Lakatosné Jutka beszéde a Városháza előtt

Ez a cikk több mint 10 éves.

jutka_3.jpgIsmét szeretettel köszöntök mindenkit! Lakatosné Jutka vagyok, a Város Mindenkié Csoport hajléktalan tagja. A Város Mindenkié Csoport lakhatási javaslatairól fogok beszélni, az üres, önkormányzati tulajdonú lakásokra fókuszálva.

 Európai szinten hazánkban a legalacsonyabb a szociális bérlakások aránya, a KSH adatai alapján mindössze a lakásállomány 2-3%-a, miközben körülbelül félmillió lakás áll üresen, kihasználatlanul. Közülük két teljesen üres épület mellett is elhaladtunk a Szervita téren, és a mögöttünk lévő Petőfi Sándor utcában is több üresen álló lakóépület áll, nem is beszélve az évek óta üres Párizsi udvarról a Ferenciek terén, amely továbbra is az V. kerületi önkormányzat tulajdona. A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában is legalább 250 üres lakás van, amelyeket ki lehet adni szociális céllal.

Becslések szerint Budapesten ma 10.000 hajléktalan ember él, közülük több mint 3000 fő az utcán kénytelen élni. Magyarországon összesen körülbelül 30.000 hajléktalan embert tartanak nyilván, akik közül a vidéki nagyvárosok utcáin is legalább háromezren élnek. Az utcán élőket most már bűnözőként bélyegzi meg és menekülésre kényszeríti a pár napja életbe lépett törvénymódosítás. A belváros nagy része, itt is, ahol most állunk tiltott zóna a hajléktalan emberek számára. Szerintünk büntetés és üldözés helyett csak az érdemi lakáspolitika lehet a megoldást.

A Város mindenkié csoport évek óta olyan átfogó lakhatási program kidolgozását sürgeti a mindenkori kormánynál és a főpolgármesternél, amely nem csak tüneti szinten kezeli, hanem képes csökkenteni, illetve megelőzni is a hajléktalanságot. Javaslatunk szerint nem csak a szociális bérlakások számát, de az alacsony jövedelmű emberek számára elérhető lakhatási támogatások összegét is radikálisan emelni kell. Azt gondoljuk, hogy a felelős lakáspolitika alapja, ha törvénybe foglalják a lakhatáshoz való jogot, amely az önkormányzatok és a Főváros részére is kötelezettséget teremt az aktív lakáspolitika kialakítására. Nem csak a legszegényebb emberek, hanem az egész társadalom érdeke, hogy ne álljanak üresen lakások és ne kelljen az embereknek az utcán élniük.

A Város Mindenkié csoport szerint szükséges az üres ingatlanok nyilvántartása, és a statisztikai adatok nyilvánossá tétele. Ennek célja, hogy a hosszú ideig – akár évekig – teljesen magukra hagyott épületek láthatóvá váljanak mindenki számára, így bevonhatóak legyenek a hasznosításukat célzó programokba.

Az AVM javasolja, hogy az üres önkormányzati tulajdonú bérlakásokat haladéktalanul adják bérbe szociális szempontok alapján, hisz az üresen álló bérlakások is költséget jelentenek az önkormányzatoknak, és egyben a közvagyon pazarlásával egyenlő.

 A felújításra vagy bontásra váró lakások hasznosítása átmeneti szerződéssel is lehetséges. Ez, bár nem jelent végleges megoldást a bérlőnek, de időt hagy neki, hogy más lakásmegoldást keressen.

Az AVM azt is szeretné elérni, hogy az állam és az önkormányzatok végezzenek felmérést arról, hogy az üresen álló, nem lakáscélú helyiségek közül mennyit, és milyen feltételekkel lehetne lakássá alakítani. A lakásként nem használható helyiségeket tegyék elérhetővé olyan szervezeteknek, amelyek fellendíthetik a város életét.

A Város Mindenkié nem azt akarja, hogy mindenki ingyenlakást kapjon, hanem azt, hogy az állam olyan intézményrendszert építsen ki, amely lakhatási lehetőségeket teremt. A lakhatáshoz való jog azt jelenti, hogy a megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel az államnak olyan körülményeket kell teremtenie, hogy a lakhatás szegény emberek számára is megfizethető legyen.

A társadalom minden tagja számára elérhető kell, hogy legyen a megfelelő színvonalú, azaz vízzel, fűtéssel, világítással, csatornázással ellátott lakhatás. A Város Mindenkié minden tagja ezért dolgozik, ezért küzd.

Köszönjük mindenkinek, aki szolidáris velünk.

2013. október 19.

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.