2015. szeptember 23-án A Város Mindenkié (AVM) megállapodott a XV. kerületi önkormányzattal Mária és fia kilakoltatásának halasztásáról. A nő és fia hosszú évek óta laknak a rossz állapotú lakásban, amelyben noha tartozást halmoztak fel, a hátralékuk nem olyan jelentős, hogy ne tudnák belátható időn belül törleszteni – ha lehetőséget kapnak rá. Az AVM és az önkormányzat megállapodása alapján a kilakoltatást legalább két hétre elhalasztják. Ez alatt az idő alatt a család, az önkormányzat és az érdekvédő csoport találkoznak és megpróbálnak közös megegyezésre jutni.
A Város Mindenkié csoportot azzal kereste meg egy XV. kerületi lakos, hogy őt és nagykorú fiát szeptember 24-én ki fogja lakoltatni az önkormányzat a szociális bérlakásukból. A család ellen korábban végrehajtási eljárás indult, aminek következtében 2013 májusában felmondták a lakásbérleti szerződésüket, így jogcím nélküli lakókká váltak, és a megemelt lakáshasználati díjat kellett fizetniük. A kilakoltatást a bíróság egy alkalommal elhalasztotta. Amikor a család az utóbbi hónapokban megfelelő jövedelemhez jutott, elkezdték törleszteni adósságukat, így ma kb. 150 ezer forint lakbértartozásuk, és valamivel több, mint 100 ezer forint víztartozásuk van, melyet folyamatosan vonnak Mária jövedelméből.
Miután már nem volt lehetőség jogi úton elérni a kilakoltatás leállítását, és az érintettek is kimerítettek minden érdekérvényesítési lehetőséget (az összes illetékessel beszéltek az ügyükben), az AVM az önkormányzat felé kilátásba helyezte egy élőlánc megszervezését a kilakoltatás tervezett napjára, szeptember 24-re. Ennek hatására a kerület jegyzője, Lamperth Mónika arról tájékoztatta a csoportot, hogy a kilakoltatást legalább két héttel elhalasztják.
Magyarországon az önkormányzati lakásállomány a rendszerváltás óta folyamatosan csökken, az jelenleg a teljes hazai lakásállomány kevesebb mint 3%-a, és ennek is csak egy részét hasznosítják szociális bérlakásként. Mindeközben az önkormányzatonként változó lakásfenntartási támogatás – ha létezik egyáltalán – havonta néhány ezer forint, ami elégtelen az alacsony jövedelmű háztartások lakásgondjainak érdemi enyhítésére. Az adósságkezelő szolgáltatás működtetése pedig már a nagyobb településeken sem kötelező. Pedig a lakhatási gondokkal küzdő embereknek kizárólag egy kiterjedt szociális bérlakás-rendszer és jelentős összegű, rendszeres lakásfenntartási támogatás adna lehetőséget a megkapaszkodásra.
Máriának és családjának kilakoltatásával a XV. kerületi önkormányzat rövidtávon látszólag megszabadult volna a helyzet kezelésének felelősségétől, valójában azonban csak tovább görgette és súlyosbította volna a milliókat érintő lakhatási válságot. A kerületben több mint 250 önkormányzati lakás áll kiadatlanul, melyekre az önkormányzat 2014-ben összesen közel 14 millió forintot költött. Hajdu László, a kerület polgármestere korábban a Rászorulókat Támogató Egyesület (RÁTE) nevében több alkalommal is felszólalt a kilakoltatások ellen, így érthetetlen, miért engedi, hogy egy ennyire kismértékű és könnyen kezelhető hátralékkal rendelkező család az utcára kerüljön.
Az érintettek és az AVM arra kérik az önkormányzatot, hogy gyakoroljon méltányosságot és biztosítson elegendő haladékot a lakóknak arra, hogy minden adósságukat törleszteni tudják, majd állítsa vissza bérlői jogviszonyukat, és ha a lakás állapota azt indokolja, biztosítson számukra elhelyezést egy megfelelő minőségű szociális bérlakásban.
