Meghallgatták a felperesek tanúit a zuglói kunyhólakók perében

Ez a cikk több mint 8 éves.

harmadik.JPG2013. február 19-én négy felperest, az önkormányzat jegyzőjét és a felperesek tanúit hallgatta meg a bíróság a zuglói kunyhólakók kilakoltatásával kapcsolatos polgári perben. A peres eljárást A Város Mindenkié (AVM) és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) támogatásával azok a hajléktalan emberek kezdeményezték, akiket a két szervezet, valamint az Alapvető Jogok Biztosa szerint is jogtalanul lakoltatott ki a zuglói önkormányzat 2011 októberében.

 A XIV. kerület Francia út és Egressy út kereszteződésénél lévő, a MÁV Zrt. tulajdonában álló területen évek óta életvitelszerűen tartózkodó emberek saját építésű kunyhóit a kerületi önkormányzat embertelen módon, minden eljárási szabályt megsértve, megfelelő előzetes értesítés nélkül számolta fel. Voltak, akik hat- nyolc éve fennálló otthonaikat veszítették el valamennyi ingóságukkal együtt egyik pillanatról a másikra. A földönfutóvá tett emberek beperelték az önkormányzatot és azt kérik a bíróságtól, hogy az állapítsa meg az emberi méltóságukhoz való jog és az egyenlő bánásmód törvényi kötelezettségének megsértését. A per történelmi jelentőségű, hiszen ha a bíróság igazat ad a felpereseknek, azzal precedenst teremt minden önkormányzat számára ahhoz, hogy a saját építésű kunyhóban élő emberekkel is teljes jogú állampolgárként kell, hogy bánjanak. A per első tárgyalása 2012. október 11-én volt.

 elso.jpgA mai tárgyalási napon azt a négy felperest hallgatta meg a bíróság, akik az első alkalommal nem tudtak megjelenni. Lakatos Bertalan, az egyik felperes elmondta: „A bontásban elvesztettem a családom képeit, és ez a legfájóbb. Mindenünk, ami bent volt, elveszett.” Ezután a kerületi jegyzőt hallgatták meg az önkormányzat tanújaként. Szerinte a bontásra azért került sor, mert a területen útépítést terveztek. Azonban tény, hogy 2011 októbere, a kunyhók erőszakos elbontása óta semmilyen építkezés nem folyik a területen.

 Végül a felperesek három tanúja következett, akik mind személyesen ismerik a felpereseket és a bontás körülményeit. Mindannyian egybehangzóan állítják, hogy az érintettek a bontásról előzetes írásos értesítést nem kaptak, vagyis a bontás pontos dátumát nem lehetett tudni előre, így a bulldózerek érkezése a kunyhólakókat teljesen váratlanul érte. Papp Dóra, aki a helyszínen fotózott, amikor a bontás történ ezt nyilatkozta: „Azt látni, hogy egy ember otthonát bontják le, ahova naponta hazajár, megdöbbentő volt. Egy emberrel beszéltem a lakók közül. Ő sírt. Senki sem tudta, hogy miért veszik el az otthonát.”

A tárgyalás 2013. május 30-án folytatódik az alperes tanúinak meghallgatásával.

Képek a tárgyalásról itt

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.