Nagy örömmel fogadtuk a hírt, hogy végre az Alkotmánybíróság is kimondta, amit A Város Mindenkié évek óta minden fórumon képviselt: „Önmagában az, hogy valaki a közterületen éli az életét mások jogát nem sérti, kárt nem okoz, a közterület rendeltetésszerű használatát, a közrendet nem veszélyezteti” – ezért a közterületi hajléktalanság büntetése alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság döntése fontos győzelem a jogállamnak, a hajléktalan embereknek, és mindenkinek, aki az elmúlt években szót emelt a fedél nélkül élő emberek hatósági üldözése ellen – akár a polgári engedetlenség eszközeivel is.
Fontosnak tartjuk, hogy az Alkotmánybíróság azt is kimondta: „Sérti az egyén emberi méltóságából folyó cselekvési szabadságát az is, ha az állam a büntetés eszközeivel kényszerít a szociális szolgáltatások igénybe vételére.” Ez azt jelenti tehát, hogy nem hatósági erőszakkal, hanem megfelelő színvonalú szociális ellátással kell biztosítani, hogy senki ne éljen az utcán.
Felszólítjuk a hajléktalan emberek hatósági üldözésének szószólóit – így különösen Kocsis Mátét, Pintér Sándort, Soltész Miklóst és Tarlós Istvánt – hogy figyelmesen olvassák el az Alkotmánybíróság döntését, és kérjenek elnézést a hajléktalan emberektől és általában minden jogtisztelő állampolgártól.
A Város Mindenkié azonban nem azért küzd, hogy a hajléktalan emberek szabadon élhessenek az utcán, hanem azért, hogy lehetőségük legyen lakni valahol. A cél nem az utcán élés joga, hanem a lakhatáshoz való jog.
Ezért felszólítjuk a kormányt és a kormánypárti parlamenti képviselőket, hogy a hajléktalansággal kapcsolatos közpolitikai kialakításakor a jövőben tartsák szem előtt az Alkotmánybírósági határozat azon megállapítását, miszerint „a hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie.” Ha jóvá kívánják tenni a jogállam és a hajléktalan emberek ellen hozott intézkedéseiket, akkor haladéktalanul rendelkezzenek egy olyan lakáspolitikai reform bevezetéséről, amely minden állampolgár számára biztosítja az emberhez méltó lakhatás lehetőségét: foglalják törvénybe a kikényszeríthető lakhatáshoz való jogot, radikálisan emeljék a lakásfenntartási támogatást, és intézkedjenek egy kiterjedt szociális bérlakás-hálózat kialakításáról.
