A Város Mindenkié csoport aktivistái jegyzetelő képzést tartottak tagjaik számára annak érdekében, hogy elsajátítsák azt a tudást, ami a csoport életében nagyon fontos tényező. Ugyanis A Város Mindenkié minden találkozójának kötelező eleme a moderátor, aki biztosítja, hogy mindenki egyenlő eséllyel jusson szóhoz és a jegyzetelő, aki a beszélgetést dokumentálja.
Elsősorban arról beszéltünk, hogy mi a jegyzetelés célja. Ennek alapján a cél többrétű: elsősorban az, hogy visszaadjuk a találkozón vagy megbeszélésen elhangzott vélemények, javaslatok és döntések tartalmát, hogy ezáltal informáljuk például a távollévőket. Nem mellékes az sem, hogy a jegyzet bármikor visszaolvasható és használható, így mindig tudjuk, milyen döntést hoztunk és mi alapján. A szó szerinti jegyzetelés abban is segít, hogy hallássérült tagunk pontosan tudja követni a beszélgetést és hozzá is tudjon szólni. Végül fontos, hogy a jegyzetelésen keresztül magunk is tanulunk.
Átbeszéltük azt is, hogy mi kell a jó jegyzeteléshez, és itt többek között az egyik legfontosabb elemként az odafigyelést emeltük ki! Ezen kívül fontos, hogy a lényeget emeljük ki és hogy a jegyzet tömör, érthető és olvasható, valamint tartalmilag rendezett legyen. Fontos, hogy szellősen írjunk, hogy bármikor a sorok közé lehessen írni azt, ami még ahhoz a témához tartozik. Mindenféleképpen szerepelni kell a jegyzetben a döntésnek, határidőnek, felelősnek! A pontos jegyzet tartalmazza a javaslatokat, érveket és szempontokat is. Végezetül fontos, hogy a jegyzet érthető legyen: Ne legyenek benne ismeretlen rövidítések, idegen szavak, jogi szakszavak.
A Város Mindenkiében a jegyzetek alapja az ún. témalista és fontos, hogy a moderátor és a jegyzetelő együttműködjön – ha valami fontos összefoglaláshoz vagy döntéshez érünk, a moderátornak külön jeleznie kell a jegyzetelő felé, hogy mindenképpen jegyezze azt le.
A jegyzetelés vállaló aktivisták érdekében beszéltünk arról is, hogy a jegyzetelés fárasztó, ezért érdemes időről időre cserélni. Ha a jegyzetelő beszél, akkor valaki vegye át tőle a jegyzetelést, hogy az ő szavai is szerepeljenek a jegyzetben. Ezen kívül, a jegyzetelőnek ne legyen más dolga (pl. telefonálás), hogy egyszerre csak egy dologra kelljen koncentrálnia.
A továbbiakban beszéltünk a jegyzetelés típusairól, melyek a következők: 1. szó szerinti –azoknak, akik nincsenek ott, vagy pl.: nagyot hallók és 2. lényegre törő: főbb pontok, + döntés. Emellett lehet saját magunknak is jegyzetet készíteni, amikor mindenki azt írja le, ami neki fontos.
Mindezek után régebbi AVM-es jegyzeteket elemezetünk az alapján, hogy mi bennük a hiba és mi az, ami kifejezetten jónak tekinthető. Gyakorlásként pedig videó bejátszásokat jegyzeteltünk egy régészeti és egy politikai-vicces videó segítségével.
Lezárásként hallottunk egy rövid előadást az ún. Cornell módszerről, amely elsősorban a saját tanuláshoz történő jegyzetelést segíti és a lényege, hogy a szöveget logikus rendben írjuk le és rendezzük a jegyzetfüzetünkben. Ezt egy kicsit gyakoroltuk, majd ebédszünet után a vakon gépírás alapjait kezdtük megtanulni, amit mostantól folyamatosan tanulni fogunk heti egyszeri képzés és segédanyagok segítségével.
Hasznos, kellemes hangulatú képzésben volt részünk, saját magunk és a közösség számára fontos tudnivalókkal lettünk gazdagabbak.
Udvarhelyi Tessza és Lakatosné, Jutka
