A Város Mindenkié alapozó képzése Debrecenben – két beszámoló

Ez a cikk több mint 9 éves.

2012. március 23-25 között a fővárosi AVM ún. képzést szervezett a Debrecenben megalakult A Város Mindenkié csoport tagjainak, akik közé én is tartozom. Az igazat megvallva, elég tartózkodóan fogadtam ezt az egész programot, mivel helyzetemnél fogva (hajléktalan vagyok) nagyon sok ellenállásba ütköztem, ami eléggé lelombozza az embert. Szerencsére itt nem ez történt, sőt, nagyon sokat tanultam e rövid idő alatt…

A képzés három fő részből állt. Az elsőben az AVM történetével ismerkedtünk meg, míg a másodikban inkább próbagyakorlatokat végeztünk, a harmadikban pedig megpróbáltunk különböző kampányokat kitalálni, és azokra megoldásokat keresni. Mindezeket kötetlen beszélgetésekkel és filmekkel tarkították. Maguk a videók szomorúak és egyben tanulságosak is voltak, különösen az, amely a New York-i szegények temetőjét mutatta be. A többi film az AVM hivatali hatalmak elleni küzdelméről szólt, melyek némelyike sikeresnek bizonyult.

A próbagyakorlatokból rájöttem egy pár olyan rejtett tulajdonságomra, melyeket valamilyen okból elnyomtam magamban. A legfontosabb, hogy nőtt az önbizalmam, valamint – bár jobb szeretek a háttérbe húzódni – ha muszáj, akkor előrenyomulok és nem hagyom annyiban, ha valami bánt. Az sem elhanyagolható, hogy bár tudok beszélni, azért a nyilvánosság előtti megszólalást még tanulnom kell.

Hogy az általunk vállalt helyi kampányokból mi fog megvalósulni, azt a jövő fogja megmutatni.

Debrecen, 2012. március 28.                                                                       Takács József

Sajnos jómagam csak a harmadik nap kapcsolódtam be a képzésbe, így csak az egynapi tapasztalatom tudom leírni. Kicsit fenntartásokkal indultam el a helyszínre, de hamar be kellett látnom, hogy egy őszinte-barátságos és szimpatikus csoporttal van dolgom. Voltak szituációs játékok, majd ki kellett dolgoznunk egy kampányt (stratégiát). Úgy érzem, hogy eléggé jól sikerült a bemutatkozás.

A budapesti alapítótagok nagyon sok tapasztalattal rendelkeznek, megerősödtek és a kitűzött célokat sikerrel koronázták. Ahogy hallgattam az előadásukat (ami nagyon szervezetten folyt) egyfolytában arra gondoltam, hogy vajon ez a debreceni kis sejt hogyan fog megbirkózni a kezdetleges problémákkal. Sajnos rossz tapasztalattal vagyok városunk szociális helyzetéről, tudom, hogy rengeteg zárt ajtóba ütközik az ember ügyes-bajos dolgait intézve. Nem állítom, hogy más városokban könnyebb a helyzet, de Debrecen???

Igaz, nem vagyunk sokan, de ha egyként működünk és meggyőzzük hajléktalan társainkat, hogy igenis mi értük vagyunk és közülü(n)k még ha néha falakba ütközünk is, akkor is siker koronázza tevékenységünket. Ugye már utaltam rá, hogy egyként működő csoport: ahol egyetértés van, együtt döntenek. Ezek a legfontosabb összetartó erők.

De hogy ne kalandozzak el, így visszatérnék a gyűlésre. Úgy érzem, hogy igazan csak most érzem mekkora súly nehezedett ránk. Tudom, hogy nem maradtunk magunkra, de nagyon jó volt érezni a Budapestiek közellétét!!

Elmentek – mi maradtunk és valami elindult, megszületett a debreceni A Város Mindenkié – tudatnunk kell mindenkivel, hogy vagyunk és vegyenek komolyan bennünket.

Debrecen, 2012. március 28.                                                                        Détári Attila

Képek a képzésről itt.

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.