Lakhatási fórum a szociális bérlakásokról – beszámoló

Ez a cikk több mint 8 éves.

lakhatasi forum.JPG2013. április 27-én a BMSZKI Dózsa György úti szállójának nagytermében megtartottuk A Város Mindenkié negyedik lakhatási fórumát (a korábbi fórumokról beszámolók itt, itt és itt). A mostani fórumra kb. 20-an jöttek el. Az AVM-es előadókon kívül Bényei Zoltán, a VII. kerületi családsegítő lakásügyi tanácsadója tartott előadást, és Szekér András szólalt fel a Habitat for Humanity-től. Sebály Betti köszöntőjében bemutatta az AVM munkáját, majd levetítette az AVM Kőbányán készült filmjét, ami annak a két hajléktalan párnak a történetét mutatja be, akik többek között a Szociális Építőtábor és A Város Mindenkié segítségével nemrég a saját maguk építette kunyhóból szociális bérlakásba költöztek.

Balog Gyula, az AVM érintett aktivistája elmesélte, hogy hosszú ideig, 16 éven keresztül élt tömegszálláson, jelenleg az ún. szobabérlők házában él. Elmondta, hogy nem tartja megoldásnak a tömegszállásokat, hiszen az intim térre mindenkinek szüksége van. Magyarországon alig van kiút a hajléktalan emberek számára, mert nincs támogatott lakhatás és kevés a szociális bérlakás. Gyula bemutatta az „Elsőként lakhatás” koncepciót, ami szerint először lakhatáshoz kell juttatni az érintetteket és ott kell nekik segíteni abban, hogy meg tudják tartani a lakást és újra meg tudjanak kapaszkodni a társadalomban. Ez még azoknál az embereknél is működik, akik súlyos problémákkal küzdenek. Hollandiában például kábítószerfüggőknek működtetnek ilyen programot, 70% sikerességgel.

Ezután a Bényei Zoltán előadását hallgattuk meg, aki részletesen beszámolt a budapesti kerületek szociális bérlakás-helyzetéről, ami igen érdekesnek bizonyult. Kiderült, hogy minden fővárosi kerületben más módon lehet lakáshoz jutni. Van, ahol nem írnak ki pályázatot, van ahol csak pályázaton keresztül lehet jelentkezni, és van olyan kerület is, ahol egy névjegyzékbe kell bekerülni a lakáshoz jutáshoz. Van olyan kerület is, ahol azok számára, akik szerepelnek a névjegyzékben, de 2 éve nem kerültek lakásba, külön pályázatot írnak ki. Bizonyos kerületekben az önkormányzat célja a szociális bérlők számának csökkentése, és emiatt emelik a lakbért, nem írnak ki lakáspályázatot, illetve lehetővé teszik, hogy a bérlők megvásárolják a lakást. A 2011-es népszámlálás alapján a fővárosban 45 ezer önkormányzati lakás van, melyből 10% áll üresen, ami kb. 4800 lakást jelent. Lényegében a lakások üresen tartását is az önkormányzati bérlakásban élők fizetik.

2010 és 2013 között mindenhol emelkedtek az önkormányzati lakbérek a fővárosban, van ahol akár a kétszeresére is. Fontos tudni, hogy az emelkedés mellett különböző támogatási formák is elérhetők, ami kerületenként változik. A normatív lakásfenntartási támogatást mindenki igénybe veheti és a lakások lakbére is különböző módon van meghatározva: a szociális bérlakások esetén a bérleti díj 300 és 380 Ft között mozog négyzetméterenként, a költségelvű lakások esetén kb. 500 Ft/m2 és a piaci elvű lakások esetén 1000 Ft/m2. A költségelvű lakbért általában azoknak kell fizetni, akik elveszítik a szociális lakbérre való jogosultságukat (például bizonyos kerültekben, ha valaki nem fizet 3 hónapig lakbért). Bényei Zoltán felhívta a figyelmet, hogy ezek a számok jól mutatják, hogy a szociális bérlakás költsége alacsonyabb, mint az ellátórendszerben történő elhelyezés. Emellett azt is hozzátette, hogy a szociális bérlakásban élés feltételez bizonyos jövedelemképességet és egyfajta mentális állapotot is ahhoz, hogy valaki meg tudjon tartani egy bérlakást.

A megoldások kapcsán Bényei Zoltán a lakásfenntartási támogatások növelésének, valamint a központi szabályozás megváltoztatásának szükségességét emelte ki (pl. nagyon jó lenne egy olyan szabályozás, ami nem engedi, hogy az önkormányzat 3 hónapnál hosszabban üresen tartson lakásokat).

Ezek után a közönség kérdései következtek, amelyekre Bényei Zoltán a legjobb tudása szerint válaszolt. Íme néhány példa:

Mennyi jövedelemmel kell rendelkezni, hogy valaki bérlakáshoz jusson?

Egyedülálló ember esetén akkor pályázhat szociális bérlakásra, ha a jövedelme maximum az öregségi nyugdíjminimum 3 és félszerese (azaz kb. 100 ezer Ft alatt van).

Milyen egyéb támogatást lehet igénybe venni a lakhatáshoz?

Normatív lakásfenntartási támogatást akkor lehet kapni, ha valakinek a jövedelme nem haladja meg a 72.150 Ft-ot. A támogatás összege 2000 forinttól 10 ezer forintig terjed, de többek között függ a lakásnagyságtól is.

A lakáspályázat elutasításnál csak a tényt közlik. Lehetnek-e formai hibák a lakáspályázatnál? Milyen formai oka lehet az elutasításnak?

Az önkormányzatoknak nem kell indokolniuk az elutasítást. Ennek ellenére a XIII. kerület például nyilvánosságra hozza az érvénytelen pályázatokat, az érvényes, de nem nyert pályázatokat és a nyertes pályázatokat is. Formai hiba miatt is el lehet utasítani egy pályázatot. Az aláírás például gyakran elmarad. Ha valakinek nincs vagyona, akkor is ki kell tölteni a vagyonnyilatkozatot és alá kell írni. Sajnos ez is sokszor elmarad. Ezekre a bürokratikus szabályokra nagyon oda szoktak figyelni az önkormányzatnál. Érdemes mindig érdeklődni, hogy milyen indokkal utasították el valakinek a pályázatát.

Hol lehet informálódni a XIII. kerületben kiírt pályázatokról?

A költségvetési rendeletben írnak erről, tehát február után kezdenek élesedni a pályázatok. Ha nem akar lemaradni az ember, akkor érdemes előre telefonálni az önkormányzatba. Tájékozódni az önkormányzatok a honlapján lehet, a kerületi lapokban pedig nyilvánosságra hozzák a hirdetést, illetve az önkormányzati épületben a hirdetmények között is meg lehet találni a kiírásokat (kötelességük ott is meghirdetni).

Mi van, ha valakinek a lakcímkártyáján nincs lakcím? Tud így is szociális bérlakásra pályázni?

Meg kell megnézni, hogy mi volt az utolsó lakcíme, és úgy tud pályázni. Vagy olyan kerületbe is lehet pályázni, ahol nem szempont az adott kerületi cím.

Pályázatoknál sokszor pénzért adják a nyomtatványokat, amit nem mindenki engedhet meg magának. Mit lehet tenni?

Egy segítő ponton meg kell kérni (például a kerületi családsegítőben egy szociális munkást), hogy nyomtassák ki az adatlapokat. Ezt a vagyonkezelőnek el kell fogadnia a leadáskor.

Ezután a Habitat for Humanity képviseletében Szekér András elmondta, hogy a Habitat célja, hogy a lakhatási szegénységben élők helyzetén javítson. Magyarországon kb. 1-2 millió embert érint a lakásszegénység, így közöttük a hajléktalan emberek (kb. 30 ezer ember) alkotják a legkisebb csoportot. Szekér András szerint nincs rövidtávú megoldás a lakásszegénység problémájára, mert a politika hatalmi oldalán jelenleg nincs erre valódi hajlandóság. Ahhoz, hogy érdemi megoldás szülessen, egyre több embernek kell úgy gondolni, hogy a mai állapot tarthatatlan. Azért fontos az AVM munkája, mert a többség gondolkodását kell megváltoztatni és ez nem rövid távú folyamat. Van félmillió üres lakás az országban: egy támogatási rendszeren belül össze kell hozni az érintetteket az üres lakásokkal. A Városkutatás Kft.-vel közösen javaslatot dolgoztak ki, hogyan lehetne egy ilyen rendszert bevezetni Magyarországon: ez a szociális lakásügynökség, amely több vidéki városban kísérleti projektként fog remélhetőleg hamarosan elindulni.

Végül a jelenlévő vendégektől és érintettektől elkértük az elérhetőségüket, hogy értesíteni tudjuk őket a legközelebbi előadásokról és találkozókról. Zárásként pedig abban maradtunk, hogy mihamarabb folytatjuk!

Képek a fórumról

2013. április 30.                                                                     Petrecz István-Kovács Boglárka

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.