2013. júliusában a Weil ügyvédi iroda tanácstermében képzést tartottunk a Budapesten élő hajléktalan emberek egyik leggyakrabban előforduló problémájáról, a lakcímről és a lakcímkártyáról. A képzés apropója, hogy lassan elkészül A Város Mindenkié ún. lakcím-kisokosa, amely a fővárosban élő hajléktalan embereknek tartalmaz nagyon hasznos tanácsokat. Mariann és Tessza, két AVM-es szövetségesünk ismertette velünk a fentiekre vonatkozó, a hatályos jogszabályokon alapuló rendelkezéseket.

Valahol mindenki él. (tartózkodik,pihen, alszik stb.) A hajléktalan emberek is élnek valahol, de jellemzően
 sokszor nincsenek ott, ahol közhitelű okmányuk (lakcímkártya) tartalma szerint lenniük kéne. Mariann és Tessza előadásukban részletesen kitértek  arra hányféle típusú lakcímet lehet feltüntetni egy lakcímkártyán. Elmagyarázták a „lakóhely” és a „tartózkodási hely” közötti különbséget, a szabályos és szabálytalan  lakcímet, a lakcímkártya igénylésének eljárásrendjét, megszűnésének eseteit. Húsba vágó kérdések ezek, hisz a megfelelő lakcím egy sor jogosultság és szolgáltatás alapfeltétele. Másrészt megfelelő elérhetőség hiányában nagyon kellemetlen helyzetek is adódhatnak (pl. a hatóságoknál nem jelenik meg valaki, mert az idézést a bizonytalan lakcím következményeként nem vette át, és emiatt előállíthatják). A két előadó beszélt azokról a szociális ellátásokról, melyekhez valamilyen formában lakcím (elérhetőség) szükséges.

A képzés befejezéseként több-kevesebb sikerrel az előadottakat a gyakorlatban próbáltuk ki. Álljon itt tehát egy-két a való életből vett eset, amit fel kellett dolgoznunk mint az Utcajogászban résztvevő aktivisták és jogászok:

Üres lakcím kártya

Az ügyfél kint alszik az utcán, és az iránt érdeklődik, hogy hogyan tudna valamilyen jövedelemhez jutni. A Könyvest ajánljuk neki, ahol lehet pl. átmeneti segélyt igényelni. Azonban kiderül, hogy nincs semmi feltüntetve a lakcímkártyáján. Mi a teendő?

 

 

Kézbesítés

Az ügyfelet egy bírósági ügyben tanúként kívánják kihallgatni. Mivel lakcím nélkülivé vált, így az idézést nem tudták számára kézbesíteni. A rendőrség ezért körözést adott ki ellene. Egy nap rutinellenőrzés során a rendőrök, mint körözött személyt bilincsbe verték, és előállították, pedig nem is gyanúsított, hanem tanú, s önhibáján kívül nem jelent meg a kihallgatáson (hiszen arról nem is tudott). Ez jogszerű? Mi a teendő?

 

 

Lakcímbejelentés szállón

Az ügyfél egy munkásszállóján lakik. Amikor szerette volna a vidéki lakóhelyét budapestire cserélni, a munkásszálló gondnoka azt mondta, hogy a szállót csak tartózkodási helyként tudják bejelenteni. Ez jogszerű? Mi a teendő?

 

 

Bejelentkezés „közterületre”

Az ügyfél elmondás szerint közterületi lakcímet kell létesítenie ahhoz, hogy a Könyvesnél segélyt tudjon igényelni. Az ügyintézők azt mondák neki, hogy ehhez a lakcímbejelentéshez igazolást kell kérnie attól az utcai szoc munkástól, aki vele rendszeresen dolgozik, és ezt bemutatni annak a kerületi önkormányzatnak, ahol tartózkodni szokott. Sajnos nincs olyan szoc munkás, akivel rendszeresen találkozik, ezért arra kér minket, hogy állítsuk ki az igazolást. Mi a teendő?

 

 

Nem jelentik be albérletbe

Az ügyfél albérletben lakik. Kötött szerződést a tulajdonossal, azonban az mégsem hajlandó őt bejelenteni lakóhelyre (állandó lakcímre), mert fél attól, hogy utána nem tudja majd kilakoltatni, ha esetleg gond lenne közöttük. Azért lenne fontos az ügyfél számára a budapesti cím, hogy az egészségügyi ellátáshoz itt is hozzá tudjon férni. Mi a teendő?

A fórum számomra nagyon hasznos volt. Elméleteket bárki kiötölhet, de az itt elhangzottakat a gyakorlatban is mint utcajogász kitűnően fogom tudni hasznosítani. Zárásképpen, a vendéglátók olyan kulturált, figyelmes ellátásban részesítették a csapatot, amely biztosította a hatékony, eredményes munkát. Sok-sok köszönet érte!

2013. augusztus 10.                                                                                                  Keresztes Jenő