A Város Mindenkié csoport aktivistáját, Lakatos Andrást 2012 augusztusában kifosztották. Elvették a pénzét és mobiltelefonját. András a Kormányhivatal Áldozatsegítő Szolgálatához fordult azonnali pénzügyi segélyért, hogy a következő időszakot átvészelhesse. Az Áldozatsegítő Szolgálat, ahelyett, hogy méltányosan és körültekintően járt volna el vele szemben bürokratikus volt és úgy tett, mintha egy átlagos körülmények között élő ember fordult volna hozzájuk. András az AVM Utcajogász programjának segítségével nem hagyta annyiban: fellebbezett, a bíróságra ment, amely neki adott igazat.
A bíróság kimondta, hogy az áldozatsegítésről szóló törvény (Ást.) alapján az azonnali pénzügyi segélyt akkor lehet megállapítani, ha az áldozat közvetlenül a bűncselekmény következtében került krízishelyzetbe, alapvető szükségleteit pedig anyagi forrás hiányában nem képes kielégíteni. Az azonnali pénzügyi segély célja a bűncselekmény miatti megélhetési költségekhez való segítségnyújtás, a bűncselekmény következtében kialakult krízishelyzetből az áldozat mihamarabbi kiemelése. Az azonnali pénzügyi segélyt tehát a bűncselekmény áldozatának pillanatnyi rászorultsága alapozza meg, azaz hogy az áldozat a bűncselekmény közvetlen következtében került olyan helyzetbe, hogy bizonyos, alapvető kiadásait nem képes kielégíteni. Az Ást. indokolása szerint – ahogy a bíróság ítéletében is fogalmaz – megfelelő készpénz, illetve anyagi források időleges hiányában pénzbeli támogatást kell adni ahhoz, hogy az áldozat alapvető szükségleteit kielégíthesse. Az azonnali pénzügyi segély megítélése minden esetben méltányossági döntés, amelynél az eset összes körülményeit meg kell vizsgálni, és ahol a döntési szabadság széleskörű, az ügyfél kivételes körülményei hangsúlyos értékelést kell hogy nyerjenek. Az azonnali pénzügyi segélyről szóló döntést a bűncselekmény áldozata által benyújtott igazolások és életkörülményei, helyzete értékelése alapján kell meghozni.
Az ügyben a bíróság fent hivatkozott ítélete külön kiemeli, hogy a hajlék nélküli személyekkel kapcsolatban köztudomásúként kezelhető, hogy az önálló életvitelhez szükséges feltételek hiányosak, akár a lakhatási lehetőség, akár a mindennapi megélhetéshez szükséges alapvető életfeltételekhez való hozzájutás (élelmiszer, ruházat, stb.). A fennálló speciális körülmények – hajléktalanság – kivételes körülmények, amelyeknek megfelelő értékelést kell kapniuk, a hajléktalan emberek nem kezelhetőek általános ügyféli kategóriaként.
Ügyében Lakatos András a speciális – éjjeli menedékhelyen való alvás, élelmiszerekre, tisztálkodása, közlekedésre fordítandó költségek – körülményeket valószínűsítette, illetve azokat – lehetőségeihez és a realitásokhoz mérten – igazolta. Tekintettel arra, hogy a bűncselekmény elkövetésekor hajléktalanszállón aludt, értéktárgyait, vagyonát kénytelen volta teljes egészében magánál hordani. Ezeket a bűncselekmény következtében elvesztette. Vagyona, készpénze egyébként is csak a minimális életfeltételek biztosítására voltak (lakhatás, élelmezés, tisztálkodás, közlekedés) elegendőek, így az attól való megfosztás következtében kétség kívül krízishelyzetbe került, hiszen létfenntartása került veszélybe Andrásnak. Ez alapján nem kérdés, hogy az azonnali pénzügyi segélyre való jogosultság indokolt.
