A magyarországi döntéshozók lassan negyedszázada a fedél nélkül élő emberek eltüntetésében képzelik el a hajléktalanság „megoldását” ahelyett, hogy átfogó hajléktalanügyi és lakhatási programmal minimálisra csökkentenék azt.

Budapest főpolgármestere élen jár a hajléktalan emberek üldözésében, miközben az ő fejében is csak a tömegszállók fogantak meg mint „megoldás” – pedig ezekből sosem volt és sosem lesz elég, ráadásul a bennük uralkodó állapotok gyakran embertelennek mondhatók. Miután két éve törvény született az életvitelszerű köztéren tartózkodás büntethetőségéről, a főpolgármester több mint tíz frekventált aluljáróból űzte ki a hajléktalan embereket a tél kellős közepén, hogy menjenek azokba az újonnan megnyitott szállókba, amiket csak később adtak át.

Tavaly novemberben az Alkotmánybíróság semmissé tette a köztéren élést tiltó jogszabályt, de kedves döntéshozóink tavaszra már ezt is beemelték az Alaptörvénybe, így tiporva el hazánkban az alkotmányosságot és az emberi jogokat. A fővárosi aluljárókba pedig ezt még meg sem várva állítottak kordonokat hónapokig, ál-takarítás címén.

Az Alaptörvény adta lehetőség alapján elsőként Budapest XVII. kerülete (Rákosmente) idén július 15-én léptette életbe a köztéren élés, a guberálás és a „lomizás” elleni rendeletét. A Parlament előtt is van egy újabb törvényjavaslat, amely – Pintér Sándor keze nyomán – az egész ország területén tiltaná a kunyhók építését és ismét bevezetné a közterületi hajléktalanság büntetésének lehetőségét (önkormányzati szinten). A főpolgármester pedig (ismét) hajléktalanmentes zónák kialakításáról beszél.

Íme az említett jogszabályok szövege:

Alaptörvény XXII. cikk:

Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.

 

 

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2013. (VII. 11.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

8.§(2) „Aki Rákosmente közigazgatási területén levő közterületet a rendeltetésétől eltérő módon életvitelszerű lakhatás céljára, illetve az életvitelszerű lakhatáshoz használt ingóságainak tárolására használja [közigazgatási bírsággal súlyható]”.

8§ (3) „Aki, települési szilárd hulladék elszállításával megbízott közszolgáltató által szervezett lomtalanítás idején az elszállításra készített lomot válogatja, vagy birtokba veszi [közigazgatási bírsággal súlyható]”.

8§(4) „Aki közterületen elhelyezett szelektív hulladékgyűjtő edényből hulladékot válogat vagy onnan hulladékot birtokba vesz [közigazgatási bírsággal súlyható].”

 

 

T/10749 sz. törvényjavaslat a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról

178/A Aki közterületen a tulajdonos vagy a rendelkezésre jogosult hozzájárulása nélkül építményt épít, szabálysértést követ el.

179/A 2 A helyi önkormányzat a főváros tekintetében a fővárosi önkormányzat, rendeletében kijelölheti a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében a közterület meghatározott azon részeit, ahol az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül.

Szeretnénk emlékeztetni a döntéshozókat arra, hogy ezekkel a büntetésekkel nem fogják megoldani a hajléktalan emberek élethelyzetét, hiszen azt csak megfelelően bérezett munkával és államilag támogatott önálló lakhatással lehetne jelentősen javítani. Nem mellesleg, a tömegszállók többe kerülnek az államnak és így az állampolgároknak is, mint ha a közös vagyonunkból a rászoruló emberek önálló lakhatását támogatnánk. Miért nem a tényleges megoldásra fordítják a döntéshozók és a politikusok az energiáikat és a közös pénzünket? Talán kifogytak hazánkban a rókák, így helyettük az otthontalan emberek üldözésében látják a szórakozás lehetőségét?

A Város Mindenkié csoport – sok más szervezet mellett – már többször irányította a döntéshozók figyelmét az érdemi megoldások (és nem a tűzoltás) különböző lehetőségeire, melyek együttes bevezetése lenne a leghatékonyabb:

–          Az üresen álló szociális bérlakások felújítása a leendő lakó bevonásával.

–          Az üresen álló magán bérlakások bérlésének támogatása (pl. szociális lakásügynökségeken keresztül).

–          Kiterjedt és megfelelő mértékű lakhatási támogatás a rászorulók számára.

Mi lesz ebből? Polgármesteri verseny, hogy ki üldözi keményebben a hajléktalan embereket? Talán mégsem ebben kellene versengeni, hanem az érdemi és hosszú távú lakhatási megoldások keresésében.

Balog Gyula