A józsefvárosi közmeghallgatás valójában egy színjáték – ezen a fórumon nem tudják érdemben befolyásolni a kerületi politika irányát a helyi lakosok és szervezetek; hiszen egy évente egyszer megtartott, 2-3 órás eseményről van szó, melyen az idő nagy részében a polgármester beszél, és a felszólalásokat is igyekeznek cenzúrázni. A Város Mindenkié csoportban azonban minden lehetőséget kihasználunk, hogy eljuttassunk üzeneteinket a döntéshozóknak, ezért a fentiek ellenére ismét részt vettünk a közmeghallgatáson. Különösen fontosnak tartottuk, hogy szóvá tegyük az önkormányzat lakásgazdálkodása körüli súlyos visszásságokat, mivel nagyon sok nehéz helyzetű józsefvárosi bérlő keres meg minket, és mivel az önkormányzat egy kiemelkedően nagyszabású privatizációs programot jelentett be néhány hete.
A közmeghallgatáson a polgármester az AVM és más felszólalók kritikáit és felvetéseit is lekezelő, vádaskodó és személyeskedő (alkalmanként nőelnyomó) megjegyzésekkel próbálta elhárítani. Úgy tűnik, nagyon tarthatnak az AVM-től, mert polgármesteri utasítás alapján a moderátor sokáig nem akart szót adni több tagunknak, és Kocsis Máté polgármester a közmeghallgatás elején (a kérdéseket előre kivédendő?) hosszasan beszélt a kerületi lakáskoncepció védelmében. December elején szavazta meg ugyanis a képviselőtestület, hogy a kerületi lakásállomány felét eladják. Ezzel a kerület éppen azt a rövidlátó, a közösségi önkormányzati lakásvagyont elherdáló politikát folytatja majd, amit a rendszerváltást követő lakásprivatizáció kapcsán egyébként maga Kocsis Máté is éles hangon kritizált. Az intézkedés célja, hogy a kerület a lakások és a házak fenntartásának költségeit a tulajdonossá váló lakókra tolja. A lakásukat megvásárolni képtelen, vagy hátralékuk lévén, a tulajdonszerzés lehetőségéből eleve kizárt bérlőktől pedig – a bérleti díjak beígért, további emelésével – vélhetően meg kíván szabadulni az önkormányzat, hogy a kilakoltatásukkal megüresedő lakásokat fizetőképes közönségnek kínálhassa megvételre. (A lakások privatizációjáról szóló bővebb kritikánk itt olvasható).
A Város Mindenkié csoporttól az ellenséges hangulat ellenére is felszólalt Danó Gizella és Jéri Anna; mindkettőjük esete mutatja, hogy a kerületi városfejlesztési projektek hogyan járnak a szegény kerületi lakosok kiszorításával – mindkettőjüket a Magdolna Negyed Program keretében felújított házból lakoltatták ki, vagy akarják jelenleg kilakoltatni. Történetük azt is nagyon jól mutatja, hogy az önkormányzati döntéshozók mennyire álságos módon értelmezik az alpolgármesternek azt a nyilvános kijelentését, miszerint „Nem lehet úgy kilakoltatni – egy embert sem, nem hogy családot – hogy nem biztosított számára legalább az átmeneti otthon”. Az önkormányzat ugyanis annak ellenére tartja megfelelőnek az idősotthoni elhelyezést, hogy ezt az érintettek egészségi állapota nem indokolja. A „megoldás” viszont a kerületből való kiszorításukkal, családjuk szétszakításával és önállóságuk súlyos korlátozásával járna.
Gizella azt is elmondta, hogy a közmeghallgatáson nincsenek jelen az igazán szegény kerületi lakosok, és hogy rengeteg embert érintenek a lakhatási problémák – amivel a polgármesternek szintén foglalkoznia kell. (Danó Gizella nyílt levele Kocsis Mátéhoz itt olvasható.)
A következő hónapokban további három kapcsolódó intézkedéscsomag elfogadása várható. A felvázolt irányokból egyértelműen kiderül, hogy szét akarják választani a kerületi lakásokkal kapcsolatos „gazdálkodási” és „szociális” kérdéseket – a szociális támogatásra való jogosultság (például a hátralékokat rendező részletfizetés lehetővé tételét) pedig továbbra is homályos szempontok alapján, egyedileg kívánják mérlegelni, szociális lakáspályázatokat pedig továbbra sem hirdetnek meg. Figyelni fogjuk a lakásügyekkel kapcsolatos további intézkedéseket és a csoportunkat felkereső kerületi bérlőkkel együtt ezentúl is szóvá fogjuk tenni azok igazságtalanságait!
Bankó Gábor
