2012. április 10-én az észak-Csepelen kunyhóban élő emberek ismét találkoztak a kerületi önkormányzat képviselőivel. A legutóbbi egyeztetésen abban állapodtunk meg, hogy az AVM konkrét megoldási javaslatokkal áll elő a kunyhólakók lakhatásának megoldására. Szakértők segítségével elkészítettük ezt az anyagot, amelyet  bemutattunk az alpolgármesternek és a szociális ágazat vezetőjének. A találkozón abban állapodtunk meg, hogy az önkormányzat alaposan megvizsgálja, mit tudnak megvalósítani a javaslatainkból. Jó hír, hogy ígéretet kaptunk arra, hogy amíg az egyeztetések zajlanak, nem fogják lebontani a kunyhókat.  A kunyhólakók április végéig beadják jelentkezésüket a nemrég a kerületben kiírt szociális bérlakás-pályázatra.

A Város Mindenkié által a Csepeli Önkormányzat részére összeállított rövid és hosszú távú szakmai javaslatok azon a szakmai alapvetésen alapulnak, hogy a kunyhólakók problémájának két forrása van: 1) nincsen megfelelő jövedelmük ahhoz, hogy lakhatást biztosítsanak maguknak 2) nincsen elegendő elérhető, megfizethető és megfelelő színvonalú bérlakás. Álláspontunk szerint ahhoz, hogy a csepeli kunyhók lakói lehetőséget kapjanak lakhatásuk megnyugtató rendezésére mind a jövedelem, mind a lakhatás oldaláról támogatást igényelnek, hiszen a kettő egymástól elválaszthatatlan.

1. Foglalkoztatás: az érintettek bevonása a közfoglalkoztatási programba.

Csepelen a Csevak Zrt. látja el a közfoglalkoztatással kapcsolatos feladatokat, vagyis ennek a szervezetnek lehetősége van arra, hogy a Haller utcai kirendeltségnél regisztrált hajléktalan embereket közfoglalkoztatás keretében a munkájába bevonja.

2. Megfizethető és emberhez méltó lakhatás biztosítása

    Szociális lakáspályázat: Komfortos és félkomfortos szociális bérlakások bérbeadása

A Csepeli Önkormányzat áprilisban hirdet pályázatot 30 db szociális bérlakás kiadására, melyek közül 6 db komfortos és 1 db félkomfortos. Az AVM álláspontja szerint az érintettek képesek pályázni ezekre a lakásokra és megfelelő jövedelemforrás esetén képesek lennének őket fenntartani.

A pályázat megírásában, melynek leadási határideje 2012. május 5, mind szociális szakemberek mind pedig A Város Mindenkié önkéntesei segítséget nyújtanak az érintett kunyhólakóknak, de örömmel fogadjuk az önkormányzat támogatását is. Terveink szerint a pályázatban megjelölt komfortos és félkomfortos lakásokat meg is tekintjük. Nyertes pályázat esetén az érintettek készen állnak arra, hogy egy közösen megállapított határidőn belül a lakásokat saját erőből felújítsák (a felújítási költség a fent megjelölt lakásoknál 380 és 735 ezer között van). Az önerőből történő lakásfelújításra a szociális építőtábor által kidolgozott koncepciót javasoljuk.

    Kerületi hajléktalanügyi program kialakítása

A fővárosban az utóbbi hónapokban több önkormányzat is útnak indított a hajléktalanná vált emberek számára kidolgozott lakhatási és reintegrációs programot. Úgy véljük, az ún. Lélek programok elindítása jól mutatja, hogy a kerületi önkormányzatoknak is szerepet kell vállalni a hajléktalanság felszámolásában és a hajléktalanná vált emberek lakhatási helyzetének javításában. Ezt a megközelítést a 2013 elején hatályba lépő új önkormányzati törvény is megerősíti, mely kiemeli a települési/kerületi önkormányzatok szerepét a hajléktalanügyi feladatok ellátásában. A Lélek Programban az önkormányzat a feladat fő gazdája, de bevonhat szakmai együttműködő szervezetet, valamint a szolgáltatások egy részére szükség esetén kiszerződhet. Az eddigi esetekben a Lélek Program finanszírozása minisztériumi (NEFMI) és kerületi pénzből valósult meg.

Javaslatunk az, hogy a Csepeli Önkormányzat is dolgozzon ki egy kerületi programot a hajléktalanság megelőzésére és a már hajléktalanná vált emberek lakhatásának és foglalkoztatásának megoldására, különös tekintettel az elbontással fenyegetett kunyhók lakóira.

    Szociális szállások kialakítása

A szociális szállás egy átmeneti formát jelent az intézményi ellátás és a közösségi szociális bérlakás-szektor között és célcsoportját azok jelentik, akik aktív, személyre szabott szociális segítséggel képesek vagy képessé tehetőek az önálló lakhatásra. A szociális szállás ún. kötelezettséggel járó támogatási forma, ami a lakó számára nagyobb szabadságot (szélesebb választási, döntési lehetőségeket) jelent, mint az intézményi ellátás, de a szolgáltatást működtető szociális szervezettel való kötelező együttműködéssel jár. A szociális szálláshoz nyújtott támogatás tartalmaz egy lakhatási elemet, mely a lakbér és egyéb kapcsolódó költségek (pl. kaució) kifizetéséhez nyújt anyagi segítséget, valamint egy szociális munkát magába foglaló szolgáltatási elemet, mely az önálló életvitelre készíti fel az ügyfeleket. A szociális munkának személyre szabottnak kell lennie, fel kell mérnie, hogy az ügyfélnek milyen típusú segítségre van szüksége, és ennek megfelelően kell őt más szolgáltatási és egyéb típusú programokba, támogatásokba bevonnia (pl. egészségügyi, foglalkoztatási programok, lakásfenntartási támogatás biztosítása). A szociális szolgáltatás egy utánkövetési elemet is tartalmaz az önálló lakhatás (újbóli) elvesztésének megelőzése érdekében.

(Forrás: Hegedüs József, Somogyi Eszter, Teller Nóra (2008). Reformjavaslatok egy korszerű szociális lakáspolitika kialakítására. Városkutatás Kft.)

    Hosszú távú javaslat: Szociális lakásügynökség felállítása Csepelen

A Szociális Lakásügynökség (SZOL) modell lényege, hogy alternatív megoldást nyújt a szociális bérlakásszektor igény szerinti és rugalmas bővítésére, elsősorban a már meglévő lakásállomány hasznosítása révén, és – amennyiben a kereslet indokolja – új lakások építésével.

A SZOL olyan szervezeteket jelent, melyek háromféle tevékenységet kapcsolnak össze:

(1) az ingatlanok közvetítését, bérlők és bérbeadók összekapcsolását, a bérleti jogviszony biztonságának biztosítását implicit garanciákkal;

(2) az ingatlanok kezelését;

(3) szociális munkát az adósságcsapdába került családok segítése, kísérése érdekében, valamint az újabb eladósodás megelőzése céljából.

A SZOL közvetítő szervezetként köti össze a bérbeadót és a bérlőt, garanciát nyújtva a bérbeadónak a lakbérek és rezsiköltségek időben történő rendezésére, a lakás minőségének megőrzésére és a bérleti szerződés lejártát vagy megfelelő esetben felmondását követően a lakás kiürítésére. A bérlői oldal szempontjából pedig olyan lakásbérleti biztonságot nyújt, amelynek egyik eleme a felmondás körülményeinek teljes átláthatósága és kiszámíthatósága, másik eleme pedig egy jövedelemfüggő lakbértámogatás biztosítása, így biztosítva a magánpiacon elérhető jobb minőségű lakások elérését az érintettek számára. Mindezen tevékenységek ma megoszlanak több szereplő, pl. önkormányzat és civilek között, ami azt jelenti, hogy az ellátandó tevékenységeknek van szervezeti beágyazottsága, de hiányzik azok összehangolása.

A SZOL-modell, amellett hogy a kormányzat számára a szociális lakásrendszer eddig hiányzó egységes alapjainak (szabályozás, intézményrendszer) és a szociális lakásszektor-bővítés alternatív formáinak meghatározását jelenti, az önkormányzatok számára a szociális lakáshiány enyhítésére ad megoldást, már rövid távon is.

(forrás: Városkutatás Kft. – Habitat Magyarország: Javaslat: Szociális lakásügynökségek bevezetése Magyarországon, működési modell kidolgozása négy városban, az országos bevezethetőséget célzó javaslatok és érdekképviseleti tevékenység – munkaanyag 2011. június)

2012. április 14.                                                                                                      Bende Anna