Közmeghallgatás a Városházán – beszámoló

Ez a cikk több mint 11 éves.

kozmeg.jpgLakatosné Jutkával, A Város Mindenkié hajléktalan aktivistájával a csoport képviseletében mi vettünk részt a Fővárosi Önkormányzat közmeghallgatására. A testület a közmeghallgatást remek érzékkel annak napnak az estéjére tette, amikor a közgyűlés A Város Mindenkié tiltakozó akciója ellenére is megszavazta a közterületek életvitelszerű használatát tiltó rendelkezést. Természetesen a csoportunk többek között ebben a témában is szeretett volna kérdéseket feltenni a főpolgármesternek. Mivel a kérdéseket előre le kellett adni írásban a közmeghallgatáson való részvételhez, mi az alábbiakkal készültünk:

* Mit gondol arról, hogy az Alkotmánybíróság tavaly novemberben alkotmányellenesnek mondta ki a hajléktalanság büntetését?

* Mit gondol arról, hogy az Alkotmánybíróság kimondta, hogy „sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan legitim, alkotmányos indoknak, amely a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását megalapozná”?

 

* Mit gondol arról, hogy az „életvitelszerű közterületi tartózkodás” szabálysértéssé nyilvánítása ellen tiltakozott az ELTE Szociálpolitikai tanszéke, a hajléktalan-ellátó szervezetek fővárosi konzultatív fóruma (a „Tízek tanácsa”), az hajléktalansággal foglalkozó európai szervezetek szövetsége (a Feantsa), az Alapvető Jogok Országgyűlési Biztosa, a Társaság a Szabadságjogokért, az Amnesty International és Human Rights Watch, az ENSZ szakértői, a Szent Egyed Katolikus közösség, valamint a Bokor Katolikus Bázisközösség is?

 

* Mit gondol arról, hogy a Fidesz kivette a szociális törvényből – és ezzel megszüntette – a helyi lakásfenntartási támogatást?

 

* Mit gondol arról, hogy a lakásfenntartási támogatás összege egy kétgyermekes, négytagú család esetében 3-6000 forint? Ön szerint ez elég ahhoz, hogy az alacsony jövedelmű családok fenn tudják tartani a lakhatásukat?

 

* Milyen lépéseket tesz a Fővárosi Önkormányzat, hogy senki ne kerüljön az utcára?

 

* Milyen lépéseket tesz a Fővárosi Önkormányzat, hogy a jelenleg hajléktalanszállón és utcán élő emberek tartós lakhatásba kerüljenek?

 

* Mikor tervezi bevezetni a Fővárosi az elsőként lakhatás megközelítést a hajléktalan-ellátásban?

 

* Milyen lépéseket tesz a Fővárosi Önkormányzat, hogy a jelenleg üresen álló önkormányzati lakásokban rászorulók élhessenek?

 

* Milyen lépéseket tesz a Fővárosi Önkormányzat, hogy a jelenleg üresen álló magánlakások tulajdonosainak érdeke legyen kiadni a lakásukat rászoruló embereknek?

A csoportunk a kérdéseket megfelelő időben és formában eljuttatta a közmeghallgatásra, ahol be is sorolták azokat a napirend 22. pontjára. Az eseményt levezető alpolgármester megnyitotta a közmeghallgatást, majd elkezdte ismertetni a budapestiek kérdéseit, panaszait: vagy felolvasta a levélírók kérdéseit, vagy – ha hosszan írtak – összefoglalta mondandójuk lényegét, majd szót kaptak személyesen is.

Elsősorban olyan témákról volt szó, mint az adott személyek utcájában, környékén lévő növényzet, útburkolat állapota, de merültek fel társasházakkal kapcsolatos kérdések is. Így folyt a közmeghallgatás mindaddig, amíg Tarlós István főpolgármester megjelent és – bár nem ezek a kérdések következtek – soron kívül összefoglalta véleményét a Római-parti mobilgáttal és a hajléktalan emberek utcán élését tiltó rendelettel kapcsolatban, majd kivonult a teremből. (Az, hogy a kérdéseinket ezzel a napirendről is levették, ekkor még fel sem merült.)

Az elsiető főpolgármester érezhetően némi csalódást okozott a teremben, mi is elsősorban neki címeztük a kérdéseinket. Ezért Jutka a távozó Tarlós István mellé szegődött pár mondat erejére a széksorok közt. Sikerült számára átadni az AVM lakhatással kapcsolatos javaslatainak rövid kivonatát. A főpolgármester meghallgatta Jutkát, majd válasza az volt, hogy ne hagyja magát politikailag motivált csoportok által heccelni. Ezen kívül, szóbeli ígéretet tett arra, hogy hajlandó leülni a csoportunk tagjaival a kezébe kapott javaslatokról beszélgetni. (Ezzel kapcsolatban hamarosan meg is fogjuk keresni.)

Így azok a kérdések, amelyek a teremben (és vélhetően a társadalomban is) érezhetően a legnagyobb érdeklődésre tarthattak számot, végül nem hangzottak el a közgyűlésen: amikor a napirendben a levezető elnök a fenti két témát érintő kérdésekhez ért, nem olvasta fel azokat, hanem helyette az jelezte, hogy ezekre Tarlós úr már válaszolt. Ezzel az eljárással nem csak mi voltunk elégedetlenek, előttünk egy a Római partra vonatkozó kérdésének meghallgatását kérte egy úr, Lakatosné Jutka pedig szintén megpróbálta feltenni az általunk hozott kérdéseket. Az első kérdésre, amely a közterületek életvitelszerű használatának büntetésének korábbi tiltására vonatkozott, a vele szemben ülő levezető elnök úgy válaszolt, hogy azóta a jogszabályi környezet lehetővé teszi a rendelet életbe lépést. még Lakatosné Jutka türelemmel hallgatta a fejtegetés folytatását, amelynek során szó esett többek között a „maguk alá piszkító hajléktalanokról”, és a szálláshelyek számának bővítéséről, majd egész egyszerűen elvették a mikrofont Jutka kezéből, és nem kapott lehetőséget a válaszadásra. Nem mondhatta el, hogy miért nem segít rajta személyesen – ahogy sok más hajléktalan emberen sem – a szállóhelyek számának bővítése, és hogy általában az a gond a hajléktalanszállókkal, hogy nem jelentenek kiutat a hajléktalanságból.

Ezután a közmeghallgatás a megszokott medrében folyt tovább a budapesti polgárok egyéb kérdéseiről…

2013. november 15.                                                                                               Kovács Vera

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.