2012. február 25-én én képviseltem az AVM-et a Szimpozion Klub beszélgetésén, melynek témája a jelenlegi hajléktalanpolitika volt. 20.15h-kor kezdtük a beszélgetést és bár nem voltunk sokan, nagyon jó volt a hangulat. Kopiás Attila Steve-vel néhány percben bemutatkoztunk, majd előkerült egy-két kép a demókról, rendezvényekről (pl. Koppány utcai élőlánc, Kossuth téri tüntetés, Józsefvárosi ülősztrájk). Ezekhez Steve a tőle megszokott könnyed-komolysággal fűzött kommentárokat.

Beszéltem egy keveset az életemről, a hajléktalanná válásom történetéről és arról, hogy én ezt hogyan élem meg. Természetesen bemutattam A Város Mindenkiét is, hisz volt olyan ember (na nem sok!) aki nem nagyon ismert még minket. Elcsodálkoztak azon, hogy komolyan dolgozunk a lakhatásért.

Közben egyre több közönségkérdés érkezett közben, a hallgatóságot a mai hajléktalan-helyzet érdekelte. Volt érdekes kérdés is: Van-e tapasztalat arról, hogy a hajléktalan emberek között megjelenik-e a melegség? Érdekesen is válaszoltunk, bár nem határozottan. Talán azért, mert nem tapasztaltunk kirívó eseteket (ezt az emberek nem reklámozzák). Meséltem nekik, hogy van az egyik szállón egy lány pár, akik nagyon jó humorral tartják egyensúlyban ezt a kérdést. Erre a vendéglátónk, Virágh Zsolt ezt reagálta: Igaz, hogy meleg, de legalább jó humora van! (Na, ezen jót nevettünk!)

Sok kérdésre nem tudtam volna konkrét választ adni, ebben viszont Steve nagyon sokat segített. Mesélt a brüsszeli megjelenéséről, az aktivizmusáról, és elmesélte önálló akcióját és annak tanulságát is. Nagy sikere volt! Szóba került a rendhagyó osztályfőnöki óra is, ahol melegek is próbálnak szemléletet formálni a saját ügyükkel kapcsolatban. Meséltem én is a már megtartott órák tapasztalatairól, tanulságairól. Megegyeztünk abban, hogy ez egy jó kezdeményezés, és jól is működik.

A beszélgetés végén egy kedves úr megkérdezte, hogy az egyházak segítenek-e a hajléktalan emberek ellátásában. Természetesen elmondtam, hogy van XYZ egyház aminek van szállója, étkeztetése stb., de kiderült, hogy erről tud. Arra volt kíváncsi, hogy például a katolikus egyház miért nem adja el az arany gyertyatartókat, hisz abból tudna segítséget nyújtani. Na ez költői kérdés volt…

22.30h-kor úgy fejeztük be, hogy még rengeteget tudtunk volna „trécselni” egymással, és azt hiszem, ez jó!

2012. február 26.                                                                                         Szigeti Adrienn