A Város Mindenkié 2013. december 4-én tartotta éves érdekvédelmi képzését, ahol a csoport hajléktalan aktivistái és szimpatizánsai tanulhattak az érdekvédelem módszereiről, eszközeiről és a felmerülő nehézségek legyőzéséről. A képzést három tapasztalt aktivista tartotta, Lakatosné Jutka, Balog Gyula és Udvarhelyi Tessza.
A képzést a résztvevők bemutatkozásával és az AVM bemutatásával kezdtük, hogy azok a résztvevők is ismerjék a csoportunkat, akik most találkoztak velünk először. Ezután a jogi információkról szóló blokk következett, ahol jelenleg nagyon is aktuális három témát jártunk körül: a lakcímmel kapcsolatos jogokat és kötelességeket (amelyről nemrég jelent meg kisokosunk is), a KENYSZI-rendszer működését, majd az Utcajogász koordinátorával, Bognár Eszterrel a nemrég hatályba lépett szabálysértési tényállást beszéltük át, amely bünteti az „életvitelszerű közterületen tartózkodást”. A résztvevők végig nagyon aktívak voltak, sok-sok kérdést tettek fel, és nagyon jó jogi érzékről tettek tanúbizonyságot.
Mivel nagyon elhúzódott az idő, a képzésből sajnos kimaradt az a blokk, amelynek során egy pár jó példát vettünk volna végig az AVM érdekvédelmi tevékenységéből –elsősorban azért, hogy megmutassuk a jelenlévőknek: érdemes küzdeni, kiállni jogainkért, mert bár sokszor nagyon nehéz, de el lehet érni kézzelfogható eredményeket. Itt beszéltünk volna több az Utcajogász által sikeresen megoldott ügyről (pl. amikor egy kilakoltatott család személyes holmiját az önkormányzat elzárta, és csak a segítségünkkel tudtak hozzájutni), a kőbányai elsőként lakhatás programról, amelynek során egy erőszakos kunyhóbontási kísérlet után a kerületi önkormányzat önálló lakhatási programot indított utcán élő embereknek, a zuglói perünkről, amelynek során hajléktalan emberek perelték be az önkormányzatot a kunyhóik jogszerűtlen elbontása miatt (noha a per még nem ért véget, már azt hatalmas eredménynek tartjuk, hogy a kunyhólakóknak volt bátorságuk az ügy beindításához és nagyon kitartóan részt is vesznek benne), vagy éppen Lakatosné Jutka ügyéről, aki hónapokon keresztül harcolt azért, hogy visszakapja jogszerűtlenül elvett segélyét.
Egy rövid szünet után a programban ezután Lakatosné Jutka következett, aki bemutatta az AVM érdekérvényesítő munkájának lépcsőzetes logikáját: ha egy ügyben eredményt szeretnénk elérni, először mindig hivatalos és udvarias formában keressük meg a döntéshozókat (pl. személyes megkeresés, nyílt levél), majd ha ez sikertelennek bizonyul, akkor mobilizálni kezdünk az ügyben, hogy mutassuk az ügy társadalmi támogatottságát (pl. petíció, tüntetés), és csak akkor fordulunk ennél „radikálisabb” eszközökhöz (pl. polgári engedetlenség, közvetlen akciók), amikor már úgy érezzük, hogy nincsen más lehetőségünk követeléseink eljuttatására azokhoz, akik képesek lennének a helyzet javítására vagy megváltoztatására.
A program következő elemét Balog Gyula vezette le, aki szituációs játékok segítségével segített abban a résztvevőknek, hogy kipróbálják érdekvédelmi készségeiket. Két helyzetet gyakoroltunk el a fórum színház módszertanát követve (ahol az eredeti helyzetbe belépve a közönség is megváltoztathatja a történet menetét). Az első helyzetben egy hajléktalanszálló lakóját cigarettázáson kapják az intézmény vécéjében, és ezért ki akarják tiltani. Vajon milyen eljárással tiltják ki? Mennyire tudja érvényesíteni a jogait? Mit az eszközök a kezében, hogy a tél közepén ne kerüljön utcára egy ilyen viszonylag kicsi szabálysértés miatt? A második esetben egy kunyhólakó párhoz mennek oda a közterület-felügyelők és próbálják őket elküldeni otthonukból, amelyet elmondásuk szerint nemsokára le fognak bontani. Vajon van-e ehhez joguk? Mit tehetnek a kunyhólakók jogaik, érdekeik védelmében?
A képzés lezárásaként egy közösségi panaszfórumot tartottunk, ahol a résztvevők kis papírokra írták le az ellátórendszerrel kapcsolatos negatív tapasztalataikat. Az eseteket egy zacskóban gyűjtöttük össze és ezeket véletlenszerűen kihúztuk, majd közösen próbáltunk rájuk megoldásokat találni. Néhány példa a felhozott nehézségekre: „A hajléktalan ember csak ’munkaeszköz’ neki reggel 9-től este 5-ig, közben az órát nézi: Úristen, mikor lesz már este?” „Postai küldemények hanyag kezelése, visszaélés.” „ A szociális munkásom a saját akaratát szeretné rám erőltetni, feleslegesnek tartja a leszázalékolásom elindítását.” A megoldási lehetőségek között szerepelt a hivatalos panasz benyújtása, a szociális munkások munkájának pozitív elismerése (remélve, hogy ezzel az ügyfél is tiszteletteljes elbánásban fog részesülni), egy új szociális munkás keresése, valamint a magabiztos fellépés a saját érdekeinkért.
Mint mindig, most is nagyon sokat tanultunk egymástól, reméljük, legközelebb még többen részt vesznek az érdekvédelmi képzésünkön és egyre több hajléktalan ember fogja tudni használni a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy érvényesítse érdekeit.
2013. december 14. Udvarhelyi Tessza
