Némedi Lászlóné Hajdu Gabriella 2015 májusában nagy hirtelenséggel elhunyt. Gabi több, mint két évig (2009 és 2011 között) A Város Mindenkié oszlopos tagja volt, nagyon szerettük, és nagyon szerettünk vele dolgozni. Halálának híre főleg azokat a tagokat rázta meg, akiknek szerencséje volt vele dolgozni, de mindannyian nagyon szomorúak vagyunk, hogy már nincsen közöttünk.
Gabi már az AVM alakulásakor velünk volt, csak mi akkor erről mi még nem tudtunk. Élettársa, Bene Géza részt vett azon a képzésen, amit 2009-ben a Picture the Homeless tagjai tartottak nekünk, és amiből kinőve később megalakult A Város Mindenkié. Mint később kiderült, Gabi kezdettől fogva nagyon érdeklődött a csoport iránt és Gézát mindig részletesen kikérdezte, hogy mit hogyan csinálunk, csak időbe telt, mire összeszedte a bátorságát és maga is csatlakozott. Emlékszem, hogy milyen nagy örömmel fogadtuk, amikor egyszer betoppant egy AVM találkozóra – és utána nagyon sokáig egyet sem hagyott ki.
Gabival készült egy nagyon részletes, megrázó és szép életútinterjú, ami a Replikában jelent meg. Ebből az interjúból nagyon sokat megtudhatunk az élete során átélt nehézségekről, a gyerekként és nőként elszenvedett bántalmazásokról és arról is, hogyan tudott ezeken felülkerekedni, és folyamatosan a boldogabb élet felé törekedni. Az interjú címében szereplő mondat: „én már születésem óta hajléktalan vagyok”, Gabi egyik emblematikus állítása volt, amire aktivistaként is gyakran utalt – erről tanúskodik az AVM blogján megjelent bemutatkozása is.
Gabi nagyon elkötelezett aktivista volt, megbízhatóan és lelkesen vállalt el feladatokat. Ennek ellenére sokáig tartott, ameddig valóban elhitte magáról, hogy értékes a csoport számára és hosszú idő után vállalt csak el olyan feladatokat, amik nyilvánosan szerepléssel jártak. Amikor viszont úgy döntött, hogy belevág, akkor nagyon elemében volt! Íme egy rövid válogatás Gabi AVM-es tevékenységeiből:
24 órás jogvédő akció Józsefvárosban
Az AVM az Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság ülésén
Tarlós István közmeghallgatása
AZ AVM a Hajléktalanokért Közalapítvány konferenciáján
Az itt látható fotó a Kidobásra ítélve? Nem! kampányunk egyik eseményén készült, aminek Gabi volt a szóvivője. A sajtótájékoztatón, ahol Kocsis Máté hajléktalanellenes politikája ellen szólaltunk fel, Gabi egy kukában állva mondta el beszédét, ami egyszerre mutatja humorát és bátorságát is. A kampány során Gabi nemcsak nyilatkozott, de fáradhatatlanul standolt, szórólapozott és hajléktalan embereknek nyújtott jogi felvilágosítást.
Személyes fájdalmam, hogy noha az Utca és jog részvételi akciókutatást közösen dolgoztuk ki és kezdtük el megvalósítani, Gabi végül nem tudott részt venni a munkában a kutatás végéig. Pedig nagy öröm volt az akciókutatásban közösen dolgozni, mert ez azon ritka alkalmak egyike volt, amikor úgy éreztem, teljes az egyenlőség a hajléktalan és lakhatással rendelkező aktivisták között.
Gabi és Géza nagyon sok helyen éltek közös életük során, de sajnos sohasem sikerült stabil lakhatásba jutniuk. Éltek utcán, átmeneti szállón, és foglalt házban is. Ez utóbbit az AVM tagjaival és más aktivistákkal közösen tették lakhatóvá. Később ebbe a házba mások is költöztek és hosszú ideig működtetettek itt egy házfoglaló közösséget. Azóta a házat felújították, és lilában pompázik, a korábbi lakóknak pedig menni kellett.
Gabi nagyon okos és érzékeny ember volt, akinek nagyon fontosak voltak a pozitív és meleg emberi kapcsolatok és az emberi méltóság megőrzése, tiszteletben tartása. Hatalmas tudásszomja volt: amikor felkértük, hogy vegyen részt a hajléktalanság kriminalizálásáról szóló fent említett Replika különszám bemutatóján, akkor nagy örömmel és kitartással olvasta végig a gyakran nehéz szakmai szövegeket, és éleslátású oldalszéli jegyzeteket írt a tanulmányokhoz, amelyekben a saját tapasztalataival és a magyarországi helyzettel vetette össze azok gondolatmenetét. Elszántan küzdött az utcán élő emberek üldözése ellen, és személyes életében is nagyon tudatosan és kitartóan kiállt azok mellett az emberek és ügyek mellett, amik fontosak voltak neki. Nagyon fájt nekünk, amikor Gabi arra kényszerült, hogy felfüggessze az AVM-es tevékenységét. Hiánya most még jobban fáj, hogy tudjuk, már nincs is esélyünk vele többet együtt dolgozni. Nyugodj békében, Gabi!
- június 1. Udvarhelyi Tessza
