A meghosszabbított kilakoltatási moratórium végével azonnal újraindulnak a kilakoltatások a VIII. kerületben. A Város Mindenkié csoport továbbra sem szelektív, eseti kezelést, hanem új, szociális kerületi lakáspolitikát követel. A Város Mindenkié csoporttal kapcsolatban álló Danó Sándorné Katalinnak június 2-ára van kitűzve a kilakoltatása.
A Város Mindenkié csoport és az Utcajogász nyomásgyakorlásának és folyamatos helyi jelenlétének köszönhetően dr. Sára Botond VIII. kerületi alpolgármester 2016 márciusában bejelentette, hogy a törvény által kötelezően február végéig előírt téli kilakoltatási moratóriumot május végéig meghosszabbítják a kerületben. Az ügy közvetlen előzménye, hogy 2015 októberében egy hónappal a téli kilakoltatási moratórium kezdete előtt Józsefváros kilakoltatta Lendvai Andreát és családját, köztük Andrea kiskorú gyermekét. A kilakoltatást A Város Mindenkié tagjai és szimpatizáns aktivistái élőlánccal próbálták megakadályozni. Bár az élőlánc sikertelen volt a Lendvai -család lakhatásának megmentésében, de hatására a kerületvezetés minden önkormányzati bérlőre vonatkozóan átmenetileg felfüggesztette a kilakoltatásokat. Ezzel sok józsefvárosi lakos időt és reményt nyert.
Októberben Kocsis Máté polgármester azt is bejelentette, hogy a a kerületben tömeges méreteket öltő kilakoltatásokhoz vezető ügymenetet, a kilakoltatások okait is alaposabban ki fogják vizsgálni. Amikor márciusban a kerületvezetés meghosszabbította a moratóriumot, akkor az az ígéret is elhangzott, hogy minden kilakoltatás előtt álló lakos ügyét áttekintik, és igyekeznek mindenki számára elfogadható megoldást találni, mely segítségével a családok otthonaikban maradhatnak.
Bár A Város Mindenkié csoport üdvözli, hogy a kilakoltatás előtt álló családok helyzetének feltárására az önkormányzat munkatársai ezentúl több figyelmet fordítanak, hangsúlyozni szeretnénk, hogy az egyedi ügyek alaposabb ismeretétől még nem fognak azok az lakáspolitikai változások bekövetkezni, melyekre valóban szükség lenne. A kerületben az eladósodottság, a lakásszegénység hatalmas méreteket ölt – ezt rendszer szinten és általánosan, nem pedig esetileg kell kezelni. Ráadásul úgy tűnik, a kerület még az eseti méltányosabb elbírálás ígéretéhez sem tartja magát.
Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kitolt határidő után azonnal újraindulnak a kerületben a kilakoltatások: A Város Mindenkié csoporttal kapcsolatban álló Danó Sándorné Katalinnak június 2-ára van kitűzve a kilakoltatása.
Danóné 1982 óta kerületi lakos, férjével közösen bérlik jelenlegi VIII. kerületi szociális bérlakásukat. Katalin télen agyvérzéssel került kórházba, mostanában tanult meg újra beszélni, de továbbra is műtétek sorozata várja. Férje mindez idő alatt büntetés-végrehajtási intézetbe került Ausztriában. Ugyan volt korábban is tartozásuk, de a két esemény miatt ez felhalmozódott. A helyzetet súlyosbítja, hogy Katalin lánya, és lánya élettársa is a lakásban lakik három kiskorú gyermekükkel. Katalin a műtétei közben megpróbált megegyezni a kerületi vagyonkezelővel a tartozása rendezésével kapcsolatban, de ez nem vezetett eredményre, mivel a vagyonkezelő 400.000.-Forint önerő befizetését kéri. Ezt az összeget a súlyosan beteg asszony nyilvánvalóan nem tudja előteremteni, a kerület pedig elzárkózott a kisebb címletekben történő, hosszútávú adósságrendezéstől. Az önkormányzat hozzáállását jól mutatja, hogy egy május 26-án kelt levélben dr. Sára Botond még arról tájékoztatta Danó Sándornét, hogy adósságrendezési kérelmét a józsefvárosi vagyonkezelőhöz továbbította válaszadást kérve, miközben addigra a lakáskiürítés időpontjáról a végrehajtó már tájékoztatta a családot.
Pusztai László önálló bírósági végrehajtó május 20-án kereste fel Katalint és a férje nevére szóló végrehajtási jegyzőkönyvet adott át részére, amelyben az áll, hogy június 2-ig el kell hagynia a lakást. Az Utcajogász segítségével Katalin a végrehajtás 90 napos elhalasztását kérte a végrehajtótól. Ezt az egyszeri halasztást a végrehajtásról szóló törvény alapján a végrehajtónak automatikusan meg kellene adnia, ennek ellenére a végrehajtó át sem vette a kérelmet, mert a kilakoltatási jegyzőkönyv Katalin férje nevére szól. Az ügyben pedig Katalin és ügyfél, hiszen férjével együtt neki is el kell hagynia a lakást.
Ahogy Katalin esete is mutatja a kerületi vezetés nem változtatott eddigi rutinján, a legszegényebb lakosok helyzetére ténylegesen nem reagálnak, érdemi intézkedés nem történt és valószínűsíthető, hogy dr. Sára Botond bejelentése csak az ellenük irányuló médiafigyelem elterelését szolgálta.
Katalin a Diószegi utcában lakik, ami a kerület legújabb „kipucolási” hullámának célpontja. Az utcát határoló Orczy parkban folyamatosan épülnek a Ludovikához kapcsolódó épületek, és a Diószegi utcában is lesznek új egyetemi épületek. Ezt a legalább 30 milliárd forintos állami beruházást a kerület leplezetlenül arra szeretné használni, hogy a környéket felértékelje, az eddigi lakosokat kiszorítsa vagy legalábbis jobban ellenőrizze.
Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a végrehajtást kérőnek – jelen esetben a dr. Kocsis Máté által vezetett Józsefvárosi Önkormányzatnak – a végrehajtásról szóló törvény alapján joga van a végrehajtási eljárás bármely szakaszában — akár közvetlenül a kilakoltatás előtt is — elállni a végrehajtástól. Azaz a polgármesternek az utolsó pillanatig módjában áll megakadályozni Katalin kilakoltatását.
