Május első vasárnapján az anyákat ünnepeljük – de van-e mit ünnepelnie ilyenkor azoknak az anyáknak, akik lakhatási szegénységben élnek? A szegénységben élő anyák hiába küzdenek azért, hogy egyben tartsák a családot, elismerés helyett fenyegetésre, segítség helyett pedig sokszor a gyermekek kiemelésére számíthatnak, annak ellenére, hogy a gyermekvédelmi törvény szerint az állam nem választhatná el őket gyermekeiktől csak azért, mert szegények.
A Város Mindenkié, a Társaság a Szabadságjogokért és az Utcajogász Egyesület évek óta azért küzd, hogy gyerekeket kizárólag anyagi okokból ne emeljenek ki családjukból, és fenyegetés helyett nyújtson érdemi segítséget az ellátórendszer az érintett szülőknek. Tavaly a két szervezet közös workshopot szervezett érintett családoknak. A műhelyről és a családok szegénység miatti szétszakításáról a helyszínen rövid dokumentumfilm készült. Ebben a filmben három olyan édesanya történetét ismerhetik meg, akik évek óta keményen küzdenek azért, hogy gyermekeikkel együtt maradhassanak, illetve hogy újra együtt élhessenek.
Andrea, Barbara és Gabi története jól mutatja azt a hétköznapi küzdelmet, amelyet a szegény anyák folytatnak gyermekeikért. Míg az ellátórendszerben és a közvéleményben ezeket a nőket hibáztatják azért, mert szegények, és sokan ennek jogos következményeként tekintenek a szegénység miatti gyermekelvételre, ezek a történetek is bizonyítják: a szegénységből önmagában nem következik az, hogy valaki rossz anya. A szegénység nem jelenti azt, hogy az anya nem gondoskodik a gyerekeiről, nem küzd,értük, és azt sem, hogy hiányoznak szülői kompetenciái. Sok anyának még arra sem adnak lehetőséget, hogy egyáltalán bizonyítsa, képes anyaként helytállni, már a kórházból sem viheti haza gyerekét. Hiába próbálnak ezek az anyák anyaotthont keresni, szociális bérlakásra pályázni, ha tartozásuk van, részletfizetést kérni, hiába nevelnek évekig boldog, elégedett gyerekeket, ez a küzdelem semmit sem számít. Pedig az, hogy ma jogellenesen, kizárólag anyagi okokból választanak el anyákat gyermekeiktől, nem az anyákat, hanem a rendszert minősíti.
Éppen ezért szükségét érezzük, hogy Andrea, Barbara és Gabi történetét Anyák Napja alkalmából megosszuk a szélesebb közönséggel, és megünnepeljük azokat az édesanyákat, akik emberfeletti küzdelemmel próbálják magukat felszínen tartani, gyermekeiket nevelni, elismerés helyett azonban állandó fenyegetettségben élnek. A videó elkészülte óta Andrea és Gabi továbbra is együtt vannak gyermekeikkel, Barbara pedig újra együtt élhet kisfiával. Mindez azt mutatja: ha a hétköznapokban nem is tűnik úgy, van értelme küzdeniük, és van értelme az általuk végzett érdekvédelmi munkának.
A filmben szerepelnek olyan jogvédelmi lehetőségek is, amelyek segíthetnek azoknak az édesanyáknak, akik maguk is érintettek a szegénység miatti gyermekelvételben. Reméljük, a videó nem csak tiszteletünket fejezi ki a szegény anyák küzdelme iránt, de segítséget is nyújt az érdekvédelemben azoknak, akiknek szüksége van rá.
