A Város Mindenkié eddig már többször került élő vitába olyan országos vagy helyi döntéshozó politikusokkal, mint Tarlós István, Kocsis Máté, Papcsák Ferenc és Sintér Sándor. Minden esetben felkészülten vágtunk bele a vitákba, melyet elég rövid idő alatt a vitapartnerek is észrevehettek, mert ilyenkor minden esetben elkezdtek személyeskedni.

Az AVM alapelve, hogy még ilyen alkalmakkor sem csak a tanult, lakhatással rendelkező szövetséges tagok lépnek fel, hanem az érintettek, vagy maximum fele-fele arányban.

A politikai pajzs az érintettek felé elsősorban az a megállapítás, miszerint mi mások vagyunk, mint a többi hajléktalan ember. Ami azonban az újabb politikai húzásuk, hogy megkérdezik, milyen végzettségünk van. Természetesen először visszakérdezünk, ami a probléma megoldása helyett diploma-háborúhoz vezet. Ezzel próbálják a lényegről elterelni a beszélgetést vagy vitát. Lényegében nem rossz védekező eszköz ez a pajzs, de előre biztosan nem fogja vinni az ügyet. Nagyon rafinált dolog, csak azt nem tudom, hogy hol tanítják.

Persze néha hoppon maradnak, hiszen néhány szövetségesünknek két-három diplomája is van és éppen a doktoriját írja a társadalomtudományok valamelyik ágában. Az érintettek tapasztalati diplomájáról nem is beszélve. De jó lenne már egyszer egy teljes napot vendégül látni e döntéshozók valamelyikét a köztéren és az ellátórendszerben nincstelenül, hogy a saját bőrén érezze meg, miről beszél, és ne a mélyépítő mérnöki vagy jogi diplomáját használja érvnek.

2011. december 10.                                                                                           Balog Gyula