A Város Mindenkié csoport egyik rendkívül fontos tevékenysége tagjainak rendszeres képzése – önerőből és külső segítséggel – az AVM Akadémia keretében. Ennek részeként rendeztük meg augusztus 17-én és 18-án hagyományteremtő céllal az első nyári egyetemet, „Társadalmi mozgalmak és kérdések a történelemben és ma” címmel, amely során az AVM hajléktalan és szövetségesi tagjai tartottak egymásnak és minden érdeklődő számára előadásokat nem csak lakhatási kérdésekről, hanem különböző témákban, az alkotmányozástól, a kibuc mozgalmakon keresztül egészen a modern kori űrkutatásig.
Az első előadást Dósa Mariann, az AVM szövetséges aktivistája tartotta a politikai szocializációról a jóléti intézményrendszerben. A nagyon bevonó és interaktív előadáson beszélgettünk arról, hogy tulajdonképpen mit is jelent a jóléti rendszer; elgondolkoztunk azon, hogyan és mikor alakult ki az az elvárás az állammal szemben, hogy garantálja állampolgárai jólétét, és vajon tényleg csak az emberek jól létét szolgálják azok a bizonyos jóléti intézmények. Kiderült, hogy a jóléti intézmények egyik jelentős, de ritkán megvitatott funkciója, hogy hatnak az abban résztvevő emberek politikai szocializációjára, vagyis miként formálják az emberek szerepét és részvételét a közügyekben és a politikai térben. Beszéltünk arról, hogy a segélyezési és jóléti szolgáltatások igénybevétele a gyakorlatban sok negatívummal jár, hiszen a rendszer sokszor túlzottan rendszabályozó, és mereven túl szabályozott, nem veszi figyelembe az egyén érdekeit és jogait, és nem kezeli egyenlő partnerként az abban résztvevőket. Mariann pozitív ellenpéldaként beszélt arról a hatvanas évekbeli egyesült államokbeli mozgalomról, amely óriási tömegek bevonásával a jóléti jogokért és a jóléti rendszer emberségesebbé tételéért, hatékonyabbá válásáért küzdött, és amelynek eredményeképpen megnőtt a jóléti szolgáltatások mértéke, és az igénylők száma, illetve javult az ügyintézők hozzáállása.
A második előadással a jog, az alkotmányozás és a jogállamiság vizeire eveztünk Keresztes Jenő, az AVM hajléktalan aktivistája segítségével, aki jogász. Jenő beszélt az alkotmányozásról, az írott és íratlan alkotmányokról nemzetközi viszonylatban, majd rátért a hazai helyzetre. Nem meglepő módon a legtöbbet az Alaptörvényről, különösen annak problémáiról beszélgettünk. Az előadó kiemelte, hogy minden alkotmánynak fontos jellemzője kellene, hogy legyen, tartalma széleskörű konszenzuson alapul, és stabil, nem esik át folyamatos változtatásokon. Ezen jellemzők egyike sem mondható el a magyar Alaptörvényről, mert azt gyakorlatilag a kormányzópárt szűk hatalmi érdekei mentén alkották meg, és az életbe lépése óta eltelt másfél évben immár négyszer változtatták meg (azóta már ötödször is). Az AVM szempontjából az Alaptörvény legproblematikusabb pontja, hogy annak negyedik módosítása lehetővé tette az életvitelszerű utcán tartózkodás büntethetőségét. Célunk ennek eltörlése.
A nemrég hazatért AVM szövetséges tag, Pósfai Zsuzsi egy gondolatébresztő előadást tartott a francia lakás-rendszerről és lakáspolitikáról, ami remek lehetőséget nyújtott arra, hogy összehasonlítsuk, jobb-e, és ha igen, miben jobb a francia lakhatási helyzet. Az egyik legfőbb különbség, hogy Franciaország 2007-ben törvénybe foglalta a „kikényszeríthető lakhatáshoz való jogot”, ami bíróságok előtt is érvényesíthető. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenkinek azonnal ingyen lakás jár, hanem hogy az állam a legrászorultabb emberek lakhatási szükségleteit részesíti előnyben a lakáspolitikája kialakításakor (pl. kötelező kvótákkal a bérlőkijelölésnél), és ennek megfelelően fejleszti a szociális bérlakás rendszert. Az AVM egyik fontos célja, hogy ezt Magyarországon is elérje. Bár a francia lakhatási rendszer sem tökéletes természetesen, az Zsuzsi előadásából kiderült, hogy vannak elemei, amelyek sokkal előnyösebbek a hazai helyzethez képest, és követendő példát jelenthetnek. Ilyen például a szociális lakásügynökség, amely elősegíti a magánpiaci lakások szociális bérlakásként való hasznosítását; vagy annak lehetősége, hogy a több mint két éve üresen álló ingatlanokat átmenetileg köztulajdonba vegye az állam hasonló célból; illetve a hosszú ideig üresen álló ingatlanok megadóztatása; valamint a húsz főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek lakásalapba való befizetési kötelezettsége.
A közös ebéd után Balog Gyula érintett társunk az űrkutatásról és az űrhajózás békés fejlődéséről tartott előadást, mert betegség miatt cserélni kellett. Ez pár érdeklődőnek rosszul eshetett, hiszen ők az előre meghirdetett előadásra jöttek. A csere szerencsére nem lett hátrányos az előadás minőségére. Az előadó a rakéta fejlődés ecsetelése után két csoportra osztotta a hallgatókat és így versenyeztetve a közönséget sikerült érdekes információkat adott át. A totó eredményének ismertetése közben a hallgatóság megismerhette a SU-USA űrpárbajának állomásait, űrhajósok szerencsétlenségét és hősiességét, a magyar tudósok és űrhajósok létéről. Az előadás végig interaktív volt Sok érdekes történet hangzott el a hallgatóság szájából. A versengés pedig még jobban feldobta a hangulatot, igaz az előadó sokat tévedett a pontozásban, de a többiek ezt mindig észrevették. Az egy és negyed óra az előadó vallomása alapján kevés volt az általa összegyűjtött információk átadásához.
A nap zárásaként Felszerné Csuhai Ágnes érintett aktivistánk a meditáció témáját vetette be a versenyben felhergelt hallgatóság lenyugtatására. Már a terem berendezése is segítette a spirituális hangulat növelését. A békés hangon beszélő előadó ezt még csak fokozta. Elmesélte a meditációlényegét, fontosságát és módszereit. Ezután a saját élményeiről számolt be őszintén. A végén egy egyszerű gyakorlati bemutatást tartott a meditáció egyik fajtájáról. Ebben mindenki komolyan vett részt, pedig az aktivistákra nem igazán jellemző a spiritualitás. Ezután természetesen békés hangulatban búcsúztunk el a másnapi folytatás reményében.
2013. szeptember 4. Átal Dóri
