A Város Mindenkié csoport is csatlakozott a Humán Platform „5 pont Budapest” kampányához. A Humán Platform az egészségügy, a kultúra, az oktatás és a szociális ágazat terén működő szakmai és civil szervezetek, valamint személyek összefogása. Az „5 pont Budapest” kampány pedig egy egységes, átlátható és szolidáris város – és városvezetés – eszméjét fogalmazza meg, és egyik célja, hogy a részt vevői civil kezdeményezések megoldási javaslatait megismerje a közvélemény, és azok eljussanak a döntéshozókig is. Mi a következő – fővárosi vonatkozású – alapvetéseket és közpolitikai javaslatokat fogalmaztuk meg.

Lakhatás = emberi jog

A lakhatás alapvető emberi jog. A fővárosi önkormányzatnak a jelenleginél nagyobb felelősséget kell vállalnia a lakhatási problémák enyhítésében, a hajléktalanság megelőzésében, az emberhez méltó lakhatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításában. A lakhatást a társadalom széles rétegeit és legkülönbözőbb csoportjait egyaránt érintő alapvető jelentőségű problémának kell tekinteni.

A hajléktalan emberek hatósági üldözése elfogadhatatlan

A hajléktalanság büntethetőségéről szóló fővárosi rendelet, a szabálysértési törvényben megtalálható, a közterületi hajléktalanság és a kunyhóépítés kriminalizálásáról szóló rendelkezés nem más, mint a hajléktalanság kriminalizálása. Ez – ahogyan azt korábban az Alkotmánybíróság is kimondta – alapvető jogokat sért, továbbá megalázó és veszélyes a hajléktalan emberekre nézve, és értelemszerűen nem segíti elő a hajléktalan emberek méltó lakhatáshoz való hozzáférésének elősegítését. Ezeket a rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni. A fővárosnak nem a hajléktalan emberek, hanem a hajléktalanság ellen kell küzdenie. A közterületi hajléktalanságot bünetni rendelő fővárosi rendelet alapján előállított és megbüntetett hajléktalan embereknek kártérítést kell fizetni. Biztosítani kell a diszkriminációtól mentes rendőri jogalkalmazást, és a hajléktalan emberek informális rendőri zaklatásának visszaszorítását. Biztosítani kell a kunyhóban élő emberekkel kapcsolatos hatósági eljárások jogszerűségét és méltányosságát.

Senki se kényszerüljön utcára!

Budapesten minden éjszaka ezrek alszanak közterületen a szabad ég alatt, vagy maguk építette kunyhókban, és további ezrek élnek az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen túlzsúfolt és élősködőktől fertőzött tömegszállásokon. „Elsőként lakhatás” programok széleskörű alkalmazásával, célzott lakhatási támogatásokkal, és köztes lakhatási formák (pl. „szobabérlők háza”) megerősítésével biztosítani kell, hogy senki ne kényszerüljön arra, hogy közterületen aludjon.

A hajléktalan-ellátás reformja

A hajléktalan-ellátás átalakításával és az előbbiekben részletezett új programokkal (illetve a már létező kezdeményezések kiterjesztésével) biztosítani kell, hogy a hajléktalanszállóknak egyre kisebb – és kizárólag átmeneti – szerepe legyen a hajléktalanság kezelésében. Addig is gondoskodni kell az emberhez méltó körülményekről az éjjeli menedékhelyeken és átmeneti szállásokon (épület állaga, hiégnia, élősködő-mentesítés, stb.) A fővárosi nappali melegedőkben biztosítani kell a szolgáltatásokhoz való hozzáférést (attól függetlenül, hogy egy-egy hajléktalan ember már igénybe vette aznap egy másik nappali melegedő szolgáltatásait).

Szociális bérlakásokat!

A szükségletekhez képest az egész országban és a fővárosban is szélsőségesen kevés szociális bérlakás áll az arra rászorulók rendelkezésére, a meglévő lakásállomány többnyire nagyon rossz állapotban van, és gyakran nem hatékony módon kezelik az önkormányzatok. Épp ezért elengedhetetlen a szociális bérlakáshálózat fejlesztése, egységesítése (legalább a lakáshoz jutás feltételeinek és szempontjainak, a lakbér és lakáshasználati díj megállapításának módjának és mértékének, felmondás szabályainak összehangolása), kiterjesztése és a lakásállomány felelős, igazságos és átlátható kezelése.

Ennek részeként:

• pénzügyi ösztönzőkkel és a szabályozás megváltoztatásával kell elősegíteni az üresen álló (önkormányzati vagy magántulajdonú) ingatlanok hasznosítását;

• a meglévő lakásállományt kizárólag „szociális” (tehát nem „költségelvű” és „piaci”) bérlakásokként szabad hasznosítani;

• meg kell vizsgálni a szociális lakásügynökségek alkalmazásának lehetőségét;

• a lakásállomány engergiahatékony felújításához törekedni kell EU-s források felhasználására.

Hosszú távon egy olyan kiterjedt közösségi lakásszektor kialakítását kell célnak tekinteni, amely szélesen célzott jogosultsági kritériumokkal, és a lakások megfelelő minőségével egyaránt biztosítja a rászorulók minimálisan elfogadható lakhatási szükségleteinek kielégítését, és hogy a lakások egy része akár az átlagos jövedelműek számára is vonzó alternatíva legyen, tehát a rendszer ne szegregáljon (se térben, se szektorálisan).

Rezsitámogatás és kikényszeríthető lakhatáshoz való jog

A fővárosi lakásrezsitámogatás, valamint az adósságkezelő szolgáltatás fejlesztésére és kiterjesztésére van szükség. A meglévő lakásállományra támaszkodva valamint a családok átmeneti otthonainak fejlesztésével biztosítani kell a kikényszeríthető lakhatáshoz való jogot, és az elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalmát. Érvényt kell szerezni a gyermekvédelmi törvény azon rendelkezésének, amely tiltja a gyermekek családtól való elválasztását anyagi problémák miatt, valamint megfelelő lakhatási ellátást kell biztosítani a párkapcsolati és családon belüli erőszak áldozatai számára.

A fővárosi önkormányzat felelőssége és az érintettek bevonása

Mindezeket a változásokat a fővárosnak a saját intézményein keresztül, rendeletalkotással (és törvényalkotás kezdeményezésével), a források elosztásával, pályázatokkal, közpolitikai stratégiák megalkotásával és képzésekkel is elő kell segítenie. A fővárosi lakáspolitikai stratégia kialakításába be kell vonni az érintetteket (szociális bérlakások lakói, igénylők, családon belüli erőszak áldozatai, hajléktalan emberek, stb.), és a szakmai szervezeteket.

További irodalom:

Háttér

• Habitat for Humanity Magyarország: Éves jelentés a lakhatási szegénységről, 2013.
• Habitat for Humanity Magyarország: Éves jelentés a lakhatási szegénységről, 2012.
• Hegedüs József: Lakáspolitika és társadalmi kirekesztődés – az elmúlt 20 év lakáspolitikai tanulságai.
• Lakhatási szükségletek Magyarországon. Városkutatás Kft, 2009.

Közpolitikai javaslatok

• A Város Mindenkié csoport javaslatai

• Misetics Bálint: Javaslatok egy egalitariánus lakáspolitikai reform fő irányaira: politikai és szakpolitikai vázlat. Esély, 2013/1.
• Hegedüs József – Horváth Vera – Somogyi Eszter: A szociális lakásügynökségek – egy innovatív lakáspolitikai megoldás. Habitat for Humanity Magyarország – Városkutatás Kft. 2013.
• Darvas Ágnes – Farkas Zsombor – Győri Péter – Kósa Eszter – Mózer Péter – Zolnay János: A szociálpolitika egyes területeire vonatkozó szakpolitikai javaslatok. Esély, 2013/6.
• Fehér Boróka – Somogyi Eszter – Teller Nóra: Állami és önkormányzati lakáspolitikák a hajléktalanság megelőzése szempontjából. Esély, 2012/4.
• Fehér Boróka: Közterületen élők lakhatási programjai. Esély, 2012/4
• Bényei Zoltán: Javaslat a lakásfenntartást segítő támogatások átalakítására. I rész: Kapocs, 2011/2; II. rész: Kapocs, 2011/4.
• Bakos Péter: Lakhatás, mindenekelőtt. Esély, 2011/3.
• Fehér Boróka – Somogyi Eszter – Teller Nóra: Támogatott lakhatási programok kiterjesztésének és más lakástámogatásokkal való összehangolásának lehetőségei. Budapest: Összefogás Közalapítvány, FOGLAK projektiroda, 2011.
• FEANTSA: Ending Homelessness. A Handbook for Policy Makers. 2010.
• Európa Tanács: Recommendation of the Commissioner for Human Righs on the Implementation of the Right to Housing. CommDH(2009)5. Strasbourg.
• Győri Péter: A lakhatás biztonságát megerősítő, szükséges válságkezelő lépések. Háló 2009/6.
• Reformjavaslatok egy korszerű szociális lakáspolitika kialakítására. Készítette: Hegedüs József
• Somogyi Eszter, Teller Nóra. Városkutatás Kft. 2008.
• FEANTSA: Participation Toolkit. Redistributing the Power! 2007.