2013. május 31-én volt Dombovári László, A Város Mindenkié (AVM) hajléktalan aktivistájának bírósági tárgyalása. László egyike azoknak az aktivistáknak, akik 2013 januárjában elfoglalták a VII. kerület Csányi utca 5 alatt található üresen álló önkormányzati ingatlant. A házfoglalók rendészeti eszközök és tömegszállók helyett kiterjedt szociális bérlakásrendszert és a lakhatáshoz való jog törvénybe foglalását és érvényesítését követelték. 27 házfoglalót előállítottak és jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés miatt eljárást indítottak ellenük. Dombovári László ellen ezen kívül még az épületen lévő lakat levágása, valamint önkényes beköltözés miatt is eljárást indítottak.
A Város Mindenkié csoport több ízben rendezett felvonulást az üresen hagyott ingatlanok hasznosításáért, nyilvánosan megfogalmazta szakmai javaslatait, és tüntetett a kiterjedt szociális bérlakás-rendszerért és a lakhatáshoz való jog törvénybe foglalásáért. Az AVM álláspontja szerint, ha törvénybe lenne foglalva a lakhatáshoz való jog, az magában kellene, hogy foglalja az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalmát, és azt, hogy a társadalom minden tagja számára elérhető kell, hogy legyen a megfelelő színvonalú lakhatás. A lakhatáshoz való joggal az állam nem ingyen lakást biztosít, hanem olyan intézményrendszert épít ki és olyan lakhatási lehetőségeket teremt, amellyel a bajba jutott emberek ki tudnak jutni nehéz helyzetükből.
A mai tárgyalás előtt Csuhai Ágnes, az AVM érintett aktivistája mondott beszédet, és elmondta, hogy a fővárosban több tízezer üresen álló ingatlan van; csak a Csányi utcai épület kb. 10 családnak adhatna otthont, ami csupán az önkormányzat tenni akarásán múlik „Politikai akarattal és megfelelő törvényi szabályozással a ma még üresen álló lakások hajléktalan emberek otthonai lehetnének. A hajléktalan embereknek is – mint mindenki másnak – megfelelő és biztonságos lakásra van szükségük!” Dombovári László az ellene felhozott szabálysértési eljárásra a következőt mondta: „Ez egy demonstráció volt, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok rosszul bánnak a közvagyonnal. Nem rongáltam meg semmit, az épületben nem okoztam kárt, végig erőszakmentes voltam.”
Az „önkényes beköltözés” tényállásra Fazekas Tamás, a TASZ ügyvédje elmondta, hogy a házfoglalásra jól dokumentált politikai véleménynyilvánítás keretében került sor, a rongálás (azaz a lakat leverése) esetében pedig sem a kár egy részére, sem arra nincs bizonyíték, hogy azt Dombovári László okozta volna. A bíróság végül a rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés miatt figyelmeztetést szabott ki, a rongálással és az önkényes beköltözéssel kapcsolatos eljárást pedig megszüntette. A bíró enyhítő körülménynek tekintette, hogy a cselekmény célja „társadalmilag méltányolható” és hogy az akció teljesen békésen folyt le.
A mai tárgyalással mind a 28 házfoglaló aktivista ügye lezárult. Az eredetileg összesen több mint egymillió forint értékű bírság összege 400 ezer forintra mérséklődött. A bíróság több esetben azt is kimondta, hogy bár az aktivisták ellenálltak a rendőri intézkedésnek, cselekedetük erőszakmentes volt, a társadalomra nem volt veszélyes, sőt fontos társadalmi problémára hívták fel a figyelmet.
