járnak-e el a gyakorlatban. Az AVM eseményen ugyanis a DK és az MSZP képviselője is úgy nyilatkozott, hogy pártjuk támogatja, hogy Magyarország elfogadja a Módosított Európai Szociális Karta lakhatáshoz való jogról szóló 31. cikkelyét. 2009-ben azonban az MSZP összes képviselője megszavazta, hogy Magyarország ne ismerje el a Karta lakhatáshoz való jogról szóló cikkelyét – annak a kormánynak a javaslatára, amelynek miniszterelnöke Gyurcsány Ferenc, a DK jelenlegi elnöke volt. A beszélgetés moderátorai – Papp Réka Kinga és Pikó András – rá is kérdeztek erre az ellentmondásra: Korózs Lajos (aki 2009-ben szintén megszavazta a Karta ezen pontját elutasító előterjesztést) azt válaszolta, hogy „szégyelli magát” miatta, Niedermüller Péter azonban kitért a kérdés elől. 

Hasonló a helyzet a támogatott bérlakás-szektor kibővítéséről szóló 2. ponttal is: az eseményen ezzel is teljes mértékben egyetértett a DK és az MSZP képviselője is. Azonban 2002 és 2010 között, amikor politikusaik kormányon voltak (és az önkormányzati vezetők jelentős részét is ők adták), mégis tovább csökkent az önkormányzati bérlakás-állomány. 2002-ben több mint 160 ezer önkormányzati bérlakás volt Magyarországon, 2010-ben pedig kevesebb, mint 120 ezer. Az MSZP-s vezetésű XIII. kerületi önkormányzat jelentős bérlakás-építési programjára már utaltunk, ugyanakkor például a szintén MSZP-s vezetésű szegedi önkormányzat a korábban üresen álló önkormányzati lakásállomány üdvözlendő hasznosítása mellett is folytatta az önkormányzati lakások indokolatlan privatizációját. 

A 2. pont továbbá egyértelműen kimondja: „önkormányzati bérlakásokból nincs helye az elhelyezés nélküli kilakoltatásoknak, és ezt már az előbbi reformok előtt is rendeletbe kell foglalniuk az önkormányzatoknak.” Ezt egyik olyan önkormányzat sem tette meg, amelynek az MSZP vagy a DK adja a pogármesterét (illetve a képviselők többségét), a 2. pont elfogadásából azonban egyenesen következik, hogy ezt a belátható jövőben meg kell tenniük. 

Hasonló kérdéseket vet fel, ahogyan Korózs Lajos és Niedermüller Péter az MSZP és a DK nevében magától értetődően elítélték a hajléktalanság és az „önkényes beköltözés” kriminalizációját. Az MSZP-nek 2002 és 2010 között nyolc éve lett volna az „önkényes beköltözést” elzárással is büntethető szabálysértéssé nyilvánító jogszabály hatályon kívül helyezésére (amelyet egyébként 2000-ben nem is szavaztak meg), és lényegében ugyanez vonatkozik a DK-ra is, amennyiben a nyolc év nagyobbik részében Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke volt a kormányfő. Ráadásul az MSZP jelenlegi elnöke, Molnár Gyula 2009-ben újbudai polgármesterként „hajléktalan-mentes övezetek” bevezetését kezdeményezte – éppen ez ellen tiltakoztunk az AVM legelső tüntetésén. Az MSZP által vezetett XIII. kerületi önkormányzat pedig első nekifutásra lényegében az egész kerületben betiltotta a közterületi hajléktalanságot, és noha később enyhítették a kerületi szabályozást, továbbra is az MSZP helyi vezetőin múlik, hogy a kerületben több helyen büntethető a közterületi hajléktalanság, mint amit a fővárosi és országos szabályozás előír.

A hajléktalanság kriminalizációjáról Korózs Lajos azt nyilatkozta a beszélgetésen, hogy „kitapossa” párttársaiból, hogy tartsák magukat az MSZP álláspontjához: Molnár Gyula kérjen elnézést a „hajléktalan-mentes övezetek” miatt, Tóth József XIII. kerületi polgármester pedig gondoskodjon a hajléktalanság kerületi kriminalizációjának a hatályon kívül helyezéséről. Azt ígérte, hogy november 15-ig intézkedik az ügyben. Mindenképpen a szaván fogjuk fogni – de nem csak őt, és őt sem csak a hajléktalanság kriminalizálásával kapcsolatban! 

Ahogyan az esemény zárásaként az AVM egyik aktivistája hangsúlyozta: nem fogjuk elfelejteni a pártok vállalásait, figyelünk a nyilatkozataikra és intézkedéseikre. Nem hagyjuk, hogy félrevezessék a közvéleményt: ha úgy nyilatkoztak, hogy egyetértenek az AVM fenti 6 pontjával, akkor elvárjuk tőlük, hogy minden esetben ennek megfelelően cselekedjenek. Vagyis képviseljék – ne csak szavakban, hanem tettekben is; ne csak a választások előtt, hanem a választások után is; ne csak ellenzékben, hanem döntéshozóként is – az igazságos lakáspolitika ügyét, és így mindazokat, akiknek éppen ezeken az intézkedéseken múlik, hogy lesz-e biztonságos, valódi otthonuk.

Fotók: Kovács Gábor Tamás és Papp Réka Kinga

További képek itt.