Az Utca és jog kutatócsoport első nyilvános fellépése 2012. május 19-én délután a Fogasházban, a Szimbiózis fesztiválon, szerény keretek között megtörtént. A bejáratnál mind a tizenegy érdeklődő megkapta Krisztitől, a kutatócsapat egyik fiatal tagjától azt a kérdőívet, amelyre március óta már több, mint 300 utcán élő hajléktalan ember válaszolt. Gergő, egy másik hajléktalan kutató ülőhellyel kínálta és köszöntötte a vendégeket.
Először két vendégelőadónk (Bálint és Gyula) ismertette a hajléktalanság társadalmi hátterét és az A Város Mindenkié rövid történetét. Tessza a részvételi akciókutatás módszertanáról és az eddig elért eredményekről beszélt. Pisti, a kutatócsoport egy másik tagja elmesélte, hogyan alakult meg a kutatócsoport tavaly októberben, mi a kutatás fő kérdése („Éri-e hátrányos megkülönböztetés a Budapesten fedél nélkül élő embereket az állam képviselői részéről és ha igen, milyen formában?”), és ez hogyan alakult ki. Pistinek sikerült párbeszédet is kezdeményezni az ekkorra már 12 főre „duzzadt” közönséggel. Végül Gábor összehasonlító elemzést végzett a diszkriminációról 200 darab, hajléktalan emberek által és a 12 lakhatással rendelkező jelenlévő által adott válaszok alapján. Az összehasonlításra kiválasztott kérdések a következők voltak:
* Miből származik a jövedelme?
(Sok embernek több jövedelemforrása van!)
Egyéb 2% (pl. ösztöndíj, családi támogatás)
Vasazás 6%
Fedél Nélkül terjesztés 7%
Nincs jövedelme 12%
Nyugdíj 13% (benne: időskkori és rokkant nyugdíj)
Koldulás 14%
Munka 19% (benne: alkalmi és rendszeres munka)
Segély 23% (benne: munkanélküli, átmeneti, önkormányzati segély)
Kukázás 28% (benne: lomizás, üvegezés, dobozolás, szelektív stb.)
* Ön szerint éri-e hátrányos megkülönböztetés a hajléktalan embereket?
Igen 86%
Nem 13%
* Igazoltatták önt az elmúlt 30 napban?
Igen 58%
Nem 42%
* Segítettek már önnek a hatóság képviselői
Igen 22%
Nem 78%
* Ön tisztában van emberi és állampolgári jogaival?
Igen 40%
Nem 11%
Részben 45%
Nem tudja 4%
Saját adataink elemzés azért jöhetett létre, mert Tessza anyukája folyamatosan rögzíti az adatokat, amit ezúton is köszönünk neki! A maradék időt kérdésekkel és feleletekkel múlattuk. A közönséget többek között az érdekelte, hogy könnyebb-e hajléktalan kutatóknak szóra bírni az utcán élő embereket, mennyire érezzük érvényesnek a nekünk adott válaszokat és hogyan fogjuk felhasználni a kutatás eredményeit. A beszélgetés végén nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk, és úgy tűnik, hogy a kutatásunk sok fontos információval fog szolgálni nemcsak a hajléktalan embereket érő diszkriminációról, hanem arról is, hogyan tudnak egy társadalmi problémát azok az emberek kutatni, akiket az közvetlenül érint.
Képek a bemutatkozásról itt.
2012. május 29. TaBor