A szép hölgy, a vonzó nő, csak ült
Csak egzaltáltan nézett maga elé, ahogy szembesült
Az áradattal szemben ült
Embrió pózban csücsült
S nézte
Hogy jönnek feléje
Sok titkos jelből, már tudta, lesz ilyen
Mégis, most ez ember ár felkészületlen
Érte el, bénultságában, maga tehetetlen
Kisebb újkori népvándorlás zajlik éppen
Van, ki, gazdagságáért jön
S van, kit szépsége csábít, hőn
De szép számmal vannak
Kik, puszta létük miatt rohannak
Neki, e szépséges Európának
Ennek előtte, Ő, sokat kacérkodott
S majd mindenkit befogadott
Bár tudta, hogy előbb utóbb lesz ilyen, erre mégse számolt
Mégis csak egy nő(!), megijedt
E nő, Európa hazánk, megrettent
Kapkod, görcsösen zárna le mindent
Kerítést építtet septiben
Hogy határait lezárhassa légmentesen
Elég vólt(!), ne gyertek
Értsétek meg, félek
De kik ezek
Kik jönnek
Csak jönnek
Menekültek
Higgyétek(!),
Nem lenne velük baj, csak élni szeretnének
Féltik a családjukat szegények
Mert ahonnan jöttek
S jönnek
Már azt se tudni, kik, miért, kikre, lőnek
Egyre másra embert ölnek
Családokat irtanak
Vérbe fagyasztanak
Így, nem csoda
Ha
Mindenüket hátra
Hagyva
Elindul Európába
Számtalan fiatal s öreg
Család s gyerek
És jönnek
És jönnek
Minket meglepnek
Mást nem tehetnek
Persze, mindenkinek
Jobb lenne, ha maradhatnának ott, hol eddig is éltek
S nem nálunk, újra kezdeni, végleg
Az új világ felkészületlen
E problémára érzéketlen