- A kriminalizáció eltörlése
Töröljék el az életvitelszerű közterületen tartózkodásra vonatkozó szabálysértési tényállást és helyezzék hatályon kívül a „hajléktalanmentes zónákat” kijelölő helyi rendeleteket. Az Alaptörvényből távolítsák el a hajléktalan emberek üldözését lehetővé tevő paragrafust.
- A lakhatás alapvető jog
Az Országgyűlés foglalja törvénybe a kikényszeríthető lakhatáshoz való jogot, és határozza meg a törvény végrehajtásának konkrét feltételeit, a felelősségi köröket és az ehhez kapcsolódó határidőket. A törvény jelölje meg azokat a társadalmi csoportokat, amelyek esetében a törvényt először be kell vezetni (pl. gyermekes családok, idősek, betegek, fogyatékkal élők), és a többi társadalmi csoport fokozatos bevonásának ütemét is.
- Az elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalma
Az Országgyűlés módosítsa a végrehajtási törvényt, a lakástörvényt, a gyermekvédelmi törvényt és a szociális törvényt úgy, hogy senkit se lehessen megfelelő elhelyezés nélkül kilakoltatni. A szabályozás tartalmazzon garanciákat arra, hogy egyetlen gyereket se emeljenek ki a családjából csak azért, mert szülei elveszítették lakhatásukat.
- Átfogó lakáspolitika, amely a rászorulókat részesíti előnyben
A kormány dolgozzon ki olyan átfogó lakáspolitikai stratégiát, amely nem a lakástulajdonlást, hanem a biztonságos és megfizethető lakhatást támogatja. A lakáspolitikai stratégia elsődleges célja a lakás nélkül és lakhatási szegénységben élők helyzetének javítása, és a lakásvesztéssel fenyegetett emberek védelme legyen. Alakítsanak ki olyan átmeneti lakhatási formákat (pl. szobabérlők háza, emberhez méltó körülményeket biztosító munkásszállók), amelyek az alacsony jövedelmű embereknek is önálló lakhatást biztosítanak. Ahhoz, hogy a leginkább rászoruló emberek is biztonságban tudjanak élni, vissza kell állítani a normatív lakásfenntartási támogatást és radikálisan meg kell emelni összegét.
- Kiterjedt szociális bérlakás-hálózat kialakítása
A kialakítandó lakáspolitika központi eleme kell, hogy legyen a szociális bérletű lakások számának radikális növelése. Ez egyszerre jelenti új lakások építését, a meglévő önkormányzati lakásállomány fejlesztését, felújítását és az üresen álló magánlakások szociális célú hasznosítását. Az önkormányzati lakásállomány bővítése mellett szükség van a szabályozás átalakítására is egy központi lakbértámogatási rendszer kialakítása, és a lakások elosztási szempontjainak az egységesítése érdekében. Elengedhetetlen, hogy ezeknek a lakásoknak az elosztása során a leginkább kiszolgáltatott helyzetű igénylők előnyt élvezzenek.
- A bérlakás-szektor szabályozása
Az albérlet árak az egész országban az egekbe szöktek, ami miatt még több embernek vált bizonytalanná a lakhatása. Emberek tömegei költik jövedelmük nagy részét lakhatásra, ami a magánbérleti szektor alulszabályozottsága miatt továbbra is gyakran indokolotlanul sok bizonytalansággal jár. Olyan országos és helyi szabályozást kell bevezetni, amelyek egyszerre ösztönzik a lakások bérbeadását, védik a bérlők és a tulajdonosok jogait, és korlátozzák az albérleti árak szélsőséges emelését.
- Minden lakásban lakjanak!
A Parlament vezessen be adót a hosszú ideig üresen tartott lakásokra. A befizetett adóból hozzanak létre egy lakhatási alapot az alacsony jövedelmű emberek lakhatásának támogatására. Az illetékes minisztérium hozzon létre szociális lakásügynökséget, ami segít az üres lakások tulajdonosainak ingatlanjuk kiadásában és a rászorulóknak pedig ezeknek a lakásoknak a szociális alapú bérletében. Törvényben meghatározott módon kapjanak adókedvezményt azok, akik az üresen álló lakásukat rászorulóknak adják ki.
- Elsőként Lakhatás program
Vezessék be az Elsőként Lakhatás modell alapján működő szolgáltatások normatív finanszírozását. A hajléktalanellátó-rendszerre fordított közpénz egy részét különítsék el az utcán élő emberek tartós lakhatásba jutását támogató programokra, és írjanak ki pályázatot hosszú távú lakhatási programokra hajléktalan emberek számára. A szociális munkások képzésébe hangsúlyosan kerüljenek be az „elsőként lakhatás” megközelítéshez szükséges készségek és ismeretek.
- Szegénység miatt egyetlen gyereke se emeljenek ki a családjából!
Az államnak feladata, hogy gondoskodjon azoknak a családoknak a lakhatásáról, akik méltatlan lakáskörülmények között élnek: szállókon, bizonytalan albérletben, leromlott állapotú, esetenként egészségkárosító bérlakásokban. A szociális ellátórendszer ma képtelen minden olyan családnak elhelyezést biztosítani, amely elvesztette a lakhatását, a családok átmeneti otthonaiban nagyon hosszú várólisták vannak. Az állam és az önkormányzatok nem csak, hogy megtagadják a segítséget ezektől a családoktól, de sokszor még a gyermekeik kiemelésével is megfenyegetik a szülőket, illetve ki is emelik őket a családból. Pedig ez a gyakorlat nem csak igazságtalan, hanem törvénytelen is. Követeljük a szegénység miatti gyermekelvételek megszüntetését! A gyermekek kiemelése helyett a családok egyben maradását és megfelelő lakhatását kell támogatni.
- A szociális ellátórendszer átalakítása
Olyan szociális szolgáltatásokat követelünk, amelyek segítenek megelőzni a lakásvesztést (pl. tisztességes összegű lakásfenntartási támogatással, az egész országban elérhető adósságkezelési szolgáltatással) és tiszteletben tartják az ügyfelek emberi méltóságát. A hajléktalanellátó-rendszer finanszírozásánál az illetékes szervek ne csak a betöltött férőhelyek, hanem a tartós lakhatásba jutatott ügyfelek számát is vegyék figyelembe. Vezessenek be érdemi és hatékony érdekvédelmi rendszert a hajléktalanellátó intézményekben. Az ellátórendszerben elérhető ételek legyenek táplálóak és egészségesek. A helyi önkormányzatok vezessenek be az ellátórendszerből való kijutást lehetővé tevő pályázatokat és pénzügyi támogatásokat, és ezeket tegyék széles körben elérhetővé.
- Emberhez méltó munka és jövedelem
Az állam aktívan támogassa a hajléktalan emberek munkavállalását. A hátrányos helyzetű embereket tartósan foglalkoztató munkáltatók kapjanak adókedvezményt, illetve bérhozzájárulást. Az álláskeresési járadék időtartamát állítsák vissza legalább 9 hónapra. A tartós munkanélküliek értelmetlen közmunkára-kényszerítését meg kell szüntetni, mint ahogyan a közfoglalkoztatottak hátrányos megkülönböztetését is. Jelentősen javítsák a közmunkások munkakörülményeit, és közmunkások is kapják meg legalább a havi minimálbért a munkájukért.
- A lakcím-szabályozás felülvizsgálata
Az Országgyűlés módosítsa az összes vonatkozó jogszabályt úgy, hogy ne a lakcím legyen az állampolgári jogosultságok alapja. Biztosítsák, hogy mindenki be tudjon jelentkezni oda, ahol valójában lakik. Az okmányirodák tartsák be a hatályos törvényeket és senkitől se tagadják meg a lakcím bejelentését, aki jogosult rá! A szociális, egészségügyi és oktatási rendszert úgy kell átalakítani, hogy minden állampolgár hozzá tudjon férni minden szolgáltatáshoz és ellátáshoz, lakcímétől függetlenül. A lakóhelyet és tartózkodási helyet váltsa fel az ingyenesen és rendszeresen frissíthető értesítési cím intézménye.
Fotó: Csoszó Gabriella