2011. április végén meglátogattam a Poverty Initiative elnevezésű civil szervezetet, amely egy progresszív teológiai iskola, a Union Theological Seminary keretein belül működik New Yorkban. A Poverty Initiative célja, hogy egységet kovácsoljon a szegény és kirekesztett embereket képviselő szervezetek és kezdeményezések között, és életre keltse a Martin Luther King, Jr. által az 1960-as években elindított, de King halála után befulladt Szegény Emberek Mozgalmát (Poor People’s Campaign). A Szegény Emberek Mozgalmának elindításával King célja az Egyesült Államokban szegénységben élő (az 1960-as években) több, mint 40 millió ember összefogása volt átlépve a faji, etnikai és nemi különbségeket.

A Poverty Initiative megalakulásának történetét az 1980-as években kialakult hajléktalan mozgalomra vezeti vissza, melynek előzménye az addig nem látott, tömeges és strukturális okokra visszavezethető hajléktalanság megjelenése az Egyesült Államokban. A 80-as évek második felében az országban számos helyen alakultak helyi hajléktalan érdekvédelmi szervezetek, melyek nagy része radikális eszközöket is használt céljai elérésére.

A National Homeless Union (Országos Hajléktalan Szakszervezet) Philadelphiából indult és működésének csúcsán 15 ezer tagja volt 25 államban. A mozgalom tagjai nagyszabású házfoglalásokat hajtottak végre (erről egy fantasztikus film is készült Takeover címmel), amelyből számos helyen milliódolláros támogatott lakhatási programok nőttek ki (ilyen például az ún. Dignity Housing, azaz Méltó Lakhatás). A hajléktalan mozgalom egyik legfontosabb kézzelfogható eredménye a választójog biztosítása volt azok számára is, akiknek nincsen állandó lakcíme. A hajléktalanságról az 1990-es években a figyelem szélesebb témákra terelődött, amelynek középpontjában a Poor People’s Economic and Human Rights Campaign (Kampány a szegény emberek gazdasági és emberi jogaiért) állt. Ennek egyik elindítója a Kensington Welfare Rights Union (Kensingtoni Jóléti Jogi Szakszervezet) amelyről az a Poverty Outlaw című film készült (ennek magyar feliratos változatát A Város Mindenkié is felhasználta a kilakoltatás-ellenes képzésen). Ez a mozgalom a jóléti rendszer konzervatív reformja ellen küzdött és olyan alapvető jogokat követelt, mint a mindenki számára elérhető egészségügyi ellátás, oktatás és lakhatás.

Noha ezek a kezdeményezések számos konkrét eredményt értek el és sikeresen mobilizálták a szegénységben élő, marginalizált embereket, nem voltak képesek tartós és hosszú távú mozgalmakat létrehozni. A Poverty Initiative tagjai szerint, akik mind részt vettek a korábbi kezdeményezésekben, a hanyatlás legfőbb oka nemcsak a változó és egyre nehezebb gazdasági és politikai helyzet az Egyesült Államokban, hanem az erős közösségi vezetők hiánya. Ezért a Poverty Initiative legfőbb célja, hogy vezetőket képezzen a különböző szegénység és kirekesztés ellene küzdő szervezetek körében.

A vezetőképzés során áttekintik az Egyesület Államok történetében fontos szerepet játszó szegényjogi aktivistákat és mozgalmakat, kielemzik erősségeiket és gyengeségeiket, levonják a tanulságokat és kidolgozzák azoknak a közösségi vezetőknek a szerepét és jellemzőit, akik képesek másokat mobilizálni, nem uralkodnak, hanem együttműködést teremtenek a különböző csoportok között, és átfogó stratégiában gondolkoznak. A Poverty Initiative szerint a jó közösségi vezető a következő tulajdonságokkal rendelkezik: tudatos (ismeri a történelmet és a társadalmi folyamatokat), képes (megfelelő képességekkel rendelkezik), elkötelezett (tisztában van a saját és a közösségi értékeivel) és kapcsolatokkal rendelkezik (nem egyedül, elszigetelve küzd, hanem másokkal együttműködésben).

A szervezet hosszú távú célja, hogy sok Martin Luther Kinget képezzenek annak érdekében, hogy a mozgalom sikere vagy fennmaradása ne egyetlen karizmatikus vezetőn múljon, hanem sok, hálózatban működő elkötelezett aktivistán, és az általuk megszervezett közösségeken.

2011. április 28.                                                                                                     Udvarhelyi Tessza