Lakásszegénységben élő embereknek szervezett lakhatási fórumot A Város Mindenkié a VIII. kerületi Kálvária téren 2015. február 28-án. A rendezvénnyel a csoport arra hívta fel a figyelmet, hogy március 1-től több szempontból is még nehezebb, bizonytalanabb helyzetbe kerülnek a szegénységben élők. Az esemény egy jelképes szoboravatással kezdődött: az átalakított köztéri szobor a lakhatási válságnak állít emléket.
Március elsejével lejár a rendes téli kilakoltatási moratórium, és életbe lépnek a segélyezési rendszert érintő változások is. Ennek eredményeként még több ember lakhatása kerül veszélybe és tovább súlyosbodik a magyarországi lakhatási válság.
Bár a sajtóból gyakran értesülhettünk a devizahiteles adósokat védő kilakoltatási moratóriumról, arról ritkábban esik szó, hogy évente sok száz embert lakoltatnak ki (csak önkormányzati lakásból évente körülbelül 600 kilakoltatás indul) rezsi- és lakbérhátralékok miatt. Eközben körülbelül 2,5 millió olyan állampolgár él az országban, akinek lakbér-, rezsi-, vagy lakáshitel-tartozása van. A lakbér- és rezsihátralékkal rendelkező családoknak nap mint nap arról kell dönteniük, hogy esznek, fűtenek, vagy lakbért fizetnek, és rendkívül alacsony jövedelmük mellett folyamatosan a hajléktalanság veszélyének vannak kitéve. A leghidegebb három téli hónapban (december 1-től február 28-ig) nem lehet senkit sem kilakoltatni – holnaptól viszont újra retteghetnek a hátralékkal rendelkező családok a végrehajtástól.
A segélyezési rendszert érintő, március elsejétől életbe lépő változások növelni fogják a szegény családok eladósodásának kockázatát, mivel olyan támogatások normatív állami finanszírozását szüntetik meg, amelyek a nagyon kevés pénzből gazdálkodó családok számára jelentettek segítséget. A lakásszegénységben élőket a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás megszűnése érinti a leginkább, melyek biztosítására ezentúl a helyi önkormányzatoknak lesz lehetőségük az ún. települési támogatások körén belül. A támogatás feltételeivel, jogosultsági körével és mértékével kapcsolatban azonban semmilyen törvényi szabályozás, így garancia sincs – ez teljes mértékben az önkormányzatok hatásköre. A segélyezési rendszer átalakítása növelni fogja a területi különbségeket, és a szegénységben élőket kiszolgáltatja a helyi döntéshozóknak.
Józsefvárosban várhatóan különösen jelentős következményei lesznek a holnap életbe lépő változásoknak. A kerületben sokakat fenyeget kilakoltatás a határozott idejű bérleti szerződések lejárta, a felhalmozott hátralékok, vagy éppen a kerület városfejlesztési tervei miatt. Ezen kívül, a kerületi önkormányzat a nemrég elfogadott szociális rendelet alapján úgy tűnik, hogy nem habozik kihasználni azt a törvényi keretet, amely lehetőséget ad az érdemes és érdemtelen szegények közötti válogatásra.
A Kálvária téren rendezett fórum előtt Csuhai Ágnes, A Város Mindenkié aktivistája leleplezte a teret díszítő „új” szobrot, amellyel – mint mondta – a csoport reményei szerint a kerületben sokan tudnak majd azonosulni, hiszen a lakhatási problémák rengeteg embert sújtanak. A Város Mindenkié a 3 guggoló kislány szobrát alakította át úgy, hogy az alakok kezébe egy házat helyezett, a szobor mellé pedig emléktáblát állított a lakhatási válság emlékére. Csuhai Ágnes elmondta, hogy a szoborral A Város Mindenkié arra is fel szeretné hívni a figyelmet, hogy az önkormányzatoknak látványberuházások helyett a rendelkezésükre álló forrásokat a helyi lakosok lakhatási helyzetének javítására kellene fordítaniuk.
A fórum során a megjelentek három témáról beszélgettek A Város Mindenkié aktivistáival: kilakoltatásokról és gyermekelvételről; üres lakásokról és szociális bérlakásokról, valamint a segélyezési rendszer változásairól. A fórum a témák komorsága ellenére jó hangulatban telt, és a csoportot olyan helyi lakos kereste fel, akiket a kilakoltatás vagy az Orczy-negyed átalakítása érint személyesen.
Képek a Kálvária téri szoboravatásról itt
Az AVM álláspontja a segélyezés reformjáról itt
Jogi információ a kilakoltatási moratóriumról
Fotó: Várady István
