Évente közel kétszáz ember keresi meg az Utcajogászt és A Város Mindenkiét különböző lakcímmel kapcsolatos nehézségekkel. A megkeresések jelentős része olyan emberektől érkezik, akik albérletben vagy szívességi lakáshasználóként élnek, de a szállásadó hozzájárulásának hiánya miatt nem tudnak bejelentkezni otthonukba. Emiatt sokan nem tudják teljes körűen gyakorolni állampolgári jogaikat, és alapvető szolgáltatásokra való jogosultságukat is elvesztik. Ma Magyarországon a hivatalos statisztikák szerint közel 100 ezer embernek rendezetlen a lakcíme (nincs érvényes lakcíme, település szintű lakcíme van vagy csak tartózkodási címe van). Összesen kb. 60 ezer felnőttnek nincs érvényes lakcíme és a 18 éven aluliak száma, akiknek nincs érvényes lakcíme közel 4500.

A megfelelő lakcím hiánya gondot okozhat olyan létfontosságú szolgáltatások igénybevételekor, mint az egészségügyi ellátás, az oktatás, valamint a települési és állami pénzbeli ellátások. A választójog gyakorlása lehetetlen érvényes lakcím nélkül. Ezen kívül, az olyan piaci szolgáltatások igénybevétele is nehézségekbe ütközik mint a mobiltelefon előfizetés és sim-kártya vásárlás, vagy éppen a bankszámlanyitás. A gyerekek lakcím nélkülisége különösen súlyos problémákhoz vezet: a családok a gyerekek és szüleik lakcím nélkülisége következtében az alábbi ellátások igénylése esetén ütközhetnek esetenként súlyos nehézségekbe: államilag támogatott egészségügyi ellátás, gyes, családi pótlék, gyed, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, ingyenes intézményi gyermekétkeztetés, települési támogatások, iskolai és óvodai ellátás.

A lakcímmel kapcsolatos szabályozás egyik legsúlyosabb problémájának azt látjuk, hogy miközben az 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról (továbbiakban Nytv.) kötelezi a lakót, hogy kiköltözés után 3 nappal bejelentkezzen új lakóhelyére, a szállásadó számára semmilyen kötelezettséget nem állapít meg a törvény. Vagyis az egyik állampolgár kötelezettségének gyakorlása egy másik állampolgár hozzájárulásától függ, ami így nagyon kiszolgáltatottá teszi a lakókat. Noha a lakcímtörvény szerint az érvényes szerződéssel rendelkező bérlők a szállásadó külön hozzájárulása nélkül bejelentkezhetnek az adott címre, erről a jogáról a legtöbb lakó nem tud, vagy nem meri gyakorolni a szállásadóval szemben. Arról is tudunk, hogy több okmányiroda nem tartja be a hatályos törvényt és érvényes bérleti szerződés mellett is megköveteli a szállásadó külön hozzájárulását. Mi minden nálunk érdeklődő érintettnek felhívjuk a figyelmét erre a jogára, és ha kell, az okmányirodába is elkísérjük őket. Az alapvető jogok biztosának írt beadványunkban az ombudsmant is arra kértük, hogy hívja fel a figyelmet ennek a jogsértő gyakorlatnak a beszüntetésére.

Összességében ahhoz, hogy ne maradjon egyetlen gyerek sem lakcím nélkül Magyarországon, a következő lépések megtételére van szükség.

1. A járási hivatalok gyakran nem jogszabályszerűen járnak el és nem mindig fogadják el a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt bérleti szerződéseket a szállásadó hozzájárulásaként, noha a jogszabály ezzel kapcsolatban világosan rendelkezik. A járási hivatalok számára a lakcímbejelentési eljárás tárgyában egyértelmű állásfoglalás kiadására, valamint az ügyintézők azonnali és átfogó képzésére van szükség.
   

2. Jogszabály-módosításokra van szükség annak érdekében, hogy a gyermekek – az Alaptörvényben és a New York-i Gyermekjogi egyezményben is biztosított – jogai a lakcím hiánya és az ebből következő bürokratikus akadályok miatt ne sérülhessenek.
   

3. Átfogó lakáspolitikára van szükség, amely minden embernek biztosítja a megfizethető és biztonságos lakhatást, így senki sem kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem jelentik be oda, ahol valójában lakik.

Ezeknek a problémáknak a megoldására A Város Mindenkié és az Utcajogász aláírásgyűjtést kezdeményezett, amelyhez összesen 2500 magánember és 11 szervezet csatlakozott. A petíciót 2016. december 6-án adtuk át az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviselőjének. A minisztérium tájékoztatása szerint munkacsoportot hoztak létre a lakcím nélküli gyerekek helyzetének megoldása érdekében. A munkacsoportba többször kérdésünk ellenre sem engedik a részvételünket, azonban arra lehetőségünk nyílt, hogy egyeztessünk a minisztérium szakembereivel, akiknek személyesen beszámoltunk az általunk tapasztalt problémákról és a lehetséges megoldásokról. Az egyeztetésen arra kértek minket, hogy írásban adjuk le a javaslatainkat, amit a héten meg is tettünk.

A javaslatok teljes szövege innen letölthető