Megérte hallatni a hangunkat – Hat AVM-es eredmény 2016-ból

Ez a cikk több mint 7 éves.

Az elmúlt év kétségtelenül nem a szolidaritás és egyenlőség jegyében zajlott sem itt Magyarországon, sem a világ többi részén. Ennek ellenére A Város Mindenkié továbbra is azon dolgozott, hogy a legkiszolgáltatottabb, otthontalan emberek is képviselni tudják érdekeiket, kiálljanak jogaikért. Bár ezekben a helyzetekben a valódi siker az lenne, ha mindenkinek alapvető joga lenne a lakhatáshoz, és nem kellene hónapokig, évekig küzdeniük azért embereknek, hogy biztos lakhatásuk legyen, és jogaikat tiszteletben tartsák, vannak olyan „sikertörténetek” a csoport 2016-os munkájában, amelyeket érdemes számon tartani. Most az öt legfontosabb eredményünket osztjuk meg.

blog_126.jpg

  1. Kilakoltatások megakadályozása

Ahogy minden évben, 2016-ban is sok önkormányzati bérlő fordult csoportunkhoz, akiket az önkormányzat elhelyezés nélkül próbált kilakoltatni szociális bérlakásból. Danó Andrásné Gizella, egy súlyos beteg idős asszony csalás áldozata lett: évekig fizette a „lakbért” lakótársának, gondolván, hogy közösen bérlik a józsefvárosi szociális bérlakást, amelyben éltek. Kiderült, hogy a csaló ugyan elkérte tőle a pénzt, lakbért azonban nem fizetett, és Gizella, mivel nem volt szerződése, jogcím nélkül tartózkodott a lakásban. A „lakótárs” eltűnt, Gizella pedig hiába próbálta rendezni jogcímét, komfortosította saját költségén a lakást, 2016 tavaszán értesítették a kilakoltatásról. A Város Mindenkié és néhány józsefvárosi bérlő felkészültek arra, hogy akár élőlánccal is akadályozzák a kilakoltatást, erre azonban végül nem került sor: a nyomásgyakorlás hatására a kilakoltatást elhalasztották, Gizella azóta is abban a lakásban él. 

Szintén 2016 tavaszán a XV. kerületből keresett meg minket egy nehéz anyagi körülmények között élő kétgyermekes anya, akit szintén önkormányzati bérlakásból terveztek kilakoltatni. A Város Mindenkié nyílt levélben kereste fel a Demokratikus Koalíciót, amelynek jelöltje a XV. kerületi önkormányzat polgármestere, hogy állítsák le a kilakoltatást, ami végül meg is történt.  

A két említett ügyön kívül számos esetben akadályoztunk meg kilakoltatást a nyilvánosság bevonása nélkül nyomásgyakorlással, egyeztetéssel és az Utcajogász segítségével.

kilakoltatas_1.jpg

  1. Szegénység miatti gyermekelvétel megakadályozása

A kilakoltatási ügyek mellett rengeteg panasz érkezik családoktól arra, hogy a gyermekvédelmi intézmények segítség helyett a gyerekek kiemelésével fenyegetik őket, ha nem megfelelő a lakhatásuk, annak ellenére, hogy ez egy törvénysértő gyakorlat, hiszen a gyermekvédelmi törvény tiltja a gyermekek anyagi okok miatti kiemelését. Erzsébet ügyében A Város Mindenkié és az Utcajogász Egyesület jogásza elérték, hogy másfél éves gyermekét ne szakítsák el tőle anyagi okok miatt. Sajnos ez az eredmény azonban csak fél siker, hiszen egy másik gyámhatóság egy másik gyermeke ügyében gyermeke nevelésére alkalmatlannak találta, azt hozva fel érvként, hogy Erzsébet „hajléktalan életmódot” folytat (valójában egy munkásszállón él). 

gyerej.jpg

  1. Közérdekű adatok megszerzése

Belváros-Lipótváros Önkormányzata 2016 év elején a Fővárosi Törvényszéken elvesztette azt a pert, amelyet a Belváros lakásgazdálkodási adatainak nyilvánosságáért indított A Város Mindenkié és az Utcajogász Egyesület. Csoportunk fontosnak tartja, hogy a köztulajdonban álló ingatlanok adatai mindenki számára elérhetőek legyenek, azokkal az önkormányzatok elszámoljanak a lakosok felé. A Belváros mellett korábban az újpesti önkormányzatnál is csak pereskedéssel sikerült ezt elérnünk.

per.jpg

  1. Érdekvédelem és hozzáférés a méltó lakhatáshoz

Alszásziné Erika és Alszászi Zoltán A Város Mindenkié tagjai, akik a lakásmaffia áldozataiból lettek érdekvédők. A Város Mindenkié és az Utcajogász Egyesület eredetileg abban támogatta őket, hogy legálisan bérelhessék azt a 13. kerületi önkormányzati bérlakást, amelynek „erdeti” bérlője átverte őket a lakbérrel, ezt sikerült is elérniük. Az Utcáról Lakásba Egyesület 2016-ban sikeres gyűjtést szervezett nekik, így felújítási kötelezettségüknek is eleget tudnak tenni, és így, a jelenleg nagyon rossz állapotban lévő lakás helyett méltó otthont teremthetnek maguknak. A felújítás mellett az is céljuk, hogy a hasonló helyzetbe kerülő embereket segítség az érdekvédelemben az AVM tagjaiként.

zoli_2.jpg

  1. Munkacsoportot hozott létre az EMMI a lakcím nélküli gyerekek helyzetének megoldására

Csoportunk évek óta küzd azoknak a jogaiért, többek között a hozzáférésükhöz a közszolgáltatásokhoz, akiket főbérlőjük, szállásadójuk nem hajlandó bejelenteni. Egy petíció indításával 2016 őszén arra hívtuk fel a döntéshozók, elsősorban az Emberi Erőforrások Minisztériumának figyelmét, hogy Magyarországon kb. 60 ezer felnőttnek és közel 4500 kiskorúnak nincs érvényes lakcíme. Az érvényes lakcím hiánya miatt előfordul, hogy alapvető szolgáltatásokhoz nem jutnak hozzá az érintettek, például egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz, pénzbeli juttatásokhoz. A petíciót egy Mikulás napi akció keretében adtuk át az EMMI-nek, amely ennek hatására külön munkacsoportot hozott létre, hogy a lakcím nélküli gyerekek helyzetét megoldja.

lakcim.jpg

  1. Elértük, hogy a Vajdahunyad utcai csomagmegőrző hétvégén és ünnepnapokon is nyitva legyen

A legtöbb szállón vagy közterületen élő hajléktalan ember nem tudja biztonságosan tárolni tárgyait ott, ahol tartózkodik, ezért sokan a Menhely Alapítvány Vajdahunyad utcai csomagmegőrzőjébe viszik holmijaikat. Ez a csomagmegőrző azonban eredetileg csak hétköznap volt nyitva, így sokan napokig nem fértek hozzá az ott tárolt tárgyakhoz. A Város Mindenkié 2015 ősze óta tárgyalt a Menhely Alapítvánnyal, hogy a csomagmegőrző minden nap nyitva legyen. Az egyeztetések és egy aláírásgyűjtés eredményeként az alapítvány beleegyezett, hogy a nyitvatartást az év összes napjára kiterjesztik cserébe azért, hogy a havi szekrénybérleti díjat 100 Forinttal megemelik.

vajda.jpg

Fotók: Várady István, Vörös Anna, Bankó Gábor

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.