„Az üres lakás pazarlás, mindenkinek lakhatást!” – Harmadik Üres Lakások Menete

Ez a cikk több mint 7 éves.

üres.jpgA Város Mindenkié (AVM) 2013. október 19-én – az európai lakhatási akciónapon – immár harmadik alkalommal rendezte meg az Üres Lakások Menetét. A Budapest belvárosában tartott felvonuláson több, mint 100 ember követelte a felelős lakáspolitikát és az üres lakások hasznosítását. A menet csatlakozott a Roma Büszkeség Napjához is.

Somogyi Eszter, a Városkutatás Kft. munkatársa kifejtette, hogy a mindenkori magyar lakáspolitika elsősorban a tulajdonszerzést támogatja, ami alapvetően a középosztálynak kedvez. A ténylegesen rászorultakat célzó lakásfenntartási támogatás összege annyira alacsony, hogy a lakásköltségeknek csak kb. 10%-át fedezi. A szociális bérlakások aránya minimálisra csökkent és az állomány rossz minőségű. „Az önkormányzatok nem érdekeltek a szociális bérlakások fenntartásában és az állomány bővítésében, ezért van olyan város, mely teljes egészében felszámolta állományát és több város is ugyanezt tervezi” – jelezte.

Lakatosné Jutka, aki kunyhóban él, elmondta, hogy Magyarországon összesen kb. 30 ezer hajléktalan ember él, közülük legalább hétezren az utcán. „A pár napja életbe lépett törvény az utcán élőket bűnözőként bélyegzi meg, és menekülésre kényszeríti őket. A belváros nagy része tiltott zóna a számukra. Pedig az üldözés helyett csak az érdemi lakáspolitika lehet a megoldást” – mondta Lakatosné a Városháza előtt.

Szigeti Adrienn hajléktalan aktivista saját tapasztalatból beszélt arról, hogy a magántulajdonban lévő lakások bérlése a hajléktalan emberek számára szinte lehetetlen: magasak a bérleti díjak és a rezsiköltség, a kért kauciók szinte megfizethetetlenek. „Ráadásul a legtöbb tulajdonos nem hajlandó egy szállóról költöző embernek kiadni a lakását, így erre hivatkozva még méltányosságot sem merhetünk tőlük. Így egyetlen megoldás marad: a szállóról szállóra vándorlás, akár éveken keresztül.”

Szekér András (Habitat for Humanity) elmondta, hogy hazánkban a lakhatási szegénység 1,5 millió embert érint. „Úgy gondoljuk, hogy a szegénység minden magyar állampolgár problémája és felelőssége, nem csak az érintetteké. A szegények lakásproblémájának megoldásához széleskörű összefogás és jobb lakáspolitika szükséges.” A Habitat ezért a saját eszközeivel azért dolgozik, hogy igazságos és befogadó lakáspolitika érvényesüljön.

Papp Csaba lakástalan AVM-aktivista arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben sok tízezer ember vár szociális bérlakásra, a pályázati rendszer átláthatatlansága miatt sokkal kevesebben jutnak támogatott lakhatáshoz. Sok önkormányzatnál például feltétel, hogy a pályázónak több éve bejelentett lakcíme legyen a kerületben. Ez egy hajléktalan ember számára lehetetlen elvárás. Elmondta: „A szociális bérlakás helyett a rászorulók tűrnek, és próbálják saját erőből megoldani a helyzetüket. Zsúfoltan élnek egy lakásban. Üres üzlethelységeket bérelnek, és titokban lakás céljára használják azokat.”

Komoróczki Tünde (Szociális Építőtábor) arról beszélt, hogy az egyesület hogyan újította fel szegénységben élő emberek lakásait, és tett üres önkormányzati lakásokat lakhatóvá, majd kijelentette: „amíg hatalom van olyan emberek birtokában, akik nem hiszik, hogy lehet más alternatíva a leszakadók kezelésére, mint hagyni őket tovább csúszni a lejtőn, addig nekünk, akik nem hiszünk ezeknek a cinikus vagy kiábrándult embereknek, meg kell mutatnunk, hogy igenis van más megoldás”.

Jónás Amália, A Város Mindenkié tagja a Blaha Lujza téren a Roma Büszkeség Napján tartott felvonuláson annak nehézségeiről beszélt, amikor egy roma ember egyben hajléktalan is: „22 évet éltem hajléktalanként Budapesten, és ez rányomta a bélyegét az életemre. A munkahelyemen csak azért mondtak fel, mert rájöttek, hogy a lakcímkártyámon egy hajléktalanszálló címe szerepel. Az albérlet, és az álláskeresés sem könnyebb. Ma szinte lehetetlen érvényesülni, mint cigány és egyben hajléktalan ember.” Jónás felhívta a figyelmet arra is, hogy nagyon sok roma család nehéz lakáskörülmények között, túlzsúfolt lakásokban él, ezért nagyon fontos, hogy a romák és a lakhatás ügye összekapcsolódjon.

A Harmadik Üres Lakások Menetének fő üzenet ez volt: a félmillió üresen álló lakás bizonyítja, hogy ma Magyarországon nincs lakáshiány. Ami hiányzik, az a politikai akarat ahhoz, hogy a több ezer méltatlan körülmények között élő ember biztonságos és megfizethető lakhatáshoz jusson. Az üres lakások hasznosítása a felelős lakáspolitikának csak az egyik, de igen fontos lépése, hiszen nemcsak csökkenti a piaci lakások bérleti díját, de a rászorulókat is hozzásegítheti az emberhez méltó lakhatáshoz.

Képek a menetről itt.

A Város Mindenkié javaslatai az üresen álló ingatlanok hasznosítására.

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.