2014. október 16-án csütörtök este Pósfai Zsuzsi és én (Cs. Ági) beszálltunk a Ryanair Légitársaság fapadosnak nevezett járatára, ami 21:30- kor indult velünk Londonba. Szerencsésen megérkeztünk és meg is találtuk a buszt, amivel az első féléjszakás szállásunkhoz elvitt (ez volt már pénteken jó hajnal 2 óra). Ez egy olyan ház volt, ami egy ún. szociális lakástársaság (ők birtokolják Angliában a szociális bérlakások nagy részét) tulajdonában van, viszont üresen állt, mert felújításra (és utána piacon alapon való kiadásra!) vár.
A mostani lakói egy olyan szövetkezettől bérlik, ami felkeresi az üresen álló házak tulajdonosait, és piaci árnál alacsonyabb bérleti díjjal „kiközvetíti” a lakásokat bérlők felé. A hátulütő, hogy mindig csak nagyon rövidtávú szerződéseket kötnek (ez a garancia a tulaj felé), amiket viszont ennek a háznak az esetében már 3 éve mindig meghosszabbítanak. Az egyik szobát épp előtte festették ki, ahol Zsuzsi aludt a földön egy matracon, én megkaptam egy kihúzott nagy és tiszta ágyat.
Itt egy reggeli után megint utaztunk tovább egy helyi aktivisták által szervezett konferenciára, aminek a címe „Városokat az embereknek, ne a profitnak”. Itt főleg londoniak voltak, de mi és más nemzetiségűek is voltak (spanyol, portugál, francia stb.). Ezt a konferenciát a MIPIM nevű ingatlanos vásár elleni tiltakozás részeként szervezték, ahol nagy ingatlanfejlesztők és önkormányzatok képviselői egyezkednek egymással. Az alternatív konferencián arról volt szó, hogy a gazdasági szereplők és a piaci folyamatok hogyan befolyásolják az angol városok (főleg London) fejlődését, és hogy milyen mozgalmak tiltakoznak ez ellen. Ez a hely is egy üresen álló házból elfoglalt épület, (előtte nővéreké volt), kicsit aggódtak is a szervezők, hogy ne hívja fel a rendőrök figyelmét a túl sok ki-be mászkálás.
A második éjszakát egy hostelben töltöttük, itt emeletes ágyakon aludtunk. Nagy élmény volt nekem, mert reggel láttam, hogy fiú és lány is aludt egy szobában, és mi pont ott fértünk el, ahol a szobában főzték mindenkinek 2-3 fiú, az előteremtett dolgokból a vacsorát, ami jó volt. De fürdőszobánk volt, így lezuhanyozhattunk.
Itt már annyira együtt voltunk, a mindenféle nemzetiség,(spanyol,francia, olasz, román, stb.) hogy együtt mentünk a nagy tüntetésre. Ez nagyon nagy felkészültséggel, hatalmas dekorációkkal, színesen, sok-sok lufival, és rengeteg szakszervezet a különböző színű zászlókkal, mellényekkel, sípok, és dobolás. Egy hatalmas karnevál-szerű tüntetés. Végeláthatatlan menettel. Felejthetetlen élmény!
A programok közötti résben gyorsan elmentünk megnézni a parlamentet és a Buckingham palotát is. Innen továbbmetróztunk és buszoztunk a helyre, ami azért volt a csúcs, nekem, mert egy farmra mentünk: GROW HEATHROW = Tiltakozó közösség. Ezt a helyet kb. 5 éve foglalták el főleg zöld aktivisták, akik tiltakoznak a szomszédos Heathrow repülőtér bővítése és a környező településekről az emberek kilakoltatása, a házak lebontása ellen. Körbekerítettek egy nagy területet, ahol maguk építettek fel mindent, és sok növényt is termesztenek saját fogyasztásra. Berendezkedtek kb. 20 emberre, akik állandóan ott élnek (de ez a szám változó).
Erről is nagyon sokat lehetne mesélni. Üvegházban volt társalgónak hely, evés, ívás, főzés. Lavórokban magunknak mosogattunk, ha akartunk meleg vizet be kellett gyújtani. Ha zuhanyozni akarsz, itt is tüzet kell rakni, és van melegvíz. Kerti WC van, amibe vödörrel forgácsot szórtunk. (Én először azt hittem, hogy imádkozóhely). Ideérkezéskor egy idősebb férfi mindenkivel kezet fogott, bemutatkoztunk. Vacsora előtt elmesélte a hely létrejöttének történetét.
Az itt eltöltött két nap volt tulajdonképpen a Londonba jövetelünk oka: európai lakhatási mozgalmak hálózatának (aminek az AVM is tagja) volt a megbeszélése. Összesen kb. 30-an voltunk, sok különböző országból. A megbeszélést 2 facilitátor segítette, akik egy hétig készültek arra, hogyan vezessék a stratégiázásunkat a lehető legjobban.
Ez a két nap hasonlított az elvonuláshoz (ami az AVM fő belső stratégiázós fóruma; félévente egy hétvége). Mégis sokkal több volt annál. Hatalmas fegyelemmel, odafigyeléssel egymásra úgy stratégiáztunk, hogy tudtuk mit is akarunk együtt. Kitalálni olyan stratégiát. témákat, ami mindannyiunkat érinti, közös pontot találni, egy ügyet amivel elindulhatunk európai-nemzetközi hálóként.Összefogva, együtt hogy tudunk dolgozni, legyőzni a nyelvi és egyéb nehézségeket. Sok -sok dolog fogalmazódott meg, nagy tervekkel. Megállapodtunk, hogy azon leszünk, hogy találkozhassunk félévente a különböző országokban valamilyen módon.
Hazaindulásnál reggel már 5 előtt kelés. A házigazda kivitt négyünket (2 portugált is) a 8:30-kor induló géphez.
Én nagyon élveztem. Sok szórólapot és apróbb dolgokat is hoztunk. Voltunk még egy könyvbörzén is, ami különböző aktivistákról és csoportokról szólt. Rengeteg az élmény! Külön alkalmat tervezünk Zsuzsival az ott hallottakról beszámolni. Hiába vannak a határok, itt láthattuk, hogy mennyire közösek gondjaink, helyzetünk.
Köszönöm, hogy részt vehettem ezen a találkozón. Láthattam, milyen komolyan gondolkodunk azon, hogy együtt mit is tehetünk azért, hogy változzon valami.
2014. november 1. Cs. Ági
További videók a londoni találkozókról: http://www.darksite.ch/alachaine/spip/spip.php?article335
A videó készítője: Franck NA, PALC, www.alachaine.ch
