A kilakoltatási moratórium nem vonatkozik a legszegényebbekre?

Ez a cikk több mint 8 éves.

kunyho_1.jpgA Város Mindenkié (AVM) csoportot 2013. február 4-én arról értesítették a kőbányai Gyógyszergyári út melletti erdőben élő emberek, hogy saját építésű otthonaik elbontásával fenyegetik őket. Mint kiderült, a X. kerületi Önkormányzat még 2012 novemberében szólította fel a Fővárosi Önkormányzatot, hogy az erdős terület tulajdonosaként tisztítsa meg a területet és bontsa el az ott élő hajléktalan emberek kunyhóit. A határozat végrehajtására éppen most, a kilakoltatási moratórium időszaka alatt akarnak sort keríteni. A három érintett, akik közül egy ember 2 éve, kettő pedig 6 éve él a területen saját építésű otthonában, a tervezett bontásról nem kapott semmilyen előzetes írásos értesítést.

Meglepő, hogy a X. kerületi Önkormányzat az érintettek tájékoztatása nélkül küldött felszólítást a Fővárosnak a bontásról, mert hasonló ügyben mind a Kőbányai Önkormányzat népjóléti bizottsága, mind a szociális ügyekért felelős alpolgármester, mind pedig a kerületi Vagyonkezelő kifejezte elkötelezettségét amellett, hogy senkit sem szabad megfelelő tájékoztatás és számára elfogadható elhelyezés nélkül kilakoltatni. A nagyobb mulasztást mégis a Fővárosi Önkormányzat követte el, hiszen a kerülettől érkezett felszólítás kézhezvételétől 90 napjuk lett volna annak végrehajtására, melynek részeként közigazgatási eljárást kellett volna, hogy lefolytassanak. Minderről az érintetteket is tájékoztatniuk kellett volna, és a bontás tervezett időpontjáról is előzetesen értesíteniük kellett volna őket. Ehhez képest az ott lakók a tervezett bontás előtt 2 nappal, a feladat elvégzésével megbízott vállalkozótól kaptak szóbeli figyelmeztetést.

Ha a bontásra a tervek szerint a napokban sor kerül, akkor a lakók nem tudják biztonságba helyezni személyes holmijukat, irataikat, ruháikat és bútoraikat. Az esetleges költözéshez eddig semmilyen segítséget nem kaptak. Míg a téli időszakban a lakásban élő embereket a kilakoltatási moratórium védi, addig a saját építésű kunyhóban élő embereket nem védi a törvény, pedig ők mindent megtesznek, hogy törvényes lakóhely híján is méltósággal és rendezett körülmények között élhessenek. Egy mégoly szerény, de önálló háztartást jelentő otthonnak nem valós alternatívája egy túlzsúfolt, sokszor élősködőktől fertőzött, az önállóság és a privát szféra lehetőségét alig biztosító éjjeli menedékhely vagy átmeneti szálló.

A Város Mindenkié csoport közérdekű adatigénylés keretében kikérte a Kőbányai Önkormányzat 2012 novemberében hozott határozatát, amely állítólagosan a bontás alapjául szolgál. Ezen kívül, írásban kértük Dr. Szabó Krisztiánt, Kőbánya jegyzőjét, hogy személyesen egyeztessen az érintett kunyhólakókkal a helyzet rendezése érdekében, a tárgyalásokba bevonva az AVM, az önkormányzat és a területen dolgozó utcai szociális munkásokat is. A Város Mindenkié hasonló ügyekben szerzett tapasztalatai azt mutatják, hogy azok a tárgyalások, amelyeken minden érintett rész tud venni, nagyban hozzájárulnak az ilyen helyzetek mindenki számára kielégítő kezeléséhez.

A Város Mindenkié csoport és az érintettek remélik, hogy a Kőbányai Önkormányzat visszavonja a kunyhók bontásáról szóló határozatát és a Fővárosnak küldött felszólítását, illetve, hogy mind a Kőbányai, mind pedig a Fővárosi Önkormányzat jogszerűen, és a saját építésű otthonaikban élő emberek méltóságát és erőfeszítéseit megbecsülve, emberi jogaikat tiszteletben tartva fog az ügyben eljárni.

Fotók a helyszínről

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.