2015. május 22-én tartott két brazil aktivista beszámolót az „Érdekérvényesítés új útjai – Műhely-beszélgetés Alessandra Orofinoval” címmel, amit a Zöldpók Alapítvány szervezett. Az Aurórában találkoztunk, kb. 15-20 ember jött el, az AVM-ből jött kb. 5 ember. A két brazil vendég 4 éve alapított egy szervezetet, aminek az a neve, hogy a „Mi Riónk” – majd amikor a modell sikeresnek bizonyult, akkor elindították a „Mi Városaink” hálózatot. Nem csak ez a név emlékeztet az A Város Mindenkiére. A modelljük lényege, hogy megtanítják az embereknek, hogyan kell kampányt szervezni. A témákat a hozzájuk forduló emberek adják. A szervezet célja, hogy igazságosabbá és fenntarthatóbbá tegyék a várost.
Ilyen ügyeik vannak:
– a közvécéket ne csak a férfiak használhassák Rióban! (igen, most az a helyzet, hogy a nők nem vehetik igénybe)
– ha a nők bemennek meglátogatni a börtönbe a hozzátartozójukat, ne motozzák meg őket
– azok a politikusok, akiket elítéltek korrupció miatt, ne vállalhassanak újra közfunkciót (ez egy tartományi alkotmánymódosítás volt, amit ők értek el)
– ne bontsanak le egy iskolát csak azért, hogy helyette egy stadion parkolója lehessen ott.
A kampányok egy részében maga a szervezet is segít, más kampányokhoz csak tanácsot adnak, illetve interneten elérhető szolgáltatásokat. Ha részt vesznek a kampányban, akkor kb. minden negyedik ügyben nyernek.
A módszerük arra alapszik, hogy kritikus tömeget építenek. Ez nagyon hasonlít ahhoz, mint amikor az ember a Facebookon hétről hétre növeli a rajongói táborát, csak a brazilok feladatokat is adnak a rajongóknak. Tehát azt mondják, hogy nem elég, ha maga a szervezet csinál egy kampányt, vagy indít egy eljárást, és ezt kirakja Facebookra, plusz ír róla a sajtó, hanem az is kell, hogy az emberek is kapjanak lehetőséget a részvételre.
A feladatok sokfélék, a kampány tényleges megszervezésétől kezdve odáig, hogy mondjuk keressenek meg valamit az interneten. Például mikor elindult a női közvécékért a kampány – aminek az volt a címe, hogy „Polgármester úr, a nők is szoktak pisilni” – akkor a polgármester azt mondta, hogy technikailag lehetetlen olyan közvécét tervezni, ami a nőknek is jó. Erre a Mi Riónk kiadta a feladatot a követőknek, hogy keressenek a neten női közvécé terveket. Lett is belőle egy nagy gyűjtemény, ezt most felhasználják a kampányban. Minden megnyert kampány után rengeteg új ember száll be, de őket már nem a szervezet toborozza, hanem a korábbi résztvevők. Most 170 ezer tagnál tartanak.
Szerintük rengeteg ember ki van éhezve arra, hogy valamiképpen részt vegyen a helyzet megváltoztatásában, és csak arra várnak, hogy valaki feladatot adjon nekik. Ha aztán ebből egy sikeres kampány lesz, akkor az életre szóló élmény nekik.
Ahhoz, hogy egy ügyet meg lehessen nyerni, nagyon konkrét témáról kell szólnia – tehát pl. nem arról, hogy „elegünk van a korrupcióból”, hanem pl. arról, hogy egy bizonyos házat ne bontsanak le, vagy pl. adjanak oda a szegényeknek. Az is fontos, hogy a kampányban résztvevőket földrajzilag közelről érintse az ügy, és tudjanak
találkozni egymással az aktivisták. A kampánynak név szerint kell céloznia azokat az illetékeseket, akiken az ügy múlik. Az is segít, ha sürgős az ügy.
Tavaly karácsony előtt a városháza át akart nyomni egy rendeletmódosítást a riói képviselő-testületen, ami felpuhította volna a környezetvédelmi előírásokat, és akkor nagy cégek könnyebben csinálhattak volna egészségre veszélyes dolgokat. A „Mi Riónk” egy nap alatt mozgósított 7 ezer embert, akik mind felhívták telefonon a képviselőiket, plusz küldtek rájuk több száz emailt, és néhány százan ki is mentek az utcára. A rendelet elbukott.
A mozgósításnak két eleme van. Az egyik, hogy nagyban építenek az internetre: létrehoztak egy zárt felületet, ahol bárki elindíthat kampányt, és rengeteg webes eszközt kap hozzá. Pl. a többi tag is látja az ügyet, és beszállhat segíteni. Kirakhatsz egy levelet, amit szeretnél ha mások is aláírnának és elküldenének az illetékesnek. Aztán felveheted a kapcsolatot azokkal, akik ezt megtették – mert megkapod a emailcímüket. Indíthatsz riadóláncot, sms küldő szerverrel. A Mi Riónk figyeli a kampányokat, amiket az emberek indítanak a webfelületen, és megkeresik a résztvevőket. Tanácsokat adnak, közösen tervezik a lépéseket, beszállnak a munkába stb. A másik elem pedig az, hogy az összes korábbi akcióikon aktivizált emberekre építik a mozgósítást. Folyamatosan adnak nekik feladatokat, tudást, és sikereket, ezáltal a tömeg aktív és elérhető marad. Az egész tulajdonképpen erre megy ki: az aktív tömegre.
Szerintem ez a két legfőbb tanulsága az egésznek. Egyrészt az, hogy szerintük minden embernek lehet szerepe a változásban, a másik pedig az a felismerés, hogy most csak kicsi, de nagyon konkrét ügyeket lehet megnyerni, viszont ezek segítségével létrejön egy kritikus tömeg – és majd az hozza meg az igazi változást.
2015. május 25. Bihari László
Fotó: Káli György
