Az üres lakások menetéről beszélgettünk az LMBT Történeti Hónap keretében

Ez a cikk több mint 9 éves.

A Város Mindenkié részéről Keleti Magdi, és én, Csuhai Ágnes vettünk részt a „Most írjuk…Felvonulás mint eszköz” című beszélgetésen 2015. március 27-én, az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű) Történeti hónap keretében. Arról beszélgettünk, hogy a különböző témákkal foglalkozó civil szervezetek hogyan használják a felvonulást mint az aktivizmus eszközét. Velünk együtt ott volt több másik szervezet, csoport is, akik szintén rendszeresen szerveznek felvonulásokat: a Nane (Nők a Nőkért az Erőszak Ellen) két munkatársa, Wirth Judit és Lóránd Zsófia, Kiss Csaba, fogyatékkal élő aktivista (akit még az AVM nyári egyetemén ismertünk meg, ahol csodálatos előadást tartott) és fordító-segítője, valamint a Budapest Pride melegfelvonulás korábbi szervezői közül ketten, Mocsonaki László és Láner László.

felvonulas.jpg

Az este során mindenki a saját maga és szervezete szemszögéből elmondta, hogy ki milyen felvonulást szervez, milyen célból, és milyen hatást tud vele elérni. Mi is először bemutattuk magunkat és az AVM-et, és elmeséltük, hogy már négy alkalommal tartottunk Üres lakások menetét Budapest különböző negyedeiben. Jártunk már a V., VI, VII., és VIII. kerületben is, mert mindegyikben sok az üresen álló lakás. Elmondtuk, hogy ezzel a fesztiválszerű, színes, éneklős, dobolós felvonulással az a célunk, hogy felhívjuk az emberek és a sajtó figyelmét, hogy milyen rengeteg – közel 400 ezer – lakhatási célra is használható lakás áll üresen, nagy részük (közel 100 ezer) a fővárosban. Azt gondoltuk eredményként kiemelni, hogy évről évre egész sokan csatlakoznak az üres lakások menetéhez, a sajtó beszámol róla, és amióta csináljuk, már egyre több politikus, önkormányzat és újságíró felfigyelt a problémára. Persze a probléma megoldása még nagyon messze van, pedig a menetek mellett az AVM is több megoldási javaslatot tett már.

Rajtunk kívül a NANE munkatársai beszéltek a „Néma tanúk felvonulásról”, amelyen a nők elleni erőszak súlyos problémájára hívjuk fel a figyelmet azzal, hogy annyi bábuval vonulunk át a belvároson, ahány nőt abban az évben meggyilkolt a partnere, férje.

Kiss Csabi, fogyatékkal élő aktivista és segítője elmesélték hogy jött létre tavaly a biciklis felvonulás példájára a Rehab Critcal Mass, amin közel ötezren vettek részt, fogyatékkal élők és támogatóik. A következő felvonulás május 17-én lesz.

Mocsonaki László és Láner László pedig arról beszéltek, hogy milyenek voltak régen a Pride felvonulások, és mi változott azóta. Ennek kapcsán szóba került az is, hogy jó-e vagy káros most kordonok között vonulni. Volt, akinek elfogadhatatlan, hogy kordonok közé beszorítva, a lakosságtól távol kell felvonulni. Mások azonban azt mondták, hogy a lényeg maga a felvonulás, és ha azt a biztonsági helyzet miatt kordonok mögött leehet csak lebonyolítani, már mellékes. Fontosabb az, hogy minden felvonuló biztonságban érezhesse magát.

Mi AVM-esek azt is hangsúlyoztuk, fontosnak tartjuk, hogy mi is részt vegyünk minden évben a Pride felvonuláson, a Néma tanúk menetén, a Rehab Critical Masson, és ezzel kifejezzük szolidaritásunkat más elnyomott csoportok felé.

2015. március 20.                                                                       Csuhai Ágnes

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.