2019. április 6-án A Város Mindenkié (AVM) csoport és több tucat szimpatizánsa egy köztéri kórust szervezett a kilakoltatások ellen a Várkert Bazár elé. A köztéri éneklés és az elhangzott beszédek célja az volt, hogy felhívja a város figyelmét a lakhatási válságra az április 6-ai nemzetközi akciónap alkalmából. Valamint, hogy ismét kérjék Rétvári Bence államtitkárt, hogy válaszoljon törvénymódosító kezdeményezésükre, hogy egy gyermekes családot se lehessen közös elhelyezés nélkül kilakoltatni.

A német #Mietenwahnsinn csoport egy nemzetközi kiállásra hívta fel a lakhatás kérdésében érdekelt helyi szervezeteket. A kezdeményezés keretein belül végül 24 német városban szerveztek megmozdulásokat, úgy mint Freiburg, Hamburg, München, amihez 21 különböző európai város csatlakozott szolidaritási akciókkal Londonon át Nicosiáig..

A német csoport a nagyvárosok és agglomerációk helyzetét látja a legnagyobb problémának. Ahol kevés lakhatási lehetőség van a lakbérek emelkedése egyre nagyobb gondokat jelent. A berliniek  által ingatlancápáknak nevezett cégek rekordmennyiségű profitot termelnek, míg a bérlőkön egyre inkább növekszik a nyomás. A kezdeményzés célja: olyan lakhatási politika, amely az emberek szükségletein alapul, nem pedig a befektetők profitérdekein.

A német szervezet szerint egy erős bérlőmozgalom fordíthatja el a lakhatást a kizsákmányolás logikájától egy olyan felfogás felé, ahol

a lakhatás mint alapjog

jelenik meg. Hiszen — vallják — a lakhatás terén is tapasztalható társadalmi egyenlőtlenség nem egy természettől való dolog. Hanem sokkal inkább annak a következménye, hogy a lakhatás, egyik alapjogunk, kereskedelmi alapokra került.

A helyzet nálunk is hasonló. A növekvő albérletárak folyamatosan növekvő terhet jelentenek a magyar dolgozók és családjaik számára. És ahelyett, hogy sorra szociális bérlakásokat adna át a hatalom, olyan presztízsberuházásokra költ, mint a Várkert Bazár, mely mindezeknek a szimbóluma is lehetne. A budapesti figyelemfelkeltő akció megnyitását követően A Város Mindenkié és szimpatizánsai ezért rögtön három olyan átköltést adtak elő, melyek ezt a kérdést problematizálták. Az első dal arról emlékezett meg, miszerint a fővárosban jelenleg is számos lakás áll üresen és kihasználatlanul. A megoldás a lakásállomány növelése, a szociális bérlakáshálózat fejlesztése lehetne. Ezt a képet bontotta ki a következő dal, amely egyértelművé tette a kapcsolatot a hajléktalanná válás és a kilakoltatások között, miközben visszautalt arra, hogy legalább 2500 üresen álló önkormányzati lakás van Budapesten.

(Felvétel: Zentai Lilla, Balogh György; rendezői változat)

Az első felszólaló, Erdőhegyi Márta, a csoport hajléktalanságban érintett tagja az élhető és méltó otthon lakhatás témáját tematizálta. Az embereket nem kilakoltatni kell. Azokból a forrásokból, melyeket ezekre az intézkedésekre valamint a jelenlegi hajléktalanellátási gyakorlatokra fordítanak sokkal inkább a fenntartható és megfizethető lakhatás kellene támogatni.

„Legyenek megfizethető lakhatási formák”

Erdőhegyi Márta megfogalmazásában a cél a  lakásvesztés megelőzése volna. Abban az esetben pedig, amikor gyermekes család kerül kilakoltatásra, és nem áll fenn veszélyeztetés, az önkormányzat felelőssége kellene hogy legyen a közös elhelyezés biztosítása.

A soron következő dalok a lakhatási krízis egy másik oldalát is kiemelték. „Elzárás helyett valós megoldást […] Zárka helyett bérlakást” — hiszen ezek az intézkedések nem szociális problémaként tekintenek a hajléktalanságra, és nem is a szociális ellátás eszközeivel igyekeznek azt kezelni. Miközben az állam feladata sokkal inkább az volna, hogy a szociális igazgatás és nem pedig a büntetés eszközeivel kezelje a hajléktalanság kérdését. Ugyanezen a ponton a figyelemfelhívó akció a Bazilikánál tartott köztéri énekléshez hasonlóan a biztonsági őrök ellenállásába ütközött. A rendőrségi bejelentés ellenére felszólították a csoportot, miszerint a Várkert Bazár magántulajdon (!), álljanak el a kapuból és képanyag sem készíthető az épületről.  A bazár előtt éneklő megjelentek védelmében az akció helyszíni felelősei sikerrel léptek fel és kisebb időhúzással és a molinók leszedésével az akció végül zavartalanul végződött.

(Kép: Kovács Gábor)

A második felszólaló, Fehér Tibor albérletben lakóként szintén a lakhatási válság érintettje, hiszen mindenki, aki a bérének jelentős részét lakhatásának költségeire költi, a lakhatási válság érintettje. A hajléktalanná válás, a kilakoltatások, a kevés szociális bérlakás valamint a magas albérletárak mind csak arcai ugyanannak a kérdésnek: ez a lakhatási válság. Ilyen értelemben felelős szabályozásra volna szükség, mely egyszerre védi a tulajdonosok és a bérlők jogait az albérleti árak szélsőséges emelkedésének szabályozásával.

„Téged is érint a lakhatási válság, ha emberek tömegeivel együtt, jövedelmed nagy részét a lakhatásod költségeire fordítod”

Fehér Tibor szintén arra helyezte a hangsúlyt, hogy a lakhatási válság érintettjeinek közjogi megoldásra van szükségük. Helyzetük nem egyéni gyengeségük bizonyítéka, hanem annak, hogy az önkormányzatok sokszor nem segítenek. Hanem elindítják a lakáskiürítési eljárást.

A figyelemfelhívó eseményt a főbb pontokat aláhúzó énekek zárták. Az esemény mellett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének egy helyi csoportja is kiállt szolidaritási nyilatkozatában. Megfogalmazásuk szerint „a lakhatási válság jelenik meg a gyermek iskolai teljesítménye mögött is, amikor rendezetlen lakhatási helyzete a gyermek legnagyobb szorgalma és igyekezete ellenére is érezteti hatását.” Ugyanakkor dolgozói oldalról is fontosnak tartják, hogy egy szakszervezeti csoport is foglalkozzon a lakhatás kérdésével, mert az a tagjait is érintheti. Lévén az albérletárak az elmúlt 5 évben úgy emelkedtek 87%-kal, hogy „a pedagógus-munkakörben dolgozók illetményét meghatározó vetítési alap nem követi automatikusan a mindenkori minimálbért”.

(Fotó: Molnár B. Béla)

Az esemény végén az akció szervezői ismét

felszólították Rétvári Bence államtitkár urat, hogy válaszoljon törvénymódosító kezdeményezésükkel kapcsolatos megkeresésükre! 

A Város Mindenkié csoport 2018 elején  Stop kilakoltatás! néven kampányt indított, hogy Magyarországon legalább a gyermekes családok esetén törvényi kötelezettség legyen az önkormányzatok számára a közös elhelyezés a kilakoltatás során. Az A Hang felületén aláírható petíciót már több mint 10.000 ember és 15 szervezet biztosította támogatásáról.

• Hátralékod van? Kilakoltatás fenyeget? Lépj időben!
• Kilakoltatás-ellenes kisokos 2018
• Támogass minket!
• Hogyan csatlakozhatsz A Város Mindenkiéhez?

A borítókép Kovács Gábor munkája.