A kormányzat kitartóan szeretné elrejteni, hogy Magyarországon hány embert érint a fagyhalál. A 444 összefoglalójából kiderül, hogy az utóbbi években kik és milyen sokféle formában szerettek volna erről információt szerezni. A Város Mindenkié utoljára 2013-ban foglalkozott ezzel a témával részletesebben, amikor még egyszerűen megkaptuk a kihűléses halálesetekre vonatkozó adatokat az ORFK-tól és a KSH-tól is. Amikor felmerült, hogy ezeket a nyilvánvalóan nyilvánosnak szánt adatokat a kormányzat titkolja, 2017 tavaszán ismét közérdekű adatigényléssel fordultunk az ORFK-hoz, hogy megtudjuk, hány ember fagyott meg 2016/2017 telén. Mivel az ORFK ekkor már tagadta, hogy ilyen adatok a birtokában lennének, az Utcajogász segítségével bepereltük a rendőrséget és végül 2018 nyarán megkaptuk az adatokat.

Hányan halnak meg a hideg miatt?

Összeszedtük a számunkra rendelkezésre álló rendőrségi és statisztikai adatokat a kihűléses halálesetekről, melyekről az összefoglaló táblázatok itt találhatóak. Ezekből azonnal feltűnik, hogy a két intézmény adatai sosem felelnek meg egymásnak teljesen: a KSH adatai, melyek az egészségügyi intézmények adatszolgáltatásán alapulnak mindig magasabbak, mint az ORFK adatai, amelyek alapja a rendőrség által lefolytatott hatósági eljárás. Mivel a kihűléses halál rendkívüli halálesetnek számít, és ezért viszonylag bonyolult hatósági eljárást követel a pontos megállapítása, mind az egészségügyi dolgozók, mind a rendőrök hajlamosak arra, hogy egy halálesetet inkább ne így jelentsenek le (hanem más kapcsolódó betegség következtében, amelyek jelenléte szintén nem tagadható). Vagyis mindkét adat valószínűleg kevesebb, mint a valóság. Ráadásul az utóbbi időben kifejezetten politikai nyomás éri a rendőrséget, hogy minél kevesebb kihűléses halálesetet dokumentáljanak. Mindebből az következik, hogy az alábbi táblázatok csak a jéghegy csúcsát képviselik és biztosan sokkal többen fagynak meg ma Magyarországon, mint amennyit a hivatalos adatok mutatnak.

Mi a megoldás?

A fagyhalál elsődleges oka a szegénység és a megfelelő lakhatás hiánya. Elfogadhatatlan, hogy ma Magyarországon valakinek aközött kell dönteni, hogy eszik vagy fűt. A fagyhalál felszámolásához nem a hajléktalan emberek üldözésére, hanem átfogó szociális és lakáspolitikai intézkedésekre van szükség. Olyan intézkedésekre, amelyek megakadályozzák, hogy embereknek az utcán kelljen aludniuk, hogy hónapokat kelljen kihúzni fűtetlen, penészes lakásokban vagy, hogy idős korukra teljesen magukra maradjanak, szinte minden odafigyelés és segítség nélkül. A tömeges lakásszegénység felszámolásának útja az átfogó lakáspolitika kialakítása, ami kiterjedt szociális bérlakás-rendszerrel és érdemi lakhatási támogatásokkal megakadályozza a hajléktalanná válást, és megfizethető lakhatást biztosít a társadalom legsérülékenyebb tagjai számára. Ezzel nemcsak a kihűléses halálesetek száma csökkenne, hanem az általános létbizonytalanság, a lakhatási szegénység és a hajléktalanság is! 

Mit tehetünk?

Nagyon sokan kérdezik tőlünk, hogy mit tehetnek azért, hogy senki se fagyjon meg. Arról, hogy szerintünk hogyan tudsz a legjobban segíteni hajléktalan embertársaidnak, itt foglaltuk össze a tanácsainkat. A kilakoltatás-ellenes kisokosunkban pedig arról olvashatsz, hogyan lehet megakadályozni egy kilakoltatást vagy a lehető legtovább a lakásban maradni, ha nincs hova menned. Ha téged közvetlenül nem érint a kilakoltatás veszélye, de másnak segítenél, nyomtasd ki a kisokost vagy hozz el tőlünk nyomtatott példányokat (írj nekünk emailt ide: [email protected]). Ha pedig rendszerszinten szeretnél változásokért küzdeni és azt szeretnéd, hogy egyetlen gyerekes családot se lehessen elhelyezés nélkül kilakoltatni, csatlakozz kilakoltatás-ellenes kampányunkhoz!