2011. október 2-án közösségi lakásfelmérést végeztünk a Józsefvárosban. Az üresen álló lakások tulajdoni jellegére, állapotára voltunk kíváncsiak. Hat csoportot alkottunk, és címlistánk alapján bejártuk a Lujza, a Karácsony Sándor, a Tavaszmező, a Magdolna, a Dobozi, a Práter és a Szigetvári utca, illetve a Mátyás tér egyes részeit. Ha üres ingatlanra bukkantunk, a lakókat a helyiség típusáról, tulajdonjogáról, méretéről, komfortfokozatáról, állapotáról kérdeztük, és arról, hogy mióta áll üresen. Az eredményeket kérdőíveken rögzítettük, az üres lakásokat fényképekkel dokumentáltuk (a képek itt érhetőek el).

A felmérés során bejárt utcákat, tereket előzetesen felmértük, elkészítettük a címlistát, majd a számolás résztvevőivel szervezési találkozón átbeszéltük a kérdőíven használt fogalmakat és a dokumentálás menetét, illetve szituációs gyakorlatokkal készültünk fel a számolás közben felmerülő lehetséges helyzetekre.

A számláló csapat egy délután alatt összesen 110 üres önkormányzati vagy magántulajdonban lévő lakást és nem lakás célú helyiséget dokumentált. A csoport a lakóktól származó információkra hagyatkozott az ingatlanok hátterét illetően. A szomszédságban élők válaszai alapján 66 önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant regisztráltunk, ebből 51 lakást és 15 nem lakás célú helyiséget. A lakók elmondása alapján az 51-ből 27 üres lakás lakható vagy lakhatóvá tehető állapotban van. Az 51 üres lakásból 13 volt befalazva, amiből 10 egyértelműen lakhatatlan állapotban volt (közöttük kilenc sötét, dohos, szuterén helyiség, amit korábban ennek ellenére lakhatásra használtak). A 3 befalazott lakás a lakók elmondása szerint lakható állapotban van (illetve volt a befalazás előtt), ami nem hangzik hihetetlenül, tekintve, hogy a IX. kerületi önkormányzat 2011 májusában egy kilakoltatást követően egy teljesen lakható önkormányzati bérlakást falazott be.

A felmérésbe bevont utcákban összesen 81 önkormányzati, illetve magántulajdonban lévő üresen álló lakást találtunk. Ezen belül 18 üresen álló magánlakást, és 12 olyan üres lakást regisztráltunk, amiről nem tudtuk egyértelműen kideríteni, hogy magántulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban van-e. Továbbá 14 önkormányzati tulajdonban lévő, nem lakás célú helyiséget is találtunk, és 12 olyan üres helyiséget regisztráltunk, amelyeknek nem tudtuk egyértelműen meghatározni a tulajdoni jellegét.

A felmérést végző csoportok vezetői a számolást megelőzően alapos felkészítést kaptak. Mivel azonban a közösségi felmérés a helyszíni szemle mellett a szomszédok véleményére támaszkodik, eredményei inkább kiindulópontnak, illusztrációnak, mint egy kérdőíves kutatás pontos következtetéseinek tekinthetők. Számunkra a közösségi számolás egyik fontos eleme az volt, hogy a kutatásban olyan emberek is részt vettek, akik hajléktalanok, vagy lakhatási nehézségekkel küzdenek.

Táblázatos összefoglaló a számolás eredményeiről itt.

2012. május 24.                                                                                                     Sebály Betti