Önkény és ellenállás – részsikerek a csepeli kunyhólakók ügyében

Ez a cikk több mint 11 éves.

csepel_kicsi_2.jpgMásfél héttel ezelőtt a helyi közterület-felügyelet több Csepel erdős részén saját építésű kunyhóban élő embert fenyegetett meg azonnali kilakoltatással. A fenyegetéseket semmilyen hivatalos irat vagy eljárás nem támasztotta alá és az érintetteknek semmilyen elhelyezést nem ajánlottak fel. Miután A Város Mindenkié (AVM) értesült a történtekről, az érintettekkel együtt egyeztetést kezdeményezett az önkormányzatnál. Noha Ábel Attila alpolgármester előzetes ígérete ellenére több kunyhót elbontottak, a megmaradt két kunyhó lakóinak sikerült személyesen tárgyalni az önkormányzat képviselőivel, ahol megegyeztek, hogy a kerületi lakáspályázat elbírálásáig zaklatás nélkül maradhatnak otthonaikban.

A hétvégi bontások jogellenesen valósultak meg, ugyanis a hatályos jogszabályok szerint egy kunyhót akkor is csak hivatalos eljárás keretében lehet elbontani, ha engedély nélkül épült. Mivel a kunyhólakók ellen semmilyen eljárás nem indult, az önkormányzat intézkedési nemcsak embertelenek, de jogszerűtlenek is. A hatósági eljárás nélkül lefolytatott kunyhóbontásoknak hosszú története van: Csepelen 2011 telén és Kőbányán 2012 nyarán tett hasonló fenyegetéseket a helyi önkormányzat. Zuglóban 2011 őszén tették a földdel egyenlővé 20 ember otthonát, Ferencvárosban pedig 2012 tavaszán semmisítették meg négy ember kunyhóját. Mindhárom esetben az ombudsman megállapította, hogy az önkormányzatok jogszerűtlenül jártak el, és az érintettek alapvető alkotmányos jogai sérültek (zuglói jelentés, ferencvárosi jelentés, kőbányai jelentés). Az AVM ismét az ombudsmanhoz fordult, aki vizsgálatot indított az ügyben.

 

Az elmúlt héten az AVM aktivistái és szimpatizánsai közösségi takarítást szerveztek a csepeli kunyhók környékén, naponta őrséget álltak, hogy megakadályozzák az esetleges bontást, és próbáltak egyeztetést folytatni a kerületi közterület-felügyelet vezetőjével. Végül április 19-én pénteken az érintett kunyhólakók, szociális szakemberek és az AVM aktivistái személyesen tárgyaltak a csepeli önkormányzat képviselőivel. A tárgyalás során megállapodtak, hogy a négy, jelenleg kunyhóban élő ember indul a kerületi szociális lakáspályázaton (ehhez a kerületi családsegítő is segítséget nyújt nekik), a pályázat elbírálásáig pedig biztosan nem bontják el a kunyhóikat. Ábel Attila alpolgármester ígéretet tett, hogy ha a pályázat sikertelen, elegendő időt és megfelelő tájékoztatást nyújt az érintetteknek ahhoz, hogy megfelelő szállást keressenek.

Az AVM üdvözli, hogy Csepel vezetése ismét belátta, hogy az erőszakos, elhelyezés nélküli kilakoltatás nem járható út. Reméljük, hogy a kunyhólakók szociális lakáspályázata sikeres lesz és hosszú évek után ismét emberhez méltó lakásban élhetnek. Azonban Csepelen még több tucat ember él hasonló körülmények között és ezekkel a kunyhókkal kapcsolatban továbbra sincs garancia a jogszerű és emberséges eljárásra. Az ott élőknek így továbbra is folyamatosan résen kell lenni, hogy megvédhessék otthonaikat és jogaikat.

Mindeközben a Belügyminisztérium javaslatára a Parlament heteken belül fog szavazni arról a törvénymódosításról, amely elzárással büntethető szabálysértéssé nyilvánítaná nemcsak az életvitelszerű közterületen tartózkodást – az ezzel ellentétes alkotmánybírósági döntés és a széleskörű hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére –, hanem a saját építésű kunyhók építését is. A helyi részsikeres ellenére ezek a jogszabályok végleg betetézik a FIDESZ elmúlt közel három évben folytatott hajléktalanellenes hadjáratát.

Képek a közösségi takarításról és az őrségről.

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.