2014. október 19-én vasárnap megtörtént az első Rehab Critical Mass. A szervezőknek az volt a célja, hogy felhívják a figyelmet az akadálymentesítésre. Szeretnék, ha bevonnák az érintetteket a rájuk vonatkozó kérdések döntéshozatalába, és azt is, ha a fogyatékkal élő emberek is olyan bérezést kapnának, amiből meg tudnak élni és meg tudják oldani az ellátásukat. Készítettek egy petíciót is, amit itt lehet aláírni. Ezért gyűlt össze a „kritikus tömeg” az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, az Akadémia utcában.
Vasárnap több száz ember jelent meg a helyszínen, fogyatékkal élők és épek vegyesen. Megdöbbentő élmény volt látni, ahogy ott összegyűltünk, hogy mennyi sok ember érintett az ügyben. Akár maga a fogyatékkal élő (például: vak, siket, kerekesszékes), akár a családtagja, segítője vagy egyszerűen csak szimpatizáns . Együtt indultunk útnak az Erzsébet térig, ahol már egy felállított színpad várta a menet résztvevőit.
A szervezők változatos programokkal készültek. Amikor megérkeztünk a térre, akkor a Budapest Bár zenekar kezdett egy dallal. A különböző beszédek, előadások között összekötőként vagy könnyed hangulatoldóként is lejátszottak egy-egy számot.
Volt szakember, aki beszélt az ellátórendszerről, egy édesanya pedig azt mesélte el, hogy négy éve egyedül maradt a fogyatékkal élő gyermekével, mivel a férjére és ép gyermekére már nem jutott annyi figyelme és ereje a 0-tól 24 óráig tartó folyamatos készenlétben, hogy együtt tudja tartani a családot is. Az államtól mindössze a nagyon csekély ápolási díjat kapja. De emellett nincs ideje saját magával foglalkozni, kikapcsolódni, pihenni. Vannak hivatalos segítők ugyan, de őket csak hétköznap 8 és 16 óra között lehet igénybe venni. Csakhogy, mint mindenkinek, az ő gyermekének hétvégén is vannak szükségletei, és munkaidőn kívül is vágyik törődésre.
Egy kerekesszékes lánynak az a vágya, hogy híres énekes legyen, és megmutatta gyönyörű hangját is. Igazán nagyon szép volt! Kívánom, hogy elérje a célját! Egy vak fiú két barátjával gitározott és énekelt, majd egy másik srác slammelt nekünk. Volt olyan is, aki verset szavalt. Az egyik műsorvezető gyengén látó paralimpiai versenyző, ő kifejezetten a testmozgásra hívta fel a jelenlévők figyelmét.
Már ezekből az előadásokból is látszik, mennyire sokszínűek a fogyatékkal élő emberek!
Egy videóbejátszásban szerepelt egy vidéki intézményben élő nő, aki elmondta vágyát, hogy mennyire szeretne ő is önállóan élni. És a helyszínen is volt olyan szereplő, akinek sikerült kikerülnie az ellátórendszerből, és most sokkal jobban érzi magát.
Az egész műsort Bényei Péter jelnyelvi tolmácshallgató segített eljuttatni a siketeknek és nagyothallóknak. Ez az információs akadálymentesség, ami régóta törvénybe foglalt jog, de sajnos csak ritkán érvényesült.
Még volt több program is volt, amik szintén érdekesek voltak (ezúton is bocsánat, ha kihagytam valakit). A záróesemény a Republic együttes koncertje volt, akik a Szeretni valakit valamiért című számot Cipő emléke mellett, a fogyatékkal élőknek ajánlották. Jó volt látni, hogy együtt szórakozott, énekelt mindenki: a kerekesszékes és ép ember együtt bulizott 🙂
Nekem nagyon fontos volt mindezt látnom és megtapasztalnom, és remélem, hogy sikeres lesz ez a kezdeményezés, melynek folytatását tavaszra tervezik. Sok sikert!
2014. október 22. E. Márta
Fotó: Horgas Péter
